VÉGREHAJTÁS ALÁ VONHATÓ INGATLANOK

A belga jogban létező ingatlan-eljárások bemutatását megelőzően hasznosnak bizonyulhat a végrehajtás alá vonható ingatlanok meghatározása.

A végrehajtás alá vonható ingatlanokat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1560. cikke határozza meg:

„A hitelező érvényesítheti a kisajátítást:

1° az adós tulajdonában lévő ingatlanokon és azok ingatlannak tekintendő mellékdolgain;

2° az adósnak ingatlan természetű vagyontárgy fölött gyakorolt haszonélvezeti, örökbérleti és építményi jogain.”

Ez a törvénycikk az alapja a vagyontárgyakat és azokat a jogokat érintő kényszerintézkedéseknek, amelyekre a jelzálogot szabályozó törvény 45. cikke értelmében jelzálog jegyezhető be.

1. Ingatlan vagy ingatlannak tekintett jószág

A Polgári Törvénykönyv 517. cikke kimondja:

„A jószág ingatlannak minősül természete, rendeltetése vagy kapcsolatban álló tárgy alapján.”

Ez a besorolás a vagyontárgyakon túl a jogokra is vonatkozik.

Ingatlan-végrehajtás alá kizárólag nem kereskedelmi ingatlan vonható.

Természete alapján

A Polgári Törvénykönyv 518. és azt követő cikkei meghatározzák a természete alapján ingatlannak minősülő jószágot. Ez a kategória a földet tekinti szempontnak: minden? olyan jószág ide tartozik, amely a föld részét képezi vagy ahhoz kötött.

A törvény az alábbi példákkal él:

• telek;
• ingatlan: a Semmítőszék (Cour de cassation) állásfoglalása szerint elvben ebbe a csoportba tartozik a földdel tartós vagy hagyományos kapcsolatban álló jószág, s így általában véve az „építmények” is ide sorolandók;
• szél- vagy vízimalom;
• lábon álló termés;
• a még nem leszüretelt gyümölcs;
• sarjerdő;
• szálerdő.

Idővel e fentebbi fogalmak közül több is változáson ment keresztül, s a joggyakorlatban különösen széles értelemben alkalmazzák őket.

Inkorporálással vagy rendeltetése alapján

Az ingatlanoknak ebbe a csoportjába azok a természetük alapján ingó jószágok tartoznak, amelyeket egy ingatlan jószággal való kapcsolatuk alapján a jog ingatlannak tekint.

A törvényalkotó ezzel a rendelkezéssel az „accessorium sequitur principale” elvet alkalmazta, s az volt a szándéka, hogy közelebb hozza egymáshoz a jog és a realitás világát. A jogalkotó két csoportot különböztetett meg:

1. azok a tárgyak, amelyeket a vagyon tulajdonosa e vagyon kiaknázása érdekében helyezett el (Polgári Törvénykönyv 524. §);

2. azok az ingóságok, amelyeket a tulajdonos állandó jelleggel rögzített a jószághoz:

• abban az esetben, amikor azok gipsszel, mésszel vagy cementtel rögzítettek;
• abban az esetben, amikor ezeket a tárgyakat azok törése vagy károsodása nélkül nem lehet eltávolítani (Polgári Törvénykönyv 525. §).

Ezeket a jószágokat a foglalási értesítésnek nem kell kifejezetten tartalmaznia.

Kapcsolatban álló tárgy alapján

Tekintettel arra, hogy ez a kategória nem (elmozdítható) tárgyakra irányul, ebben az esetben annak a dolognak a természetéről van szó, amelyre a tulajdonosi jogok irányulnak. Ezek a dolgok természetüknél vagy rendeltetésüknél fogva ingatlan javak.

Ezen túlmenően ide esnek a valós jogok (haszonélvezeti, építményi, örökbérleti, jelzálogjog, stb.) ugyanúgy, mint az ingatlanhitelek.

2. Az adós tulajdonát képező

A bírósági végrehajtónak mindenekelőtt tájékozódnia kell az adós esetleges ingatlantulajdonáról. Ebből a célból az ingatlanügyi hatóság tud számára információt szolgáltatni.

A lefoglalási kérelemhez csatolni kell az ingatlanra vonatkozó minden adatot tartalmazó földkönyvi kivonatot, amely az adós tulajdonjogát hivatott igazolni.

