Immateriális javak lefoglalása

Az immateriális javak olyan eszközök, amelyeknek nincs anyagi megnyilvánulása. Ez egy meghatározhatatlan vagyontárgy (pl. pénzösszeg).

Luxemburgban az immateriális javak kétféle módon foglalhatók le.

• (I) Zár alá vétel az általános jog szerint
• (II) Jövedelmek (bér, bérleti díj, nyugdíj) lefoglalása
• Szójegyzék

Zár alá vétel az általános jog szerint

A zár alá vétel egy olyan művelet, amelynek során a hitelező (zároló hitelező) befagyasztja az adóshoz (zár alá vett adós) tartozó, de harmadik fél (harmadadós) birtokában lévő pénzt. Ezután a hitelező átveszi ezeket az összegeket az adós adósságának mértékéig.

Más szavakkal, ez a művelet lehetővé teszi, hogy az olyan kötelezettséget (pénzösszeg vonatkozásában), amellyel az adós (zár alá vett adós) egy másik adóson keresztül (a harmadadós) rendelkezik, a hitelezőhöz rendeljék.

Meghatározás:

A zár alá vétel egy olyan művelet, amelynek során a hitelező (zároló hitelező) befagyasztja az adóshoz (zár alá vett adós) tartozó, de harmadik fél (harmadadós) birtokában lévő pénzt. Ezután a hitelező átveszi ezeket az összegeket az adós adósságának mértékéig.

Feltételek:

A zárolásra vételt akkor lehet igényelni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• a hitelezőnek rendelkeznie kell egyoldalú rendelkezéssel kibocsátott a jogosultságra vonatkozó köz- vagy magánokirattal, vagy meghatalmazással az eszközök lefoglalásához; és
• a hitelező adósának (a zár alá vett adósnak) egy harmadik fél (a harmadadós) hitelezőjének kell lennie.

A lefoglalás:

A lefoglalás egy ideiglenes zár alá vételi határozat harmadadós részére történő kézbesítésével megy végbe, aki ezután köteles a zár alá vett adós birtokában vagy majdani birtokában lévő összegeket megtartani, azokon nem adhat túl.

Ezután az adós kap egy hivatalos értesítést a zár alá vételről, különösképpen azért, hogy az adósnak lehetősége nyíljon megvédeni a műveletet. Ez a dokumentum a zár alá vétel jóváhagyásáról szóló nyilatkozatot is tartalmazza.

Ezután a zár alá vételről szóló értesítést kézbesítik a harmadadósnak (harmadik fél értesítése).

Miután ezek a formalitások teljesültek, a harmadadós teljesíti a kifizetést. Az, hogy a kifizetést hogyan hajtják végre, attól függ, hogy ellenvetést nyújtottak-e be.

A hatály:

A zár alá vétel során azonnali hatállyal kiutalják az összeget a zároló hitelezőnek, aki ezért előnyt élvez minden későbbi hitelezői megállapodással szemben.

Ezen felül a zár alá vétel azt jelenti, hogy a lefoglalt összegeken nem lehet túladni, és nem használhatóak más kifizetések teljesítésére.

A zár alá vételi eljárásra az új polgári perrendtartás 693-718. cikkeinek rendelkezései vonatkoznak.

1. Feltételek

A zároló hitelezőnek rendelkeznie kell jogosultságra vonatkozó köz- vagy magánokirattal. Alapesetben a hitelezőnek az illetékes bíróságon kell kérvényeznie a zár alá vételi engedélyt. Ezt egyoldalú kérvény útján kell megtenni.

A zár alá vett adósnak egy harmadik fél (a harmadadós) hitelezőjének kell lennie.

A harmadadósnak a zár alá vett adós adósának kell lennie. A harmadadósokat a pénzösszeggel kapcsolatban kötelezettség terheli a zár alá vett adós felé, a zár alá vett adós felé fennálló összegeket pedig saját jogkörében kell tartania (bankárok, gyámság alatti vagy kiskorú személyek jogi képviselői, közjegyző, ügyvéd).

