A polgári peres végrehajtásokra és a jelentősebb ingóságok lefoglalására az Új Polgári Törvénykönyv 719. sz. és az azt követő cikkelyek vonatkoznak.

A hitelező, aki bizonyítani tudja a vele szemben fennálló tartozást, és szeretné az adóstól behajtani az összeget, bármikor kérvényezheti az adós ingóságainak lefoglalását.

Ehhez az 1. e-jegyzetben ismertetett, minden végrehajtási intézkedésre érvényes feltételt teljesíteni kell. Ebből következően a hitelezőnek tudnia kell bizonyítani a kölcsön meglétét, továbbá, hogy a kölcsön határideje valóban lejárt-e, illetve, hogy ő jogosult annak behajtására.

A végrehajtás jogcíme

A végrehajtási rendelet azt az eljárást jelenti, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy megszervezze az adós tulajdonában lévő egy vagy több ingóság értékesítését, illetve, hogy az értékesítésből befolyt összegből kártalanítsa magát.

Definíció

A végrehajtási rendelet egy olyan eljárás, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy elrendezze az adós ingóságainak lefoglalását azok értékesítése és az értékesítésből befolyó pénzzel történő kártalanítás érdekében.

A lefoglalt ingóságok értékesítésének feltételei

Ennek elvégzéséhez a polgári perrendtartás bizonyos feltételeit is teljesíteni kell:

• a lefoglalásnak ingóságra kell vonatkoznia;
• a lefoglalásnak egy lefoglalható ingóságra kell vonatkoznia; az Új Polgári Törvénykönyv 728. cikkelye tartalmazza a nem lefoglalható ingóságok listáját;
• ezt megelőzően el kell küldeni az adósnak a fizetési felszólítást; Ez a felszólítás egy olyan dokumentum, amelyben az adóst felszólítják az adósságának rendezésére. Ezt a dokumentumot egy igazságügyi szakértőnek kell elkészítenie, és neki kell értesítenie az adóst.

A fizetési felszólítás kézbesítését követően az adósnak joga van megszakítani a limitációs időszakot (ezen idő letelte után az adós már nem védekezhet a kötelezettsége behajtása ellen).

Lefoglalás

A lefoglalási műveleteket a fizetési felszólítás közvetítését követő egy nap után lehet megkezdeni.

Ezeket a műveleteket ott lehet végrehajtani, ahol az ingóság található. A lefoglalást az igazságügyi szakértő végezheti el 2 tanú jelenlétében. A tanúknak felnőtt korúaknak és luxemburgi állampolgárságúaknak kell lenniük.

Ezt az adós vagy egy olyan harmadik fél is elvégezheti, akinél az adós ingóságai vannak.

Az ilyen műveleteknél az igazságügyi szakértőnek leltért kell készítenie az adós ingóságairól, és készítenie kell egy lefoglalási parancsot, amely elidegeníthetetlen lesz a lefoglalt ingóságtól.

Az eljárás végeztével a lefoglalt ingatlan értékesíthető.

A lefoglalás eredménye

A lefoglalt ingóság kényszerített értékesítését az ingóság lefoglalását követő 8 napon túl lehet végrehajtani.

Ezenfelül azt is ki kell emelni, hogy a végrehajtási eljárás során különféle váratlan események történhetnek. Egy olyan személy, aki nem vesz részt az eljárásban, bármikor bejelentheti, hogy a lefoglalt ingóság az ő tulajdonát képezi. Az is előfordulhat, hogy az adós azt kéri, hogy valamelyik ingóság lefoglalását szüntessék meg.

Erre az eljárásra az Új Polgári Törvénykönyv 719-761. cikkelyei vonatkoznak.

1. A lefoglalás/értékesítési eljárás előkövetelményei

A végrehajtási parancs teljesítésének érdekében a kérdéses eszköznek ingóságnak kell lennie.

