Milyen előfeltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy az adósom ellen végrehajtási eljárást indíthassak?

1. Egy végrehajtható jogcím vagy határozat birtokában kell lenni, amely egy nem vitatott, esedékes és határozott összegŰ követelést tartalmaz.

Mi tekinthető végrerhajtható jogcímnek vagy határozatnak ?

Egy végrehajtható jogcím vagy határozat olyan okirat, amely engedélyezi a benne megfogalmazott követelés kényszervégrehajtását. Bár egy magánszemélyek között kötött szerződés rögzíti a két fél akaratát, ez a magánokirat ömagában még nem képez végrehajtható jogcímet vagy határozatot. Nemzeti szinten jogcímnek vagy határozatnak végrehajtható erőt csak bíró, közjegyző, illetve némely hatóság kölcsönözhet (Jövedelemadó Hivatal, Ingatlan és Birtoknyilvántartási Hivatal, Központi Társadalombiztosítási Hivatal, helyi önkormányzatok...) éspedig a saját hatáskörük keretein belül.

A Nagyhercegségben a következő végrehajtható jogcímeket vagy határozatokat különböztethetünk meg:

• Bírósági döntések (amelyek végrehajtási záradékkal vannak ellátva)
• Közjegyzői okiratok (amelyek végrehajtási záradékkal vannak ellátva)
• Helyi önkormányzatok által kirótt terhek (les contraintes)

Európai viszonylatban idesorolhatóak még:

• Egy EU-tagállamból származó végrehajtható jogcím vagy határozat, mely európai végrehajtható okiratként lett hitelesítve
• Európai fizetési meghagyás

Mit nevezünk egy nem vitatott, esedékes és határozott összegŰ követelésnek?

Egy követelés akkor tekinthető nem vitatottnak, ha létezésének elve már nem vonható kétségbe.

Egy határozott összegű követelés az, amelyik értéke már pénzben kifejezett vagy kifejezésre kerülhet.

Egy követelés esedékes, ha a fizetési határideje lejárt, illetve ha már semmiféle feltétel teljesítésétől nem függ.

Mit nevezünk végrehajtási záradéknak ?

A jogcím vagy a határozat végrehajtható lesz miután végrehajtási záradékkal látják el. Ez azt jelenti, hogy ezen művelet végrehajtásával lehet a jogcímet végrehajtani, amennyiben szükséges a hatósági erő igénybevételével.

A jogcím vagy a határozat jellegétől függően lehet, bírósági (mint például egy döntés) vagy közjegyzői (mint például egy közjegyzői okirat), és a végrehajtási záradékot a bíróság hivatalnoka vagy az okiratot kiállító közjegyző állítja ki.

Néhány jogcím vagy határozat nem követeli meg ezt a formalitást, jelen pillanatban csak egy EU-tagállamból származó európai végrehajtható okiratnak minősülő dokumentum vagy egy európai fizetési meghagyás sorolható ide.

Abban a pillanatban, amelyben a jogcím vagy a határozat el van látva a végrehajtási záradékkal a „grosse” elnevezést kapja.

A luxemburgi végrehajtókat megilleti ezen záradékolási jog formális beszerzése.

Ez a záradék így hangzik:

MI, I. HENRIK

Luxemburg Nagyhercege

Nassau hercege;

Tudatjuk mindenkivel

[…]

ELRENDELJÜK ÉS MEGPARANCSOLJUK,

hogy valamennyi erre utasított végrehajtó hajtsa végre ezt az ítéletet (büntetést, határozatot, végzést vagy okiratot) ;

az elsőfokú bíróságokon főügyészeink és ügyészeink ezt tartassák be,

és a hatóságok valamennyi vezetője és tisztviselője ebben nyújtson segítséget, amennyiben a törvény így rendelkezik;

FENTIEK HITELÉÜL,

Ezt az ítéletet (büntetést, határozatot, végzést vagy okiratot) aláírják és ellátják a bíróság (Legfelsőbb Bíróság, elsőfokú bíróság, közigazgatási bíróság, másodfokú közigazgatási bíróság...) pecsétjével.