A zár alá vételi eljárás kapcsán kétféle adósságot kell megkülönböztetni :

• az adósság ad alkalmat a zár alá vételre: ez a zároló hitelező jogosultsága a zár alá vett adóssal szemben. Ezért ez az az összeg, amivel az adós tartozik a hitelezőnek. Ezt a jogosultságot egy rögzített összegre kell megadni.
• az adósság a zár alá vétel tárgya: ez a zár alá vett adós jogosultsága a zároló hitelezővel szemben. Ezért ez az az összeg, amivel a harmadadós tartozik a zár alá vett adósnak. A zár alá vett adósságnak egy pénzösszegre vonatkozó jogosultságnak kell lenni (de nem lehet munkáért járó díjazás, mivel erre másfajta lefoglalás vonatkozik). Nem kell végrehajtási végzésben rögzíteni. Ezen felül nem kötelező, hogy a jogosultság rögzített összeg vagy azonnal kifizetendő összeg legyen.

A jogosultságnak a lefoglalás időpontjában léteznie kell. Ez kötelezően része a zár alá vett adós javainak.

Emellett meg kell jegyezni, hogy az ön-lefoglalás eljárása is létezik: ez lehetővé teszi, hogy a zároló hitelezők olyan összegeket vegyenek zár alá, amelyekkel a zár alá vett adósnak tartoznak.

2. Eljárásrend

Ideiglenes zár alá vételi határozat

Az ideiglenes zár alá vételi határozat egy olyan dokumentum, amelyet a bírósági tisztviselő kézbesít a harmadadósnak. Ha nem tartalmazza az alábbi információkat, akkor érvénytelen:

• jogosultság megállapítása
• az engedély másolata, ha a zár alá vételt a bíróság engedélye alapján végezték el
• az az összeg, amelyre a zár alá vétel vonatkozik
• a hitelező címválasztása azon a helyen, amely a harmadadós tartózkodási helye.

Ezen felül a zár alá vételnek tartalmaznia kall egy nyilatkozatot arról, hogy a harmadadós személyesen felelős a zároló hitelezőnek, és a harmadadósnak tilos túladnia az igényelt összegektől, az adós felé fennálló tartozása mértékéig.

Miután az ideiglenes zár alá vételi határozatot kézbesítették, az adósságon nem lehet túladni. Ennek eredményeképp a zár alá vett összegekből nem végezhető kifizetés.

Ezen felül ez a korlátozás meggátolja, hogy a harmadadós a zár alá vett összegekből a zár alá vett adósnak kifizetéseket teljesítsen. Következésképpen ennek a korlátozásnak a megszegése azt vonja maga után, hogy a harmadadósnak másik kifizetést kell teljesítenie a zároló hitelező részére. A harmadadóst egyszerűen adósnak nyilvánítják.

Az adósnak kézbesített zár alá vételről szóló értesítés

Ennek az értesítésnek a célja az, hogy tájékoztassa az adóst az intézkedésről, és így lehetőséget kínáljon az adósnak kifogás beterjesztésére.

Egy bírósági tisztviselőnek hét napon belül kézbesíteni kell az ideiglenes zár alá vételi határozatot az adós részére. Ha a kézbesítés nem történik meg ez alatt a hét nap alatt, az ideiglenes zár alá vételi határozat hatályát veszti.

Az értesítés kézbesítése a hitelező kezdeményezésére történik meg, és tartalmazza a zár alá vétel jóváhagyásáról szóló nyilatkozatot is. Ennek a folyamatnak kétféle jellege lehet:

• az adósságra vonatkozó kifizetési utasítás ad alkalmat a zár alá vételre
• a zár alá vétel érvényességének kinyilvánítása e határozat alapján

Ha a zár alá vételt végrehajtási végzés alapján hajtják végre, ez a folyamat csak az érvényesség kinyilvánítását vonja maga után.