A végrehajtás csak az ingóságokra vonatkozik. Ebből következően a következő elemek nem vonhatók be az eljárásba: a természeténél fogva nem mozdítható eszköz, illetve olyan eszköz, amely ingatlant tartalmaz.

Függetlenül attól, hogy az adott pillanatban a az ingóság az adósnál vagy egy harmadik félnél van, az adós ingóságai minden esetben végrehajtás alá vonhatók.

Az Új Polgári Törvénykönyv 728. cikkelyében felsorolt, a végrehajtás alá nem vonható ingóságok listája a következő:

Az Új Polgári Törvénykönyv 728. Cikkelye

1) A következő elemeket a törvény a rendeltetési céljuk miatt ingatlanoknak tekinti:

2) az adós véleménye szerint a számára és a családja számára szükséges ágyak, ruhák és ágyneműk, továbbá az ezek tárolásához szükséges bútorok, mosógép és vasaló, a család otthonának fűtésére szolgáló eszközök, ahhoz szükséges asztal és székek, hogy a család együtt tudjon étkezni, továbbá a család számára elengedhetetlen háztartási edények és étkészletek, az edények és étkészletek tárolásához szükséges bútor, egy sütő, egy hűtőszekrény, lakott szobánként egy lámpa, a család rokkant tagjai számára szükséges eszközök, olyan tárgyak, amelyek azon gyermekek számára szükségesek, akik a velük együtt élőktől függnek, háziállatok, a személyi higiéniához és a szobák tisztántartásához szükséges tárgyak és termékek, a kert rendben tartásához szükséges szerszámok, a luxusszintű bútorokat és tárgyakat leszámítva;

3) olyan könyvek és egyéb tárgyak, amelyekre az adós vagy az adóstól függő gyermekek oktatásához szükségesek;

4) az érintett adós munkájához szükséges ingóságok, lefoglalásonként 2478,94 euró értékig, és az érintett adós döntése szerint, egészen addig, amíg ez az ingóság nem szükséges a költségek kifizetéséhez;

5) a vallásgyakorláshoz szükséges tárgyak;

6) az adós és a családja étkezéséhez szükséges élelmiszerek és üzemanyag;

7) az adós döntése szerint egy tehén vagy anyajuh vagy kecske, továbbá egy disznó és huszonnégy haszonállat, továbbá a szükséges szalma, takarmány és abrak, amely ezen állatok etetéséhez szükséges.

8) Az (1). bekezdés 2. pontjában felsorolt tárgyak abban az esetben foglalhatók le, ha azok nem ott találhatóak, ahol az adós normál esetben tartózkodik vagy dolgozik.

2. A végrehajtási eljárás előfeltételei: a fizetési felszólítás

Az Új Polgári Törvénykönyv 719. cikkelyében ismertetett rendeleteknek megfelelően az eljárás végrehajtását megelőzően egy fizetési felszólítás szükséges. A lefoglalási műveletek közvetlenül ezután kezdeményezhetők.

A fizetési felszólítás egy olyan dokumentum, amely felszólítja az adóst a tartozása megfizetésére. Ezt a dokumentumot az igazságügyi szakértő készíti el (lásd 2. e-jegyzet - a végrehajtás résztvevői) és juttatja el az adós részére.

A dokumentumot az igazságügyi szakértőnek az adós valós címére (pl. arra a helyre, ahol normál esetben lakik) kell eljuttatnia a kézbesítésre vonatkozó standard szabályoknak megfelelően.

A fizetési felszólítás kézbesítése hivatalos értesítésnek minősül az adós számára. Ennek eredményeképpen a fizetési igény határideje megszakad, és megkezdődik a késedelmes fizetésre vonatkozó kamatperiódus.

A fizetési felszólítást, amely felszólítja az adóst az adóssága megfizetésére, továbbá az adósság megfizetését előíró határozatot egy időben kell kézbesíteni, amennyiben még nem lettek kézbesítve.