A jogi alapot történetesen a jelzálogot szabályozó törvény 141. cikke szolgáltatja:

„Nyilvános okirat vagy dokumentum tárgyát képező ingatlanok esetében az alábbi adatokat kell megadni: földrajzi elhelyezkedés (település, utca vagy tanya, nyilvántartási szám), egy évnél nem régebbi tulajdoni lap másolata, az ingatlan természete és űrtartalma. Amennyiben az utolsó jogcím átvezetése óta a földrajzi elhelyezkedés vagy a kataszteri szám megváltozott, azokat az adatokat is meg kell adni, amelyek és ahogyan ebből az utolsó jogcímből következnek.

Amennyiben a Polgári Törvénykönyv 577bis, § 11 értelmében emeletről vagy emeletrészről van szó, a fentebbieken túl a tulajdoni lapnak meg kell felelnie az alap jogi aktus adatainak, illetve az azt módosító okiratoknak.

A nyilvános okiratban vagy dokumentumban fel kell tüntetni az érintett ingatlanok tulajdonlási jogcímét, és a harminc évnél nem régebben átvezetett utolsó jogcímet.

Az ebben a cikkben kihirdetett ingatlanazonosítási szabályokat a Király kiegészítheti.”

A bírósági végrehajtó ezt a dokumentumot annak a regionális földhivatalnak az igazgatójától kéri, amelyhez a kérdéses tulajdon tartozik. A kérelem továbbítható postán, faxon vagy e-mailen.

3. Haszonélvezeti, örökbérleti és építményi jogok

Ezeket a jogokat már fentebb, a végrehajtás alá vonható ingatlanjogok bemutatása során érintettük.

BIZTOSÍTÓ LEFOGLALÁS

1. Feltételei

Az adósságnak bizonyosnak, számszerűsíthetőnek és érvényesíthetőnek kell lennie

Abban az esetben, ha az adós fizetőképessége nem biztosított, bármely, bizonyos, számszerűsíthető és érvényesíthető adóssággal rendelkező hitelező kérheti az adósa tulajdonát képező ingóságok biztosító lefoglalását.

BIZONYOS:

az adósságnak prima facie megalapozottnak kell tűnnie, azaz a lefoglalást elrendelő bíró mérlegelési joga csak rendkívül kis mértékben játszhat szerepet az adósság bizonyosságának megítélésében.

ÉRVÉNYESÍTHETŐ:

a hitelező kérheti a bíróságtól az adósság megfizetését.

SZÁMSZERűSÍTHETŐ:

az adósságnak legalább meghatározottnak vagy meghatározhatónak kell lennie.

Amennyiben egy külföldi bírósági határozat annak ellenére, hogy nem tartalmaz végrehajtási lapot, megfelel ezeknek az elvárásoknak, akkor szintén alapját képezheti a biztosító lefoglalási eljárásnak.

Bizonyos sürgősségnek kell fennállnia

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1413. § kimondja:

„Sürgősség fennállása esetén bármely hitelező kérheti a bíróságtól az adós tulajdonában lévő, végrehajtás alá vonható javak biztosító lefoglalásának engedélyezését.”

A biztosító lefoglalás indokaként mindig a sürgősség fennállása szolgál.

Az intézkedést mind a lefoglalás, mind pedig a bírósági határozathozatal pillanatában az adós fizetőképességének kockázata indokolja. A bizonyítékot azonban nem szükségszerű az eljárás megkezdésekor szolgáltatni, erre az eljárás közben is sor kerülhet.

A bírósági joggyakorlat számos olyan konkrét körülményt ír le, amelyek egy adott ügyben a sürgősség fennállását határozzák meg, mint például:

• az adós tulajdonában lévő, lefoglalható javainak száma;
• az a tény, miszerint az adós külföldön lakik-e vagy sem;
• …

2. Eljárás

A biztosító lefoglalási eljárást a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) V. kötetének III. fejezete határozza meg.

Érdemi ítélet híján

Kérelem

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1026. cikke „közjogi” kitételeket tartalmaz, amelyeket minden kérelemnek tartalmaznia kell:

• nap, hónap és év megjelölése;
• a kérelmező családi és utóneve, foglalkozása és lakcíme (csakúgy, mint adott esetben a jogi képviselők családi és utóneve, lakcíme és jogállása);
• a kérelem tárgya és indoka;
• az ügyben illetékes bíró megjelölése;
• amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a fél ügyvédjének aláírása.

Fontos kitétel, hogy fentebbiek megadása semmisség terhe mellett kötelező.