Harmadik fél értesítésének kézbesítése a harmadadós részére.

A zár alá vételről szóló értesítés adós részére történő kézbesítést követően maximum hét napon belül a harmadadósnak kézbesíteni kell az értesítést. Amennyiben nem kézbesítik a harmadik fél értesítését a harmadadós részére ezen az időtartamon belül, az azt jelenti, hogy a harmadadós által végzett bármilyen kifizetés érvényes lesz addig, ameddig a kézbesítés megtörténik.

A harmadadós pozitív vagy negatív nyilatkozata

Miután az ideiglenes zár alá vételi határozatot bírósági határozat érvényesíti, az értesítés kézbesíthető a harmadadósnak, és ezután a bevétel arányosan szétosztható.

Amennyiben a kézbesítés nem történik meg, a harmadadóst nyilvánítják a zár alá vételt előidéző összegek adósának.

Jövedelem lefoglalása

A jövedelem lefoglalása egy olyan eljárás, amely a hitelező számára lehetővé teszi, hogy a „forrásnál” lefoglalja azokat az összegeket, amelyekkel az adósnak tartoznak.

Meghatározás:

Ez az eljárás azt teszi lehetővé a hitelező számára, hogy közvetlenül az adós munkáltatójánál foglalja le azokat a pénzösszegeket, amelyekkel az adós tartozik.

A lefoglalás:

Ez az eljárás csak bérekre vonatkozik. Csak a bérek lefoglalható részarányára alkalmazható.

A bírósági gondnok értesíti a munkavállalót a lefoglalásról. Ezután az adós megkapja ennek az értesítésnek egy példányát.

Ezt követően a munkáltatónak havonta ki kell fizetnie a lefoglalásban foglalt levonást. Ezt az összeget közvetlenül a hitelezőnek fizetik ki.

A jövedelem lefoglalásának eljárását a jövedelmek, nyugdíjak és bérleti díjak szétosztásáról és lefoglalásáról szóló 1970. november 11-én kelt törvény szabályozza.

1. A jövedelem-lefoglalás eljárásának hatásköre

A törvény 1. cikke szerint a lefoglalás általában „…minden foglalkoztatott vagy dolgozó személynek bérként kifizetett összegekre vonatkozik, függetlenül az adott személyek képességeitől vagy tartózkodási helyétől, attól, hogy egy vagy több munkáltatónak dolgoznak, tekintet nélkül a keresetük összegére és jellegére, és a szerződésük vagy beosztásuk formájára vagy jellegére”.

Ezért olyan személyek jövedelme nem tartozik ide, akik egy hivatást gyakorolnak vagy jogdíjat kapnak.

E szerint az eljárás szerint a lefoglalt összegnek bérnek kell lenni. A tényleges bér foglalható le, mivel vannak egyéb járandóságok is (természetbeni juttatás, túlóra stb.).

Az adós teljes bére lefoglalható. Az 5. cikk rendelkezik a bérek lefoglalható részarányáról.

2. Eljárásrend

A hitelező az illetékes bíróságon kérelmezi a jövedelem lefoglalását. Az illetékes bíróság a kis értékű követelések bírósága. Ez a bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik.

Általában az illetékes bíróság a zár alá vett adós tartózkodási helye szerinti valamelyik bíróság. Ha az adós külföldön lakik, de Luxembourgban dolgozik, a törvény szerint a zár alá vett harmadik fél lakcíme szerinti kis értékű követelések bírósága rendelkezik joghatósággal.

A jövedelem lefoglalása jogosultságra vonatkozó köz- vagy magánokirat alapján, vagy végrehajtó végzés alapján hajtható végre.

A jövedelem lefoglalását engedélyező végzésről szóló értesítést a bírósági gondnoknak kell kézbesítenie a zár alá vett harmadik fél részére, és ez az értesítés számít a jövedelem lefoglalásáról szóló végzésnek.