Az Új Polgári Törvénykönyv 720. cikkelye szerint a fizetési felszólításnak legalább a következőket kell tartalmaznia a semmisség terhe mellett:

„1. - A végrehajtási rendelet az elvállalt eljárások alapján, egy különálló számlával az adósság, a költségek és a felmerülő kamatok számára;

„2. - Rendelet arra vonatkozóan, hogy az adósságot egy teljes napon belül meg kell fizetni, amelynek elmaradása esetén az ingóságok lefoglalására van szükség.”

3. Lefoglalás

A lefoglalási műveletek egy teljes nappal a fizetési felszólítás kézhezvételét követően kezdhetők meg. Ezeket azon a helyen kell végrehajtani, ahol az ingóságok találhatóak. A végrehajtást az igazságügyi szakértőnek kell végrehajtania 2, felnőtt korú, luxemburgi állampolgárságú tanú jelenlétében. A lefoglalást kezdeményező hitelező nem kísérheti el az igazságügyi szakértőt.

Ezeket a műveleteket az adós vagy egy olyan harmadik fél is elvégezheti, akinél az adós ingóságai vannak.

Lefoglalási eljárások az adóssal szemben

Ismételt felszólítás

Amennyiben a helyszínen van, az igazságügyi szakértő szóban ismételten felszólítja az adóst a következő szavakat használva: ez egy „itératif commandement” (ismételt felszólítás) (az Új Polgári Törvénykönyv 722. cikkelye).

Amennyiben az adós továbbra sem fizeti meg a tartozását, az igazságügyi szakértő megkéri, hogy mutassa be minden olyan ingóságát, amely egy korábbi lefoglalás tárgyát képezi (az Új Polgári Törvénykönyv 747. cikkelye).

Az ingatlan megközelítése

Amennyiben az adós nem hajlandó beengedni az igazságügyi szakértőt az ingatlanba, vagy nincs senki az ingatlanban, abban az esetben az ajtók erővel is kinyithatók, miután támogatást kér egy igazságügyi rendőrtiszttől.

Leltár

Az igazságügyi szakértőnek ezt követően leltárt kell készítenie a lefoglalható ingóságokról. Abban az esetben, ha az ingóság nem foglalható le, vagy egyetlen eszköznek sincs piaci értéke, abban az esetben az igazságügyi szakértőnek egy erre vonatkozó nyilatkozatot kell készítenie.

Ezen eljárásokat követően egy lefoglalási nyilatkozatot kell készítenie az igazságügyi szakértőnek. Ezen lefoglalási jelentés a későbbiekben elvégzendő lépéseket is tartalmazza.

A lefoglalási dokumentumot az igazságügyi szakértőnek, a tanúknak és az igazságügyi rendőrtisztnek (az ajtók betörése esetén) kell aláírnia.

A lefoglalási végzés kézbesítése

Ez az eljárás attól függ, hogy az adós jelen van-e a lefoglalásnál:

Amennyiben az adós jelen van, abban az esetben az igazságügyi szakértő közvetlenül adja át az adós számára a végzés másolatát. Ez ilyen jellegű átadás kézbesítésnek minősül. Az igazságügyi szakértő emlékezteti az adóst, hogy az eszközök elidegeníthetetlenek lettek (nem használhatók kölcsön fedezeteként vagy nem idegeníthetők el), majd kijelöl egy felügyelőt.

Amennyiben az adós nincs jelen a lefoglalási műveleteknél, az igazságügyi szakértőnek át kell adnia a végzés másolatát az igazságügyi rendőrtisztnek egy olyan személy jelenlétében, aki erővel nyitotta ki az ajtókat.

A lefoglalási végzés hatásai

A lefoglalási végzés elérhetetlenné teszi a lefoglalt tárgyakat. Az adós nem idegenítheti el őket, illetve nem viheti el őket. Ilyen esetekre a perrendtartás 507. és ezt követő cikkelyeiben meghatározott büntetések vonatkoznak.