2. További kiegészítő követelmények, amennyiben az okirat egy bírói döntés

A bírói döntés ellen fellebbezésnek már nincsen helye vagy pedig jóváhagyták az ideiglenes végrehajtást

Jogi zsargonnal kifejezve azt mondanánk, hogy a döntésnek teljesen jogerősnek kell lennie. Egyszerűbben kifejezve azt mondhatjuk, hogy a döntést általános jogorvoslati eszközökkel, mint például a fellebbezés, már nem lehet megtámadni.

Ennek ellenére, az ideiglenes végrehajtás módot nyújt arra, hogy „befolyást” gyakoroljunk az időre, amely az ítélet kihirdetése (hogy egészen pontosak legyünk, kézbesítése) és ezen ítélet jogerőssé válása között telik el. Ha, elvileg, várni kellett volna, hogy ez az időintervallum leteljen, és a döntés kényszervégrehajtása megkezdődhessen, az ideiglenes végrehajtás engedélyezése lehetővé teszi, hogy az ítélet kézbesítését követően azonnal megkezdjük az eljárás ezen fázisát. Az ideiglenes végrehajtás joga magából a bírósági döntésből származik. A bíró csak akkor rendeli el, ha a törvény maga előírja, vagy ha úgy véli, hogy az ügy megkívánja az ideiglenes végrehajtást. Ebben az utóbbi esetben azonban a hitelezőnek ezt kérelmeznie kell.

Az ítélet kézbesítése és a jogerősség elnyerése közötti időintervallum kiszámítása, maga egy művészet. Anélkül, hogy belemennénk bonyolult részletkérdésekbe, elmondhatjuk, hogy Luxemburgban majdnem minden végrehajtásra alkalmas ítélet, amelyet végrehajtó hatáskörébe tartozik, 55 nap elteltével hajtható végre, amelyet az ítélet kézbesítésének másnápjától kezdve számítunk. Ugyanakkor, itt egy egyszerű irányelvről van szó, amelyet e jelen tanulmány kedvéért említünk meg ugyanis több bírósági döntés már rövidebb idő elteltével is végrehajtható.

A bírósági döntést kézbesíteni kell

Ha az adós Luxemburgban él

A luxemburgi Nagyhercegségben, mint minden más országban, amely a napoleoni jogrendszert vette át, két különböző módú kézbesítést különböztetünk meg.

Egyrészt a bírósági hivatalnok által történő kézbesítés, amely a „notification” nevet kapja, másrészt a végrehajtó által történő kézbesítés, amelyet „signification”-nak nevezünk.

Azok az esetek, amelyeknél a kézbesítés a bírósági hivatalnok által történik, szigorúan limitálva vannak. A fő szabály a végrehajtó által történő kézbesítés, és csak ritkán törvény felhatalmazás alapján a hitelező érdekében a hivatalnok által történő végrehajtás, ilyen például az elsőfokú ítélet, ami a lakbéreket illeti, vagy munkajogi ügyekben.

A kézbesítés ezen két fajtája jelentősen különbözik egymástól. Míg az ítélet hivatalnok által történő kézbesítése postai úton, addig a végrehajtó által történő kézbesítés általában a helyszinen történik. Durván azt lehet mondani, hogy a végrehajtó által történő kézbesítés előnye a dokumentumok kézbesítésének nagyobb garanciája. A végrehajtó aktívan keresi a kézbesítendő okiratban szereplő felet és minden ésszerű erőfeszítést meg kell tennie, hogy ezt a dokumentumot személyesen adja át az érintett félnek. További előnyt jelent, hogy a végrehajtó részletes információt tud adni a kézbesített dokumentum tipusáról és esetenként felvilágosítást is adhat az adósnak a teendő lépésekről, például egy ügyvéd vagy egy bankár véleményének kikérését illetően.

Mielőtt egy ítéletet végrehajtatnánk, meg kell róla győződni, hogy kézbesítve lett-e? Ez a formalitás lényeges, és azt a célt szolgálja, hogy az adós pontosan tudatában legyen annak, hogy valójában tartozik-e és mennyivel? Ehhez azonban tudnia kell, hogy mire lett elítélve (fölösleges említeni, hogy az adósok többsége nem jelenik meg a tárgyaláson...). Ennek céljából a bírósági hivatalnok egy kézbesítési bizonyítványt állít ki és a végrehajtó egy dokumentumot, amelyet kézbesítési okiratnak (acte de signification) nevezünk.