A biztosító ingatlan-lefoglalás esetére azonban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1430. cikke tartalmaz néhány különös kitételt:

„ Az 1026. § által meghatározottakon túl, biztosító ingatlan-lefoglalás esetén a keresetnek az alábbiakat is tartalmaznia kell:

1° az adósság jogcíme, okai, összege vagy becsült értéke;

2° a lefoglalás tárgyát képező javak megnevezése;

3° az adós családi és utóneve, illetve lakcíme.

A keresethez csatolni kell:

1° a lefoglalás tárgyát képező javakra vonatkozó földkönyvi kivonatot;

2° a jelzálogot nyilvántartó tanúsítványát, amely adott esetben tartalmazza az érintett javakra vonatkozó összes fennálló beírást, illetve meghagyás és lefoglalás átvezetését.”

Földkönyvi kivonat

A lefoglalási kérelemhez csatolni kell az ingatlanra vonatkozó minden adatot tartalmazó földkönyvi kivonatot, amely az adós tulajdonjogát hivatott igazolni.

A jogi alapot történetesen a jelzálogot szabályozó törvény 141. cikke szolgáltatja:

„Nyilvános okirat vagy dokumentum tárgyát képező ingatlanok esetében az alábbi adatokat kell megadni: földrajzi elhelyezkedés (település, utca vagy tanya, nyilvántartási szám), egy évnél nem régebbi tulajdoni lap másolata, az ingatlan természete és űrtartalma. Amennyiben az utolsó jogcím átvezetése óta a földrajzi elhelyezkedés vagy a kataszteri szám megváltozott, azokat az adatokat is meg kell adni, amelyek és ahogyan ebből az utolsó jogcímből következnek.

Amennyiben a Polgári Törvénykönyv 577bis, § 11 értelmében emeletről vagy emeletrészről van szó, a fentebbieken túl a tulajdoni lapnak meg kell felelnie az alap jogi aktus adatainak, illetve az azt módosító okiratoknak.

A nyilvános okiratban vagy dokumentumban fel kell tüntetni az érintett ingatlanok tulajdonlási jogcímét, és a harminc évnél nem régebben átvezetett utolsó jogcímet.

Az ebben a cikkben kihirdetett ingatlanazonosítási szabályokat a Király kiegészítheti.”

A bírósági végrehajtó ezt a dokumentumot annak a regionális földhivatalnak az igazgatójától kéri, amelyhez a kérdéses tulajdon tartozik. A kérelem továbbítható postán, faxon vagy e-mailen.

A jelzálog-nyilvántartó által kibocsátott igazolás

A jelzálogot szabályozó törvény 127. § rendelkezései értelmében a jelzálog-nyilvántartó köteles olyan igazolást kibocsátani, ami tartalmazza az adott ingatlant terhelő minden valós jogot.

A jelzálogot szabályozó törvény 127. cikke kimondja:

„A jelzálog-nyilvántartó köteles olyan tanúsítványt kibocsátani, amelyen szerepelnek a valós jogok változásai és az engedményezések, illetve bármely olyan személy által gyakorolt bérleti jogok, akik írásos indítvány alapján arra jogosultak.

A jelzálog-nyilvántartó szintén köteles másolatot kibocsátani minden kérelmezőnek a fennálló bejegyzésekről és átvezetésekről, illetve igazolást arról, hogy ilyenek nem állnak fenn.

Az okirat és annak átvezetésének keltétől függetlenül a jelzálog-nyilvántartó köteles az igazolásban hivatkozni a Polgári Törvénykönyv 577-4, 1. cikkében, illetve annak módosításaiban meghatározott okiratra.”

A kérelmet a lefoglalás helye szerint illetékes elsőfokú bíróság Titkárságára kell benyújtani.

A lefoglalást elrendelő bíró nyolc napon belül határozatot hoz, amely, semmisség terhe mellett, tartalmazza a lefoglalás-kérelmet meglapozó összeget és a lefoglalandó ingatlanokat. A határozatot az ítélethirdetést követő három napon belül bírósági iratban kell ismertetni.

A Bíróság döntött az ügy érdeméről

Az átmeneti kényszerintézkedés meghozatalától függetlenül minden ítéletet a benne megfogalmazottakra vonatkozóan a biztosító lefoglalásra való felhatalmazásként kell tekinteni, kivéve, ha az ügy érdeméről döntő bíró ezt a lehetőséget egyértelműen kizárta, vagy fizetési kötelezettség felfüggesztését rendelte el.