Amennyiben a lefoglalás helyén készpénzt is találnak, ezt az összeget az igazságügyi szakértő a letétek kijelölt helyén köteles elhelyezni.

Egy harmadik fél ellen elvégzett lefoglalási eljárások

Leltár

Egy teljes nappal a fizetési felszólítás kézbesítését követően az igazságügyi szakértő folytathatja a harmadik félnél lévő, az adós tulajdonában lévő ingóságok lefoglalását.

Az igazságügyi szakértő felszólítja a harmadik felet, hogy jelentsen be minden, az adós tulajdonában lévő, nála lévő ingóságot, és jelölje meg, hogy ezek egy korábbi lefoglalás tárgyát képezik-e. Amennyiben harmadik félnél olyan tárgyak vannak, amelyek az adós tulajdonát képezik, vagy a harmadik fél nem válaszol, abban az esetben az igazságügyi szakértő egy ezekre vonatkozó okiratot állít ki.

Amennyiben a harmadik fél azt nyilatkozza, hogy találhatók nála az adós tulajdonában lévő tárgyakat, abban az esetben az igazságügyi szakértőnek ezeket is leltárba kell vennie.

A jelentés kézbesítése

Amennyiben a harmadik fél jelen van a lefoglalási eljárás során, az igazságügyi szakértőnek szóban kell emlékeztetnie őt a lefoglalási végzés tartalmáról. Az igazságügyi szakértőnek át kell adnia a végrehajtási rendelet másolatát az adósnak.

A lefoglalási végzés hatásai

A lefoglalási végzés elérhetetlenné teszi az ingóságokat a harmadik fél számára.

A harmadik fél nem használhatja a lefoglalt ingóságokat, kivéve, ha erről a lefoglalást megelőzően külön döntés nem születik.

4. A lefoglalt ingóság értékesítése

A lefoglalt tárgyak értékesítése nyilvános aukciókon keresztül történik, nyolc nappal az ingóságok lefoglalását követően.

Az értékesítést ki kell hirdetni. A hirdetést nyilvánosan ki kell táblázni és a sajtóban is meg kell jeleníteni. Az igazságügyi szakértőnek bizonyítania kell, hogy a hirdetésre vonatkozó formalitások teljesítve lettek.

Az értékesítést vagy azon a helyen kell elvégezni, ahol az ingóságok megtalálhatóak, illetve egy aukciós teremben vagy nyilvános piacon. Ezt a földrajzi helytől függően kell kiválasztani, hogy melyik a legalkalmasabb az alacsony költségen történő licitálásra. Ezt a lefoglalást kezdeményező hitelező is megválaszthatja, ha figyelembe veszi az értékesítésért felelős igazságügyi szakértő területi joghatóságára vonatkozó szabályokat.

Az adóst egy idézésben legalább nyolc nappal az aukció előtt értesíteni kell a nyilvános aukció helyéről, dátumáról és időpontjáról, hogy részt vehessen az aukción.

Az értékesítést egy olyan igazságügyi szakértő végezheti el, aki megfelelően képzett az ingóságok nyilvános aukciójának levezetéséhez (igazságügyi szakértő vagy közjegyző).

A művelet célja a lefoglalt ingóságok nyilvános aukción történő értékesítése. Az lefoglalt ingóságokat minden esetben a legmagasabb licit nyeri.

A nyilvános aukción történő licitálás mindenki számára nyitott (az értékesítést végző személyeken kívül), célja pedig a lehető legmagasabb ár elérése. A legmagasabb licitet kapott, lefoglalt ingóságok az aukció vezetője által végzett, 3-ig történő számolás után kerülnek értékesítésre.

Az értékesítés akkor fejeződik be, amikor az eladott ingatlan ára lehetővé teszi a lefoglalást kezdeményező hitelező számára a tőke, a kamat és a költségek megfizetését. Az ár készpénzben is kifizethető.