Ha az adós egy másik EU-tagálamban él

Ha az adós egy másik EU-tagálamban él, az ítéletet ebbe a tagállamban kell kézbesíteni. Ezt a kézbesítést vagy egy bírósági hivatalnok vagy egy luxemburgi végrehajtó (a fent leírt különbségtétel alapján) végzi el. Az Európai Únión belül könnyített kézbesítési rendszer működik.

Ha az adós egy harmadik országban él

Annak ellenére, hogy az adós egy harmadik országban él a bírósági ítéletet kézbesíteni kell. Nemzeti szinten ismét a bírósági hivatalnokra, vagy a végrehajtóra hárul ez a feladat.

3. A végrehajtás bizonyos határidőn belüli véghezvitele

Több esetet kell megkülönböztetni:

• L’actio judicati, vagyis az a cselekvés, amely egy bírósági ítélet végrehajtását célozza meg, 30 napos határidőn belül kell elindítani. Ez a határidő egybeesik a polgári eljárás elévülési idejével.
  Valójában azonban ez a mechanizmus ritkán kerül alkalmazásra, mivel a legtöbb ítélet egy sokkal rövidebb időszakaszon belül kerül végrehajtásra, annak ellenére, hogy néha ez akár néhány évet is meghaladhat.
• A mulasztási ítéletet kihirdetése után hat hónapon belül kell kézbesíteni. Mivel az ítélet kézbesítése nélkülözhetetlen előfeltétele a kényszervégrehajtásnak, ügyelni kell arra, hogy ez a formalítás időben megtörténjen.
• Lehetséges, hogy más határidőket is be kell tartani, hogy a végrehajtás lezajlását részben vagy egészben ne veszélyeztessük, annak ellenére, hogy ez csak nagyon ritkán fordul elő. Így például a bírság megfizetésére irányuló végrehajtást hat hónapon belül kell megkezdeni, de ide sorolhatjuk a kézi zálogba vétel esetét is (biztonsági intézkedés első fázisa), ebben az esetben a bírói döntés, amely ezen zálogba vételt jóváhagyja, gyakran előírja, hogy a végleges végrehajtás érvényesítésének kérelmét, semmisség terhe mellett, az eredeti döntéstől számított bizonyos határidőn belül kell benyújtani.

Mit tehetek egy végleges végrehajtási jogcím vagy határozat megszerzéséig? Léteznek e biztonsági intézkedések?

A luxemburgi jogrendszer végrehajtás terén számos olyan eszközzel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy a hitelező intézkedéseket foganatosítson ellenszegülő adósa ellen, még mielőtt egy végrehajtható jogcím vagy határozat birtokában lenne. Ezek az eszközök részben azt szolgálják, hogy egy bizonyos szintig „épségben” tartsák a hitelező zálogjogát, amelyet az adós vagyona képez. Más szavakkal kifejezve, az adós nem rendelkezhet vagyonának egy része felett.

Valójában azonban kölönbséget kell tenni a valódi biztonsági intézkedések és az úgynevezett „hibrid” intézkedések között, ez utóbbiak azok az intézkedések, amelyek csak a kezdeti fázisukban tekinthetőek biztonsági intézkedéseknek.

1. Különbség

Valódi biztonsági intézkedések

Csak egy valódi biztonsági intézkedés létezik a luxemburgi jogrendszerben, mégpedig a kereskedelmi célú előzetes lefoglalás. Egyik előfeltétel, hogy a követelés kereskedelmi eredetű legyen. Így ezzel a lehetőséggel – elvileg – nem élhet egy nem kereskedő magánhitelező.

„Hibrid” intézkedések

Ezen intézkedéseknél egy második fázis is életbe lép, amely egy meglévő jogcím vagy határozaton alapuló kényszervégrehajtáshoz vezethet. Az első lépés itt is az adós vagyona egy részének lefoglalása, amely ebben a stádiumban egyenrangú egy előzetes lefoglalással, hogy aztán egy második fázisban az egészet átalakítsuk egy valódi végrehajtó eszközzé. E között a két fázis között a hitelezőnek törekednie kell, hogy megalapozza követeléseit egy már meglévő végrehajtható jogcím vagy határozat felmutatásával, vagy pedig egy ilyen jogcím vagy határozat megszerzésére irányuló cselekedetével.