Az ügy érdeméről szóló ítélethirdetés kimeríti az adósság bizonyosságának, számszerűsíthetőségének és érvényesíthetőségének követelményét. Ezen túlmenően már csak a sürgősség elvét kell tiszteletben tartani. A hitelező biztosítékként is megkaphatja a lefoglalást elrendelő bíró engedélyét.

Fizetési meghagyás tiltása

A lefoglalásra és végrehajtásra vonatkozó rendelkezésektől való eltérésként biztosító lefoglalás esetén tilos fizetési meghagyással élni, hiszen ezt az intézkedést az adós fizetőképtelenségétől való félelem indokolja.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1432. § kimondja:

„A biztosító ingatlan-lefoglalást nem előzheti meg fizetési meghagyás.

Az adós hatósági értesítésével történik, amely semmisség terhe mellett tartalmazza:

1° a kérelem és a lefoglalást engedélyező határozat másolatát, vagy amennyiben korábban nem kézbesítették, annak az ítéletnek a másolatát, amely az 1414. § értelmében engedélyként értelmezendő;

2° az adós személyazonossági adatait, családi és utónév, foglalkozás, lakcím, szültetési hely és idő;

3° az 1568. § értelmében a lefoglalás alá eső javak pontos megnevezését;

4° földkönyvi kivonatot.”

A lefoglalást a bírósági határozat meghozatalát követő egy hónapon belül át kell vezetni. Ennek hiányában a határozat semmis és a biztosító lefoglalást törölni kell.

Az átvezetéskor a hatósági értesítésnek a jelzálog irodában való bemutatását veszik alapul. Semmisség terhe mellett a lefoglalást a jelzálog-nyilvántartónak nyolc napon belül át kell vezetnie.

Történetesen az adóhatóságot is értesíteni kell. Az adóhatóság értesítése a lefoglalást követő 24 órán belül történik; ajánlott levélben kell tájékoztatni az adós tartózkodási helye vagy bejelentett lakcíme szerint illetékes regionális adóhivatalt, illetve a zár alá vett ingatlan helye szerint illetékes regionális adóhivatalt.

Ugyanaz az ingatlan többször is zár alá vehető.

A biztosító lefoglalás nem jelent kisajátítást: az adós gondos családfőként továbbra is rendelkezik az ingatlan fölött. A zár alá vétel átvezetését követően azonban főszabály szerint a tulajdont nem lehet elidegeníteni vagy eljelzálogosítani.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1390. cikke értelmében a hatósági értesítés kézbesítését követő három munkanapon belül a bírósági végrehajtó köteles a központi nyilvántartóba lefoglalási értesítést küldeni.

Megújítás

A biztosító lefoglalás időbeni érvénye az átvezetéstől számított három év. A zár alá vétel a jog erejénél fogva ennek az időszaknak a leteltével megszűnik, és a nyilvános jelzálog bejegyzést az igazolásokról vissza kell vonni.

Az a hitelező, aki a zár alatt tartás fenntartásának szükségességét bizonyítékkal támasztja alá, kérvényezheti a biztosító lefoglalás meghosszabbítását legalább az érvényességi idő vége előtt 15 nappal. Ez a 15 napos határidő esedékességet jelent.

A biztosító lefoglalás megújításának kérelme esetében a sürgősségi feltételnek szintén teljesülni kell.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1439. § kimondja:

„A határozatot kézbesítik az adósnak. Semmisnek minősül abban az esetben, ha az átvezetést nem kérvényezték az előző lefoglalás érvényének vége előtt.

Az átvezetés megújításához a nyilvántartóhoz kérelmet kell beadni két példányban, amely adott esetben az 1851. december 16-i törvény 90. cikkének 2. albekezdése alkalmazásának csorbulása nélkül pontosan megnevezi a megújítani kívánt átvezetést, és amelyhez csatolni kell a határozat hiteles másolatát.”

A lefoglalás megújítása esetén nincs szó újabb lefoglalásról. A hitelező azonban dönthet úgy, hogy akár jóval a hároméves periódus vége után is ugyanazon jószágra vonatkozóan zár alá vételi kérvényt nyújt be a bírósághoz.

A lefoglalás megújításának elutasítása esetén a hitelező számára fellebbezésnek helye nincs.

A lefoglalás törlése

A bírósági határozat visszavonása esetén a lefoglalás érvényét veszti, és a jelzálogot törölni kell.

A bírósági határozat fedezetként végrehajtó hatályú: a jelzálog-nyilvántartónak fellebbezés figyelembe vétele nélkül a jelzálogot törölnie kell.