Ezután készül egy aukciós jelentés, amelyben megnevezésre kerül az eladott ingatlan, az aukció összege, valamint a legmagasabb ajánlatot tevő személy vezetékneve, utóneve és lakcíme.

A tulajdonjog az ár készpénzben történő kifizetésekor száll át.

Ha a fizetés nem teljesül a legmagasabb ajánlatot tevő fél könnyelműsége miatt , akkor a tételt ismét el kell adni (vagyis új eladási eljárást kell végezni, amennyiben az ajánlattevő nem tesz eleget kötelezettségeinek (pl. nem fizeti meg az árat)). Ismételt eladás esetén a felelőtlen ajánlattevő felelős az első eladási ár és az ismételt eladási ár közötti különbség megfizetéséért.

5. Incidensek

A hitelező, a harmadik felek vagy az adós közötti jogi vitákból kialakulhatnak incidensek:

A hitelezőktől eredő incidensek

Azon adós hitelezőinek érintettsége, akik tájékoztatva lettek a lefoglalási eljárás foganatosításáról.

A lefoglalást kezdeményező hitelező mellett más hitelezők is érintettek lehetnek az eljárásban. Az eljáráshoz való csatlakozáshoz a többi hitelezőnek tartania kell magát a harmadik fél hitelezőkre vonatkozó eljárás rendjéhez az eladásból származó pénzre vonatkozóan. Ezen eljárás kontextusában ezeket a hitelezőket „szembenálló hitelezőknek”, a lefoglalást kezdeményező hitelezőt pedig „első lefoglalást kezdeményező hitelezőnek” hívjuk.

Az eljárásban való részvételhez a szembenálló hitelezőnek egy olyan végrehajtási paranccsal kell rendelkeznie, amely egy biztos, fix összegű és meghatározott határidejű követelést tartalmaz (lásd: 1-es sz. e-jegyzék). A harmadik fél hitelezők szembenállása olyan hatállyal bír, amely a szembenálló hitelezőt az első eljárás felévé teszi. Ettől függetlenül az első lefoglalást kezdeményező hitelezőnél marad annak joga, hogy elindítsa az eljárást.

Ha a harmadik fél hitelezők szembeállnak az eladásból származó pénzzel, akkor panasz nyújtható be, amíg az eladás eljárása elosztásra nem kerül.

Ezt az igazságügyi szakértő végzi el, akinek - a semmisé nyilvánítás terhe mellett - fel kell tüntetnie azt a végrehajtási parancsot, amellyel szemben panasz érkezett, valamint a követelt tőke, költségek és kamatok különálló számláját.

Ezt az első lefoglalást kezdeményező hitelező és az aukciós eladásban eljáró igazságügyi szakértő viszi véghez. Az első lefoglalást kezdeményező hitelező egyedül viszi véghez az értékesítést, a saját nevében és minden olyan szembenálló hitelező nevében, akit bele kell venni az eladási ár elosztásába.

Pótlefoglalás

Ezenkívül pótlefoglalást is végrehajthat az első lefoglalást kezdeményező hitelező vagy a szembenálló hitelező. Az igazságügyi szakértő jelentést készít, amelyre a végrehajtási parancs szabályai vonatkoznak. Ezt a jelentést a szembenállási okmánnyal egy időben kell benyújtani, amennyiben a pót szembenállás a szembenállással egy időben kerül elvégzésre.

Ha az első lefoglalást kezdeményező hitelező nem intézkedett a kényszerített eladás formalitásainak betartásáról, akkor a szembenálló hitelező átveheti azon jogokat az első lefoglalást kezdeményező hitelezőtől, amelyek a végrehajtási parancs kivitelezéséhez szükségesek. A szembenálló hitelező tájékoztathatja az első lefoglalást kezdeményező hitelezőt, hogy nyolc napon belül teljesítenie kell a szükséges követelményeket - ellenkező esetben a szembenálló hitelezőre automatikusan átszállnak az első lefoglalást kezdeményező hitelező jogai.