A bírósági gondnok írásban tájékoztatja az adóst és a hitelezőt arról, hogy a jövedelem lefoglalását engedélyező végzést kézbesítették.

A munkáltató köteles megerősítő vagy negatív nyilatkozatot tenni (a munkáltató munkavállalóval szemben fennálló helyzetétől függően) a kézbesítéstől számított hét napon belül. Ilyen nyilatkozat hiányában a munkavállalót egyszerűen a lefoglalás kötelezettjének nyilvánítják.

Fontos megjegyezni, hogy a zároló hitelezőnek, mielőtt a zárolt összeget teljes egészében vagy részben kifizethetnék neki, fel kell mérnie, hogy az igényelt jövedelem-lefoglalás megfelelően magalapozott és érvényes-e, és meg kell határoznia az adósság pontos összegét a lefoglalt résszel szemben.

Egynél több hitelező

A bíróság a lefoglalt összeget felosztja a különböző kérelmezők között.

SZÓSZEDET

Arverés: az a folyamat, amelynek során a lefoglalt vagyontárgyat nyilvános árverésen eladják a legmagasabb árat kínáló licitálónak.

Atengedési hatály: egy személyre történő jogátengedés hatálya.

Atruházási hatály: tulajdonjog átruházásának hatálya egy másik személyre.

Atruházható értékpapírok: állami vagy magán jogi személy által kibocsátott részvények, amelyek - eredetüknél fogva - tőzsdén jegyezhetők.

Elbirtoklás: jog megszerzése vagy megszűnése egy adott időtartam eltelte után.

Elévülés: szankció egy intézkedéssel szemben, amely eredetileg érvényes volt, de a hatálya egy következő eseménytől függött, amelyet elmulasztottak.

Elkobzás: vitatott tétel egy másik fél birtokába kerül, amíg a jogi eljárás be nem fejeződik.

Előre fizetendő: előre fizetendő

Ertesítés: olyan művelet, amellyel egy adott személy tudomására hozunk egy intézkedést, akár bírósági tisztviselő (kézbesítés) útján, akár postai úton.

Ertesítés harmadik fél felé: olyan eljárás, amelynek során az Államkincstár kisajátíthat olyan pénzösszegeket, amelyekkel az adófizetőknek harmadik fél tartozik.

Ervénytelenítés: szankció egy jogi intézkedéssel szemben, amelynek formai hibái (pl. formai követelmény megszegése) vagy tartalmi hibái vannak (pl. képesség hiánya arra vonatkozólag, hogy jogi eljárásban részt vevő fél legyen).

Feloldás: tett végrehajtása vagy jog gyakorlása előtti korlát vagy akadály eltávolítása.

Hátralékok: a következő hónap elején fizetendő.

Hitelezők kifizetésére utasító végzés: itt ez a végrehajtó hitelezők prioritási sorrendjét jelenti (aki először jelentkezik, az kapja meg először a pénzét)

Jogátruházás: a végrehajtási eljárás során a hitelező lehetősége arra, hogy helyettesítsen egy másik, gondatlan hitelezőt.

Kézbesítés: értesítés egy bírósági tisztviselő által, aki a bírósági dokumentumot a rendeltetés szerinti címzett kezébe adja.

Partneri részvények: a magánjog és a kereskedelmi partneri viszony - korlátolt felelősségű társaságok kivételével - alapján kibocsátott részvények.

Részesedés: a tőke- vagy tulajdonrészesedés, amely részvényesi vagy tagi képességeket ruház annak tulajdonosára, akinek ezért joga van részt venni a vállalat életében és nyereségrészesedésben részesülni.

Tulajdon feletti rendelkezésre való képtelenség: olyan helyzet, amikor egy személy nem képes javai és/vagy vagyontárgya fölött rendelkezni.

Ügyintéző: ügyintéző vagy kezelő személy.

Zálog: értékes biztosíték egy immateriális jog biztosítására.