A jelzálog törlésének a jelzálogért felelős hivatalban való átvezetési eljárását a jelzálogról szóló törvény 92-94. cikkei szabályozzák.

VÉGREHAJTÓ LEFOGLALÁS

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1560 § értelmében a hitelező folytathatja a (végrehajtás alá vonható) ingatlanok kisajátítását. Ez a cikk vonatkozik a jelzálog és személyi kötelezvény birtokában lévő hitelezőkre.

A lefoglalásra és a lefoglalás tárgyára vonatkozó feltételek összefoglalását lásd a biztosító ingatlan-lefoglalás fejezet alatt.

A teljesség igénye mellett a lefoglalás tárgyával kapcsolatban emlékeztetni kell a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1563. cikkére.

Elméletben a hitelezőnek választania kell az adós végrehajtás alá vonható javai közül. Abban az esetben azonban, ha a hitelező az adós egyik ingatlanát már jelzáloggal terhelte, egy újabb jószág megjelölését megelőzően a jelzálogot realizálnia kell, már amennyiben a jelzáloggal terhelt jószágból befolyó bevétel nem fedezné az adósságot.

1. Néhány különös eset

Vagyonközösség

Ha az ingatlan több személy tulajdonában áll, vagyonközösségről beszélünk.

A zár alá vételtől eltérően, mely esetben a tulajdonosok birtokban maradnak, birtokelvonás esetében a vagyonközösséget meg kell szüntetni.

Amennyiben nem mindegyik tulajdonos adósa annak a hitelnek, melyre a végrehajtást kérték, a kisajátítás csak vagyonmegosztáskor valósulhat meg. A fizetési meghagyás kézbesítése vagy a végrehajtó lefoglalás ezt megelőzően is akadály nélkül megtörténhet.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1561. §:

„Mindazonáltal az adós vagyonközösségben való részét a hitelezők az általuk kezdeményezett vagy részvételi jogosultságukkal lefolytatott vagyonmegosztás illetve elárverezés előtt nem vonhatják végrehajtás alá azzal a kikötéssel, hogy a vagyonmegosztás kérelme vagy a jelzálogot alapító aktus előtt kötött vagyonközösségi megállapodást tiszteletben kell tartani.

Elárverezéskor a vevő személyétől függetlenül, ha az más, mint az árverezésben résztvevő vagyontárs, akinek osztatlan tulajdonrészét jelzáloggal terhelték, a vételárban a jelzáloghitelezői jog átszáll az adós tulajdonrészére.

Értéktöbblet-térítéssel megvalósuló vagyonmegosztás esetén a közös vagyon részese által megfizetendő összeget azoknak az előnyös vagy jelzálog követeléseknek a kifizetésére kell fordítani, amelyek ezt a természetüket elveszítenék, s ezt a vagyonmegosztáskor fennálló sorrend szerint kell megtenni.”

Tehát a hitelező kérelme a vagyonközösség megszüntetése a hitelező olyan saját joga, amely a fentebbi törvénycikkből következik az adós előzetes felszólítása nélkül.

Házasfelek

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1562. cikke értelmében az adóssal s annak házastársával szemben a közös tulajdon részét képező ingatlan javak kisajátítása végrehajtható a házasfelek által közösen viselt, illetve a közös tulajdont terhelő saját adósság megfizetése céljából.

Amennyiben a hitelező az egyik vagy mindkét házasféllel szembeni hitelét be akarja hajtani, minden esetben figyelembe kell vennie a házasfelek között fennálló vagyonjogi helyzetet.

Abban az esetben ugyanis, ha a házasfelek között (törvény által szabályozott) vagyonközösség áll fenn, a házasfelek közös tulajdonukkal felelnek hitelezőik felé, míg a vagyon elkülönítésével létrejött házasság esetében a házasfelek kizárólag saját vagyonukkal felelnek. Ebben az utóbbi esetben a hitelező által kért vagyonelvonás a saját vagyonra korlátozódik.

2. Eljárás

A jelzáloghitelre vonatkozó szabályozás különös rendelkezéseket tartalmaz a kényszerintézkedésre vonatkozóan.

A jelzáloghitel törvény 59, §1 alkalmazásában az ítélettel vagy hiteles jogi aktussal rendelkező, kényszerintézkedést vagy lefoglalást végrehajtani szándékozó kölcsönző köteles először peren kívüli egyezségre törekedni. A hitelező fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően köteles ilyen megegyezést kezdeményezni.

