Luxemburgban a végrehajtás legfontosabb szereplője a bírósági végrehajtó. A hitelező, egy végrehajtható okirat birtokában, amely egy végrehajtási záradékkal van ellátva, fordulhat az illetékes végrehajtóhoz, hogy ezen utóbbi megkezdje a végrehajtási intézkedéseket.

A bírósági végrehajtó

A bírósági végrehajtók állami tisztviselők (tehát közokiratokat állítanak ki, amelyeket csak egy speciális, kizárólag ezen közokiratok kétségbevonására alkalmazható eljárás útján lehet megtámadni az un. „inscription en faux”).

Emellett a bírósági végrehajtók bírósági tisztviselők is: szabadfoglalkozásúak, akik állami felhatalmazás alapján közszolgálati feladatokat látnak el. Független foglalkozásúak, akik nem kaphatnak utasítást semmilyen állami szervtől, de akiknek a tevékenysége – utólag – miniszteri felügyelet alatt áll, mégpedig az igazságügyi miniszter felügyelete alatt, akit az államügyész képvisel.

A bírósági végrehajtók foglalkozását egy sor törvény és rendelet szigorúan szabályozza, amelyek egy keretet képeznek, körülhatárolva a szakma hatáskörét és a gyakorlásához szükséges feltételeit. A legfontosabb jogszabály, amely a szakma státusát meghatározza a bírósági végrehajtók szolgálatának szabályozásáról szóló módosított 1990. december 4i tövény.

1. Melyek a bírósági végrehajtó tevékenységei?

A végrehajtók különböző tevékenységi körét a bírósági végrehajtók szolgálatának szabályozásáról szóló módosított 1990. december 4.-i tövény 13. cikke határolja körül.

Ez a rendelet különbséget tesz a fő- és melléktevékenységek között.

A főtevékenységek

Két különböző főtevékenységet kell megkülönböztetni: azon tevékenységek, amelyek felett a végrehajtók monopoliummal rendelkeznek és azok, amelyeket más foglakozásokkal osztanak meg.

Azon tevékenységek, amelyek felett monopóliummal rendelkeznek

A módosított 1990. december 4.-i törvény 1. cikke előírja, hogy a következő tevékenységeket csak végrehajtók vihetik véghez:

• okiratok kézbesítése ;
• bírósági döntések végrehajtása.

Ezen monopolisztikus tevékenység következménye, néhány kivételtől eltekintve, hogy a végrehajtók kötelesek segítséget nyújtani, ha erre törvényes úton kérik fel őket. A kivételt az képezi, hogy a végrehajtóknak tilos rokonaik vagy leszármazottaik érdekében eljárni.

Az okiratok kézbesítése

A kézbesítés fogalma

A kézbesítés az a folyamat, amelynek során hivatalosan értesítünk egy személyt egy okirat tartalmáról, vagy amely által bíróság elé idézük vagy egy bírósági döntés tartalmáról értesítjük.

A „signification” egy okiratnak végrehajtón keresztül történő kézbesítését jelenti.

Némely esetben, a legfontosabb okiratokat illetően, a törvény előírja ezen különleges kézbesítési formát (bírósági idézés, bírósági határozatok és ítéletek).

A „signification” fő előnye az egyszerű kézbesítéssel szemben, az okiratnak a címzett részére történő átadás bizonyító erejében van. Amennyiben az okirat a „signification” útján lett kézbesítve, feltételezzük, hogy a címzett a tartalmáról tudomást szerzett. A kézbesítési okirat, mint minden végrehajtói okirat, egy közokirat, amelyet csak az „inscription en faux” (egy nagyon bonyolult eljárás) útján lehet kétségbe vonni.

A „signification” eljárás

Ez a kézbesítési forma magas jogbiztonságot nyújt, mivel a végehajtónak egy szigorú rangsort kell betartania.