Az első lefoglalás semmissége semmilyen hatással nem lehet a pótlefoglalásra.

A végrehajtási parancsot csak azután lehet kiadni (vagyis a végrehajtási parancs kivitelezését akadályozó akadályt és az adós ingatlanra vonatkozó jogait megszüntetni), hogy egy bíró vagy a lefoglalást kezdeményező hitelező és a szembenálló hitelezők döntést hoztak az ügyben.

Harmadik felek által felvetett incidensek.

A harmadik felek által felvetett incidensek egy vagyontárgy tulajdonjogával kapcsolatosak. Ezek az incidensek felfüggesztik a vagyontárgy eljárását, ami a szembenálló eljárás végéig így marad.

A harmadik felek kétféle módon szállhatnak szembe a végrehajtási parancs eljárásával:

• diverziós lépés: ez egy olyan lépés, amely során a harmadik fél petíciót nyújt be a bírósághoz, hogy mentesítsen egy olyan vagyontárgyat, amelyet ő birtokol a lefoglalásból;
• behajtási lépés: ennek a lépésnek az a célja, hogy tulajdonjogot alakítson ki egy olyan vagyontárgy felett, amelyet valaki más birtokol.

Az adós által felvetett incidensek.

Az ingatlan lefoglalásának képességével kapcsolatos vita

Akárcsak a harmadik felek által felvetett incidenseknél, az ingatlan lefoglalásának képességével kapcsolatos viták esetén is (lásd azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyeket nem lehet lefoglalni - 2. oldal) egy vagy több vagyontárgyat fel kell függeszteni az eljárás alól az eljárás végéig, a végrehajtó bíró előtt.

Az adós vitát kezdeményezhet bizonyos vagyontárgyak lefoglalásának képességével kapcsolatban.

Semmisség

Az adós kérvényezheti a lefoglalt vagyontárgy semmissé nyilvánítását. A kérvényezett semmissé tétel (vagyis egy jogi lépés hibája miatti szankcionálás) lehet „lényeges hiba miatti semmissé tétel” (pl.: képesség hiánya) vagy „eljárási hiba miatti semmissé tétel” (pl.: a formai követelmények teljesítésének hiánya).

A semmissé tételi kérés nem függeszti fel a lefoglalási műveleteket, hacsak erről másképp nem dönt a bíró. A végrehajtási parancs törlésének magában kell foglalnia az érintett ingatlan első lefoglalásának felmentését, amely így ismét elérhetővé válik. Ha a semmissé tétel csak bizonyos okiratokra vonatkozik, akkor az eljárást ismét el kell végezni, a semmissé tételi petíció tárgya alá eső okiratoktól eltekintve.

A semmisé tevő petíció nem felfüggesztő jellege miatt az eladás továbbra is létrejöhet. Ezért két eset állhat fenn:

• ha a törlés az eladás után, de az ár szétosztása előtt lett bejelentve, akkor az adós kérheti az eladásból származó eljárások visszatérítését;
• ha a törlés az ár szétosztása után került bejelentésre, akkor az indokolatlan kifizetések visszaszerzését lehet kezdeményezni a hitelezővel szemben, ha az adós a valóságban nem volt felelős semmilyen adósságért sem. Másfelől, ha a törlés a lefoglalás szabálytalan jellegén alapul, akkor az adós kérhet kompenzációt a hitelezőtől.

SZÓSZEDET :

A lefoglalt vagyontárgyak aukciója: művelet, amelynek keretében a lefoglalt vagyontárgyak nyilvános aukció keretein belül eladásra kerülnek a legmagasabb ajánlattevőnek.

Elidegeníthetetlen tulajdon: olyan vagyontárgy, amelytől se megszabadulni, sem azt felhasználni nem lehet adósság fedezeteként.

Feloldás: elzárás feloldása vagy jogi akadály elhárítása egy tett megvalósításához vagy egy jog gyakorlásához.