A peren kívüli egyezségre való kísérlet kizárólag a nem szakmai természetű hitelt felvett természetes személyre vonatkozik.

Fizetési meghagyás kézbesítése

A biztosító lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokkal szemben a végrehajtó lefoglalást megelőzően fizetési meghagyást kell kézbesíteni.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1564. cikke meghatározza a fizetési meghagyáson kötelező jelleggel szereplő kitételeket:

- a jogcím teljes másolata, kivéve, ha már ezt az adósnak kézbesítették;

- a lefoglalásért felelős bíró területi hatályán belüli lakhely;

- felhívás arra, hogy fizetés hiányában az ingatlan végrehajtás alá kerül;

- az adós családi és utóneve, foglalkozása, lakcíme, születési helye és ideje;

- a code judiciaire 43. cikkére mint jogalapra való hivatkozás;

- tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a hatósági értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül az adós jogában áll szabadkézi vételi ajánlatot eljuttatni a bíróhoz.

A biztosító ingatlan-lefoglalás esetére azonban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1567. cikke értelmében a fizetési meghagyás hat hónapig marad érvényben, azaz a fizetési meghagyás után hat hónappal hatósági értesítésre kerül sor. E meghatározott időn túl a fizetési meghagyás automatikusan érvényét veszti.

A végrehajtást megelőző fizetési meghagyás kézbesítése következményekkel jár az ingatlan rendelkezésre állására vonatkozóan. A Polgári Törvénykönyv 2244. cikke értelmében a fizetési felszólítás többek között felszólítással egyenértékű és megszakítja az elévülést.

Amennyiben a fizetési meghagyás tartalmazza a fentebbi kötelező információkat, a javak szerint illetékes jelzálognyilvántartó-iroda azt átvezetheti. Ez tehát nem kötelezettség.

A fizetési meghagyás átvezetése hat hónapig marad érvényben, s megújítása újabb hat hónapra kérvényezhető.

A fizetési meghagyás a kényszerintézkedés első aktusa, amely korlátozza az ingatlan rendelkezésre állását, hiszen az adós ezt követően nem értékesítheti vagy jelzálogosíthatja ingatlanát.

Kifogás

Fizetési meghagyás szabálytalansága, különösen formai hiba okán az adós a végrehajtásért felelős bíróság előtt kifogással élhet a hitelezővel szemben, mely kifogás nem jár felfüggesztő hatállyal, illetve az adós hibás jogcím miatt is kifogással élhet. A végrehajtható okirat érvényének kifogása azonban felfüggesztő hatályú.

Halasztás

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1334. § kimondja:

„Amennyiben a végrehajtás vagy lefoglalás alapja nem bírósági ítélet, hanem más közokirat, a Polgári Törvénykönyv 1244. cikke által meghatározott határidő-kérelmet jogvesztés terhe mellett a fizetési meghagyást követő tizenöt napon belül be kell nyújtani, illetve ha fizetési meghagyásra nem került sor, az adósnak kézbesített első lefoglalási okirattól számítva.”

A fizetési kötelezettség mérsékelt elhalasztása polgári igény, s nem zárható ki. Feltétele azonban, hogy az adós nehéz helyzetben legyen, s jó szándékáról tegyen tanúbizonyságot.

Az adós számára fizetési halasztási kérelmének lehetősége megszűnik attól az időponttól, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1582. § szerint a közjegyző értesíti az eladási feltételekről.

Végrehajtás

A végrehajtást hat hónapon belül, de (semmisség terhe mellett) kizárólag a fizetési meghagyás kézbesítését követő tizenöt nap után kell elrendelni.

Hat hónap után újabb fizetési meghagyást kell kézbesíteni.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1568. cikke értelmében a hatósági értesítés az alábbiakat tartalmazza:

- a végrehajtási jogcím szövege;

- a jelzálog törvény 144. § által meghatározott módon a végrehajtás alá vont ingatlanok megjelölése;

- a kérelmet elbíráló bíró megjelölése;

- az adós számára az adott ingatlan nyolc napon belüli szabadkézi értékesítése lehetőségének megjelölése;

- a végrehajtás alá vont fél személyazonossági adatai.

A fizetési meghagyás átvezetési lehetőségével analóg módon a hatósági értesítést is a jelzálog-nyilvántartó vezeti át. Ebben az esetben azonban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1569. § értelmében az átvezetés nem fakultatív, hanem kötelező:

„A végrehajtás alá vont ingatlanoknak a kerületben található részére vonatkozóan a hatósági értesítést a javak helyzetét regisztráló jelzálog irodában legkésőbb tizenöt napon belül át kell vezetni.”