Ezek az intézkedések elég bonyolultnak tünhetnek egy laikus számára és még egy felkészített hitelezőnek is eléggé érthetetlennek tűnhetnek.

2. A biztonsági intézkedés végrehajtásának feltételei

A kereskedelmi célú előzetes lefoglalás

Hogy ezt az intézkedést végre tudjuk hajtani előzetesen engedélyt kell kérni a kerületi bíróság elnökétől (tribunal d’arrondissement). Ez egyoldalú kérelem (requête) benyújtásával történik, azaz az ellenfél nincs bevonva az eljárásba. Természetesen ennek az előnye az, hogy az adós fél nincs értesítve a vagyonát fenyegető lefoglalásról és ebből kifolyólag nincsen ideje, hogy ezt eltüntesse.

Hibrid intézkedések

Némelyek automatikusan előírják a bírói engedély feltételét, mások elfogadják ezen engedély helyettesítését egy előzetes fizetési meghagyás kézbesítésével, és megint mások feltételezik egy magán vagy közirat valamint egy esetleges bírói engedély egyidejű jelenlétét.

Ebben a három esetben, egy jogi szakértő segítsége, és miért ne egy végrehajtójé, az eljárás elindításához nem nélkülözhetetlen, de erősen ajánlott. A bírósági perekhez nem szokott magánszemély túlságosan megerőltetőnek és eléggé lehangolónak érezheti az eljárást.

3. A biztonsági intézkedés különböző tipusai

A lefoglalások

A kereskedelmi célú előzetes lefoglalás (550. cikk CPC)

Ezen intézkedés célja nem a lefoglalt vagyontárgyak feletti rendelkezés végtelenségig elnyúló megtiltása, hanem hogy ez alatt az idő alatt a hitelező érdemi eljárást kezdeményezzen, vagyis, hogy a hitelező az adóssával szemben egy végrehajtható jogcímhez vagy határozathoz jusson. Egyidejűleg a biztonsági intézkedést át lehet változtatni lefoglalásra, ami végeredményben a vagyontárgyak árverésen történő eladását engedélyező bírói döntés megszerzését, majd ebből az összegből a hitelező kifizetését jelenti. Természetesen a hitelező elégedettségi szintje az így szerzett eladási összeg nagyságától függ.

A kézi zálogba vétel (956. cikk 1. és 2. bekezdése NCPC)

Ezen lefoglalás a lakásbérlő azon vagyontárgyait célozza meg, amelyek a hitelező által bérbeadott helyiségben találhatóak. Ezért ez a fajta lefoglalási mód csak a főbérlőt illeti meg a kifizetetlenül maradt lakbér behajtásának erejéig.

Harmadik fél birtokában lévő követelések zár alá vétele (693. cikk NCPC)

Ezen a lefoglalás célja olyan tárgyak zárolása, amelyeket egy harmadik fél birtokol az adós nevében. Annak ellenére, hogy ez a lefoglalás felhasználható arra, hogy megakadályozzuk bizonyos tárgyaknak az adós számára való visszaszolgáltatását, legföbb rendeltetése azonban az, hogy megakadályozza, hogy a harmadik személy kiadja keze közül az adós nevében visszatartott pénzösszeget. Ezen intézkedés alkalmas bankszámlák lefoglalására, más szóval kifejezve, hatékonyan le lehet foglalni a harmadik személy részéről az adós irányában fennálló tartozást.

Harmadik fél birtokában lévő követelések zár alá vételének kölönleges esetei

Ezen kölönleges esetek segítségével lehet lefoglalni az adós munkabérét, járadékait és a neki járó tartásdíjakat. Az ezeket a területeket érintő jogszabályok hatásos módszereket tartalmaznak a harmadik fél felkutatására, aki az adós részére részletekben esedékes jövedelem megfizetésére köteles.