Hivatalos értesítő: egy olyan dokumentum, amely az adós részére van címezve, és amely azt követeli az adóstól, hogy az tegyen eleget kötelességeinek, feltüntetve az együttműködés mellőzésének következményeit.

Immateriális személyi tulajdon: olyan tulajdon, amely nem rendelkezik fizikai valóval, és amely immateriális.

Indokolatlan kifizetés visszaszerzése: olyan lépés, amely lehetővé teszi egy személy számára, aki kifizetett egy összeget - jóllehet nem ő volt az adós -, hogy követelje a bíróságtól ezen összeg visszafizetését attól a személytől, aki azt megkapta.

Ingatlan: olyan tulajdon, amelyet jellegénél fogva nem lehet elmozdítani.

Ingatlan javak: Az objektumok törvényileg ingóságnak minősülnek, mivel azok végérvényesen hozzárögzíthetők egy ingatlanhoz, vagy részét képezhetik egy ingatlannak.

Ingóság: olyan tárgy, amely fizikai megjelenéssel bír és mozgatható.

Ingóság várakozás: olyan ingatlanok, amelyek még nem lettek leválasztva a földről, de később ingósággá fognak válni, és ilyenként is lesznek kezelve.

Jelenlegi cím: a személy lakhelyének címe.

Kézbesítés: igazságügyi szakértő hivatalos értesítésének kézbesítése, amely az eljárási dokumentumok címzetthez való eljuttatását is magában foglalja.

Kézbesítési cím: az a cím, amely a személy állandó lakhelyének tekinthető a kézbesítési eljárás céljából.

Könnyelmű ajánlat: egy olyan személy által tett ajánlat, amellyel az ajánlattevő nyer, de aztán nem tesz eleget kötelezettségeinek (nem fizeti meg a vételárat vagy az aukciós díjakat). Az ilyen személyt könnyelmű ajánlattevőnek hívjuk.

Lefoglalást kezdeményező hitelező: az a hitelező, aki a lefoglalási eljárást elindítja.

Lefoglalhatóság: a vagyontárgy lefoglalható jellege.

Legmagasabb ajánlattevő: az a személy, aki megnyerte a licitet.

Limitációs időszak: jogszerzés vagy jogvesztés egy adott időintervallum leteltét követően.

Megengedhetetlenség: büntetés azért, mert egy olyan személy nyújtott be követelést, akinek nincs joga, érdekeltsége vagy hatásköre jogi lépéseket tenni.

Megszűnés: büntetés egy olyan cselekményért, amely eredetileg érvényes volt, de amelynek teljes hatályossága egy másik eseménytől függött, amely végül nem következett be.

Moratórium: egy kötelezettség teljesítésének késlekedése által okozott kár jóvátétele (pl. moratórium kamat).

Permanens tartozék: olyan ingóság, amely fizikailag hozzá van rögzítve egy ingatlanhoz, és amelyet nem lehet károkozás nélkül eltávolítani.

Semmisség: büntetés egy jogi okiratért, amely érvénytelenítve lett formai hiba (pl. formai hiányosság) vagy tartalmi hiba (pl. nem rendelkezik hatáskörrel a bírósági eljárásban való részvételre) miatt.

Szembenállás harmadik fél hitelezők részéről: olyan eljárás, amely egyazon adós több hitelezője számára is lehetővé teszi a lefoglalást kezdeményező hitelező eljárásához való csatlakozást annak érdekében, hogy osztozzanak a lefoglalásból, vagy hogy erősítsék a lefoglalandó tulajdont más vagyontárgyak hozzáadásával.

Szembenálló hitelezők: az adós minden olyan hitelezője, aki nem a lefoglalást kérelmező hitelező.

Személycsere: egy olyan lehetőség felkínálása a hitelező számára, hogy vegye át egy gondatlan hitelező helyét egy végrehajtási eljárásban.

Zálogbirtokos hitelező: olyan hitelező, akinek követelése záloggal van fedezve (a zálog egy ingóság alapú garancia).