Az (megfelelő időben történő) átvezetés hiányában a végrehajtás semmisnek minősül. A hatósági értesítés beadási időpontja számít ebben az esetben is az átvezetés időpontjának.

Az átvezetés három évig marad érvényben és a jelzálog-nyilvántartónak küldött kérelem esetén megújítható.

A végrehajtás nem jár a tulajdonosi jogok átruházásával, a hitelezőt csak a jószág értékesítésének jogával ruházza föl. Az adós számára a tulajdonjog egészen másként jelenik meg. Az adós ugyanis nem jelzálogosíthatja vagy idegenítheti el ingatlanát, és a hitelezők érdekében kell cselekednie.

Kifogás

A végrehajtás vagy a jogcím szabálytalansága okán az adós a végrehajtásért felelős bíróság előtt kifogással élhet a hitelezővel szemben.

Kérelem és határozat közjegyző kijelölésére

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1580. § értelmében a végrehajtás átvezetését követően a hitelezőnek egy hónap áll rendelkezésére annak a kérelemnek a bíróságra való benyújtására, amelyben a bíróságot a végrehajtás alá vont ingatlan nyilvános árverésével vagy szabadkézi értékesítésével megbízott közjegyző kijelölésére kéri.

Az egy hónapos határidő nem jogvesztő határidő, és lejárta nem von semmisséget maga után.

Az ingatlan elhelyezkedése szerint területileg illetékes, végrehajtásért felelős bíró fogadja be a kérvényt, amelyre a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1026. § kikötéseivel összhangban válaszol.

A kérelemnek ezen túlmenően az alábbiakat kell tartalmaznia:

- fizetési meghagyás eredeti példánya;

- hatósági értesítés eredeti példánya;

- végrehajtási jogcím;

- földkönyvi kivonat;

- szabadkézi értékesítésre való esetleges felhatalmazás.

A végrehajtásért felelős bíró dönt a közjegyző kiválasztásával kapcsolatban. A közjegyző kijelölésére vonatkozó határozat szövegét a határozathozatalt követő tizenöt napon belül egyszerű átvételi elismervény ellenében kézbesítik a közjegyzőnek. A közjegyző elvben köteles megbízását teljesíteni. Amennyiben a rá szabott feladatot nem áll módjában teljesíteni, a végrehajtásért felelős bírótól kérheti helyettesítését.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1580. cikke alapján hozott határozat ellen fellebbezést nyújthat be a kérelmező, illetve az eljárásban részt nem vevő fél kifogására a végrehajtás alá vont személy. Mindkét jogorvoslati út esetén az értesítéstől számított egy hónap áll a felek rendelkezésére jogorvoslat indítására.

Jóllehet a határozati értesítés nem törvényi kötelezettség, a határozatról a végrehajtás alá vont személy értesítése abból a célból történhet, hogy az eljárásban részt nem vevő fél kifogására meghatározott határidő megkezdődjön. A kifogás nem felfüggesztő hatályú.

Szabadkézi értékesítés

A végrehajtás alá vont fél kérésére

A végrehajtás alá vont személy a fizetési meghagyásban és a hatósági értesítésben is tájékoztatást kap az ingatlan szabadkézi értékesítésének lehetőségéről.

Az erre vonatkozó eljárást a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1580bis cikke tartalmazza. A szabadkézi értékesítés egyoldalú kérelemre történik, és konkrét vételi ajánlatot kell tartalmaznia.

A kérelem mérlegelése során a bíróság szem előtt tartja minden fél érdekét és ennek megfelelő határozattal él. A bíróság határozatában megadja a szabadkézi értékesítés feltételeit, eljárását, a kijelölt közjegyző személyét, illetve az értékesítés lebonyolításának határidejét.

A határozattal szemben kifogásnak vagy fellebbezésnek helye nincs.

A végrehajtást kérő hitelező kérésére

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1580bis cikkének megfelelően a végrehajtást kérő is kérelmezheti az ingatlan szabadkézi értékesítését.

A kérelmet a fizetési meghagyás, a hatósági értesítés, a jogcím, a földkönyvi kivonat és közjegyző által készített adásvételi szerződés kíséretében kell benyújtani.