Ennek értelmében, a törvény előírja, hogy az okiratot a címzettnek elsődlegesen „személyesen” kell kézbesíteni, tehát, hogy az okiratot a végrehajtó a címzettnek a kézébe kell, hogy adja. A személyes kézbesítés nem helyhez kötött, így ezt bárhol végre lehet hajtani.

Csak abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a személyes kézbesítés lehetetlen (a végrehajtó köteles jegyzőkönyvben részeltesen leírni a kézbesítést akadályozó körülményeket), ír elő a törvény helyettesítő kézbesítési módokat:

• Lakáson vagy a tartózkodási helyen való kézbesítés, amikor egy másolatot ad a helyszínen jelenlévő személynek, akinek a kézhezvételbe bele kell egyeznie (Polgári perrendtartás 155. cikk 4. bekezdése);
• Ha senki nem tudja, vagy nem akarja az okiratot a lakhelyen kézhez venni, a végrehajtó a helyszínen hagy egy másolatot és egy értesítést. Továbbá a végrehajtó az okirat, illetve az értesítés másolatát sima levél formájában elküldi a címzettnek (Polgári perrendtartás 155. cikk 6 bekezdése);
• Sikertelen keresésről készült jegyzőkönyv általi kézbesítés: abban az esetben, ha a címzettnek sem lakhelye, sem tartozkodási helye, sem munkahelye nem ismert, a végrehajtó elküldi az okiratot az utolsó ismert lakcímre (Polgári perrendtartás 157. cikke).

A végrehajtás

A bírósági végrehajtók szolgálatának szabályozásáról szóló módosított 1990. december 4i tövény 18. cikke kizárólag a végrehajtókat hatalmazza fel a bírósági döntések, valamint a megelőző jellegű zárlatok kényszervégrehajtására, vagyis az összes kényszerintézkedés foganatosítására, amelyeket a törvény a hitelező részére biztosít, hogy ez utóbbi be tudja hajtani a neki kijáró pénzösszeget vagy elidegeníthetetlenné tegye az adós vagyontárgyait.

Amennyiben a hitelező felkéri, a végrehajtó köteles segítséget nyújtani neki és a hitel behajtását elvégezni.

A hitelező szabadon választhat a végrehajtási intézkedések közül: a végrehajtás tipusát (biztonsági intézkedés, vagy végleges kényszerintézkedés), illetve a vagyontárgy tipusát (ingatlan vagy ingó) illetően, az előírt szükségesség és arányosság szabályait és az intézkedés nem jogellenes jellegét betartva. Ezen végrehajtás nem haladhatja meg a adósság behajtásához szükséges intézkedéseket. A foganatosítással megbízott végrehajtó felelős a kényszervégrehajtási műveletek levezetéséért.

A végrehajtó rendelkezésére áll egy sor intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy végrehajtsa a hitelező által átadott okiratot: az adós ingóságának lefoglalása eladás szándékából, az adósnak járó tartozás lefoglalása harmadik személytől, ingatlan lefoglalása, kilakoltatás, stb. (lásd a következő E-fájlokat).

Versenytevékenységek

A szigorúan a végrehajtók hatáskörébe tartozó tevékenységeken kivül, ezen utóbbiak más tevékenységet is folytathatnak, ellenben itt egyidejűleg tevékenykednek más szakmák képviselőivel.

A peren kívüli behajtás

A bírósági végrehajtók szolgálatának szabályozásáról szóló módosított 1990. december 4i tövény 13. cikke alapján, a végrehajtó illetékes mindenfajta adósság peren kívüli behajtásának foganatosítására. E kereten belül, a végrehajtó, a végrehajtható okirattal nem rendelkező hitelező megbízásából, nem kényszerítő intézkedéseket foganatosíthat az adóssal szemben a tartozás behajtását illetően.

A végrehajtó tájékoztatja az adóst arról a határidőről, amelynek leteltével a hitelező a végrehajtható okirat megszerzése érdekében megindítja a jogi folyamatot, amennyiben az adós önkéntesen nem fizeti meg adósságát.