A biztosítékok

Előzetes megjegyzések

Luxemburgban az 1994 december 21.-i törvény óta, amely néhány jogszabályt módosított a követelés átruházását és a zálogot illetően, a polgári törvénykönyv, a kereskedelmi törvénykönyv és a 1937 május 27.-i a kereskedelmi ingatlanokról szóló nagyhercegi rendelet zálogra vonatkozó föbb rendelkezései a végrehajtói hatásköri jogosítványok tekintetében módosításra kerültek. Egy 2005 augusztus 5.-i, a pénzügyi biztosítás szerződéséről szoló törvény képezi a pénzügyi eszközök zálogba vételének, a tulajdonjog garanciaként szolgáló átruházásának, és az elszámolási egyezmény (convention de compensation) a jogi keretét.

Ennek következménye, hogy a végrehajtó beavatkozása ezen a téren nem kötelező. A gyakorlatban a luxemburgi végrehajtók általában véve nem avatkoznak be követelés és zálog átruházása terén.

Anélkül, hogy túl belemennénk a dolgok részletébe, elmondhatjuk, hogy a pénzügyi biztosítás szerződéséről szóló törvény inkább a pénzügyi világ szakembereinek szól és a kereskedelmi ingatlanokról szóló nagyhercegi rendelet alapjában véve csak a kereskedőket fogja érdekelni ugyanúgy mint a kereskedelmi zálog. Ezen tanulmányon belül nem foglalkozunk sem a zálog ezen különleges formáival, sem a zálog általános formájával sem pedig az ingatlanog zálogba vételével.

Ennek ellenére, a végrehajtó egy privilegizált partner marad, ami a bíróság által elrendelt ideiglenes jelzálog bejegyzését illeti, amely témával később foglalkozunk miután érintettünk néhány általános szabályt.

A biztonsági intézkedések (sûreté) hasznossága

A biztonsági intézkedéseknek általában egy és ugyanaz a céljuk: garanciát képeznek a kereskedelmi forgalomban, hogy megakadályozzák például az adós fizetésképtelenségét.

Ezt a célt a hitelező kezében lévő két fajta joggal lehet elérni:

Elsőbbségi jog

Az elsőbbségi jog azt jelenti, hogy ezen jogot élvező hitelező a dolog eladási árából származó pénzösszegből az adósa többi hitelezőjével ellentétben előbb részesül. De ehhez előnyös rangsorba kell lennie, mivel előfordulhat, hogy a tárgy, amelyre a biztonsági intézkedés vonatkozik már egy másik biztonsági intézkedéssel van terhelve egy másik hitelező előnyére. Ami az ingatlanokat érinti, a kérdés megoldása az ingatlanra vonatkozó biztonsági intézkedés nyilánosságával (publicité) megoldott. Ennek értelmében a hitelező ellenőrizheti, hogy az ingatlan, amelyet garancia tárgyként ajánlanak fel neki valóban megfelelő-e a számára.

Követő jog

A követő jog következménye, hogy a hitelezőnek a biztonsággal ellátott tárgyat joga van követni akár kinek a birtokában is legyen ez a tárgy. Ez a mechanizmus használható például abban az esetben, ha az adós megszabadul a biztonsággal ellátott tárgytól. De elvileg ez még nem jelenti azt, hogy a törvény megtagadja az adóstól jogainak gyakorlását a tárgy felett.

Biztonsági intézkedések, amelyeket a végrehajtó állíthat ki

Egy végrehajtható jogcímen vagy határozaton keresztül a következő biztosítékokat vetetheti fel a jelzálog vezető hivatalnokkal a nyilvántartásba:

• Ingókat
• Hajókat
• Légi járműveket

A jelzálog fontossága később nyilvánul meg, amikor a vele terhelt ingatlanokat értékesíteni kell. Ez az értékesítés árverésen történik, amely az ingatlan lefoglalásával, vagy a jelzáloggal garantált kölcsönszerződés akadálytalan eladás záradékának (clause de voie parée) működésbe hozásával kezdődik meg.

Az akadálytalan eladási záradék az, amelyik felhatalmazza a jelzálog birtokában lévő hitelezőt, hogy közjegyzői úton, a bíróság beavatkozása nélkül adhassa el a ingatlan vagyont. A luxemburgi törvény engedélyezi, hogy egy ilyenfajta záradékkal lássuk el a kölcsönszerződést. Az árverés csak abban az esetben történhet meg, amennyiben a hitelező birtokában van egy privilegizált jelzálognak.