Határozatában a bíróság szem előtt tartja minden hitelező, adós, s esetleges, jelzáloggal megterhelt ingatlan tulajdonát megszerző személy érdekét. A bíróság határozatában megadja a szabadkézi értékesítés feltételeit, eljárását, a kijelölt közjegyző személyét, illetve az értékesítés lebonyolításának határidejét.

Nyilvános árverés

Értékesítési feltételek

Amennyiben az ingatlan szabadkézi értékesítése meghiúsul, vagy a végrehajtásért felelős bíró nem járul hozzá, a tranzakciók nyomon követésének jogi kerete meghatározása céljából meg kell határozni az általános értékesítési feltételeket.

Ezek a feltételek meghatározzák a végrehajtás alatt álló személy, a hitelezők és a vevő közötti jogviszonyt.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1562. cikkének első albekezdése meghatározza az értékesítési feltételekben kötelezően szereplő kitételeket:

„A kijelölt közjegyző által felállított árverési feltételek megadják az árverés időpontját, illetve a bejegyzett és a fizetési meghagyást átvezetett hitelezők számára átadandó vételárat.

A közjegyző megadja a nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseit. A nyilvános árverés nem tesz említést az értékesítés kényszerintézkedési természetéről.”

A fizetési meghagyás vagy zár alá vétel során a jelzálog-nyilvánosságért felelős adóssal és hitelezőkkel hatósági értesítésben egy hónapban az értékesítést megelőzően ismertetik az értékesítési feltételeket, s felhívják őket az árverésen való részvételre.

Egyet nem értés esetén a feleknek az értesítést követő nyolc napon belül erről tájékoztatniuk kell a közjegyzőt; erre vonatkozóan nincs meghatározott kitétel. Nyolc napon túl az értékesítési feltételeket a közjegyző nem módosíthatja, s a szabálytalanságokat elhárítja.

Az erről készült jegyzőkönyvet a közjegyző leadja a bírósági Titkárságon. A végrehajtásért felelős bíró kitűzi a tárgyalás időpontját, melynek során az értékesítési feltételekkel kapcsolatos esetleges kifogásokat tárgyalja.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1584. értelmében a jelzálog-nyilvántartó az értékesítési feltéteket a lefoglalás átvezetésének széljegyzeteként tartja nyilván. Ebből következően a végrehajtás minden hitelező számára közös. Mindegyik hitelező folytathat birtokelvonási eljárást.

Értékesítés

Az értékesítési feltételek tartalmazzák a nyilvános árverés időpontját.

Semmisség terhe mellett az értékesítésnek a közjegyző kijelölését követő hat hónapon belül meg kell történnie. Ellenkező esetben új közjegyzőt kell kijelölni.

A perindító fél, bejegyzett vagy a fizetési meghagyást átvezetett hitelezők kezdeményezésére a közjegyző lebonyolítja a nyilvános árverést. A közjegyzői díjat a jószág értékesítéséből befolyt összegből kell fedezni.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1587 cikke értelmében az árverést a helyi szokásoknak megfelelően kell lebonyolítani. Általában egyetlen aukciós ülésre kerül sor. A tulajdon átruházása ezen az ülésen történik meg.

A felek érdekében, leghamarabb az első időponttól számított 14, legkésőbb pedig 30 napon belül a közjegyző egy második értékesítési időpontot is kitűzhet. Adott esetben az első ülést előzetes árverésként lehet lebonyolítani.

Amennyiben az összes hitelező egyetértésre jut a közös ingatlan-végrehajtással kapcsolatban, a kényszerértékesítés spontán értékesítéssé változhat.

Az árverést követő tizenöt napon belül minden félnek jogában áll rálicitálni. A tizenöt napos határidő jogfosztó hatályú.

A rálicitálást követő árverés végleges hatályú. A közjegyző elutasíthatja az új ajánlatot abban az esetben, ha nem ismeri az ajánlattevőt, illetve nem bizonyos az ajánlattevő fizetőképességében. Ez utóbbi indokokkal egyébiránt a közjegyző rendes ajánlatot is elutasíthat. Adott esetben a közjegyzőnek az elutasítást meg kell indokolnia.

A közjegyző az árverésről jegyzőkönyvet készít, amelyet az értékesítési feltételekkel együtt átad a vevőnek. Legkésőbb a költségek kifizetésének határidejét követő tizenöt napon belül (mely határidőt az értékesítési feltételek is tartalmazzák) az árverés jegyzőkönyvi kivonatát meg kell küldeni a végrehajtás alá vont személynek.

Az árverési okirat egyben végrehajtó hatályú, s lehetővé teszi az ingatlan kilakoltatását.