A bíróság által elrendelt vagy önkéntes eladás

A végrehajtók felhatalmazottak, hogy lebonyolítsák az árverésre kerülő tárgy, illetve részvény és kötvény felértékelését és a bíróság által elrendelt vagy önkéntes elárverezését.

Végrehajtói jegyzőkönyv (constat)

A jegyzőkönyv olyan jogi aktus, amely lehetővé teszi a fél számára, hogy bizonyítékot gyűjtsön, a bírósági per keretein belül vagy bármiféle eljárástól függetlenül.

A végrehajtókat a jogszabály felhatalmazza, hogy a bíró vagy magánszemély felkérésére, jegyzőkönyvet készítsenek az általuk megállapított tényekről (le constat), anélkül, hogy saját maguk bármiféle tárgyi vagy jogi következtetést vagy eredményt vonnának le ezen tényekből (ez képezi a különbséget a végrehajtói jegyzőkönyv és a szakértői megállapítás között). Ennek értelmében a végrehajtó által készített jegyzőkönyv a megállapított tényekről egyfajta semleges „fénykép”, amely lehetővé teszi, hogy bizonyítékot készítsünk egy adott pillanatban egy helyzetről. A végrehajtó különleges státusa, mint közfeladatot ellátó személy, lehetővé tette ezen tevékenység lényeges elterjedését.

Tiltott tevékenységek

A végrehajtói tevékenység összeegyeztethetetlen mindeféle más tevékenységgel.

2. Melyik végrehajtót válasszam?

A 13. cikk 5. bekezdése alapján, a végrehajtó feladatait a székhelye szerinti bíróság illetékességi területén végzi. Ezen hatáskörön belül a végrehajtó konkrét kiválasztásának a joga a kérelmező jogalanyé.

A végrehajtó kiválasztásánál a következőképpen kell eljárni:

• Kiválasztani, „Luxemburg”-ot mint célországot a végrehajtók elektronikus telefonkönyvében (lien...).
• Megadni az elérendő személy városának a nevét vagy irányítószámát, vagy az adós lakcímét.
• Kiválasztani a végrehajtót a megadott listán.

Meg kell jegyezni, hogy a gyakorlatban:

• A kézbesítés esetében, a végrehajtó tévedés esetében – az 1393/2007 EU-rendeletnek megfelelően – a kézbesítendő okiratot a helyileg illetékes végrehajtóhoz továbbítja.
• Végrehajtási ügyekben bármikor fordulhatunk a helyileg nem illetékes végrehajtóhoz is.

3. Ki fizeti és hogyan a végrehajtókat?

A közreműködés díja

A végrehajtói okiratok kiállításának és kézbesítésének díját általában egy nagyhercegi rendelet határozza meg, és amely több alkotóelemből tevődik össsze (egy rögzített összegből és a behajtott összeg arányához viszonyított összegből).

Itt meg kell jegyezni, hogy abban a spéciális esetben, amikor a kézbesítendő okirat egy külföldi országból származik, többek közt az EU-tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló 1393/2007 sz. EU rendeletnek a keretein belül, a luxemburgi állam egy egységes átalányösszeget vezetett be 138 euró értékben. A luxemburgi végrehajtó, akit egy külföldi végrehajtó vagy egy európai polgár kér fel egy okirat luxemburgi kézbesítésére ennek értelmében 138 euróról állít ki számlát.

Rögzített összeg

Egy okirat rögzített összege 60 euró.

Másfelől a végrehajtók a következő költségek megtérítését igényelhetik:

• Az útiköltségeket és készkiadásokat (débours);
• ¼-ét a rögzített összegnek okiratonként;
• esetleg a bírósági eljárás megindítására megelőlegezett összegeket;
• esetleg a iratok kezelési költségét.

Az adósság összegéhez viszonyított összeg, amely az adóst terheli

Ha a végrehajtó az adós tartózásának a behajtáshoz, illetve az összeg jóváírásához a felhatalmazást bírósági döntésből, végrehajtható okiratból eredően kapta, akkor az összeg egy bizonyos, minimum kétszeres alapösszeggel megemelt hányada illeti meg, amelyet következők szerint számolható ki:

• 3% 2.500 euróig;
• 2% 2.501 és 5.000 euró között;
• 1% 5.001 és 10.000 euró között;
• 0.5% 10.001 euró felett.

Ezen összeget a valóban behajtott és jóváírt összeg alapján kell kiszámolni.

Az aktusok fedezésének kötelezettsége

A kiadások fedezését illetően különbséget kell tenni aközött, hogy a végrehajtó mindenféle bírósági peren kívül (1), egy bírósági per keretein belül (2) vagy a végrehajtási folyamat során (3) tevékenykedik.

Mindenféle bírósági peren kívüli aktus

A végrehajtó intézkedéseinek költségei, a peren kívüli behajtás vagy egy, nem bíró által elrendelt jegyzőkönyv felvétele, a kérelmezőt terhelik.

Egy bírósági per keretein belüli aktus

A per keretein belüli költségeket – mint, például a kézbesítés költsége vagy egy bíró által elrendelt jegyzőkönyv felvétele – a kérelmező előlegezi meg. Az elvi szabály az, hogy a bíró ezen költségeket azon félre rója ki, aki a pert elvesztette, mégpedig perköltségként. Ugyanakkor megeshet az is, hogy a bíró ezen szabállyal ellenben mindkét félre a saját perköltségüket rója ki.

A kényszervégrehajtás keretein belül

A kényszervégrehajtás költségei az adóst terhelik. Amennyiben az adós fizetőképtelen, ezen költségek a hitelezőt terhelik.

4. Etika és felelősség

Mivel a végrehajtók foglalkozása részletesen van szabályozva, tevékenységük szigorú etikának van alárendelve, amelynek ellenőrzését az államügyész végzi.

A végrehajtók felelősségét érintő kérdéseket két oldalról lehet megközelíteni, attól függően, hogy az ügyfelével (1) vagy az adóssal szemben vonják felelősségre (2).

A végrehajtó felelőssége az ügyfélel szemben

A végrehajtó szerződésből eredően felelős az ügyféltől vállalt megbízás végrehajtásáért.

E tekintetben a szerződésből eredő számos kötelezettség terheli a végrehajtót:

• Pontosság, gondosság, éberség: a végrehajtónak pontosan kell véghezvinnie a kapott megbízást. Nem tanúskodhat gondatlanságról a műveletek végrehajtása során (például későn kézbesíteni egy okiratot) és felelősségre vonható amennyiben rosszul, késéssel, vagy nem teljesíti feladatát.
• Tanácsadás: a végrehajtónak hasznos tanácsokkal kell ellátnia kliensét és a neki legmegfelelőbb eljárás felé irányitani.
• Az eljárási dokumentumok szabályszerűsége: a végrehajtónak kötelessége szabályos és hatékony aktust kézbesíteni. Ezen a téren eredménykötelemről van szó, amely annyit jelent, hogy a végrehajtó nem mentesítheti magát felelőssége alól az ügyfél cselekedetére hivatkozva.

A végrehajtó felelőssége az adóssal szemben

A végrehajtó garantálja mind a hitelező, mind az adós jogainak egyensúlyát és tiszteletben tartását. Ennek értelmében, az általános tanácsadás, pontosság, illetve gondosság kötelessége az adóssal szemben is érvényes, mivel a végrehajtó garantálja a címzett jogainak épségét, többek között a kézbesítés területén.

Az adós, aki úgy véli, hogy kárt szenvedett a végrehajtó szolgáltatásával kapcsolatban, követelheti ezen kár megtérítését, mégpedig az államügyész előtt.