Az ingóságok lefoglalása két csoportra bontható:

• elővigyázatosságból történő lefoglalás (zár alá vétel) és ingóságok lefoglalása bírósági ítélet végrehajtása során (általános tudnivalókért ld. az 1. számú e-jegyzetet)
• ingóságok lefoglalása és az adós személyes vagyonához tartozó immateriális javak lefoglalása

Ez a jegyzet az ingóságok lefoglalásával foglalkozik.

Ingóságok

Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan az ingóságok lefoglalására vonatkozó jog Belgiumban sem korlátlan.

Feltétel:az adós tulajdonjoga

A hitelezők kielégítése érdekében történő vagyonfoglaláshoz való jog egyik feltétele az, hogy az adott vagyontárgy az adós tulajdonát képezze.

A Polgári Törvénykönyv 2279. cikke: a birtoklás valószínűsíti a tulajdonjogot

A jogalkotó az adós birtokában lévő vagyontárgyhoz azt a vélelmet kapcsolja, hogy az adott vagyontárgy az adós tulajdonában áll.

Ezzel kapcsolatban figyelmet kell fordítani a Polgári Törvénykönyv 2279. cikkére:

„Ingóság esetében a birtoklás valószínűsíti a tulajdonjogot. Az a személy azonban, aki elvesztett egy vagyontárgyat vagy azt ellopták tőle, az elvesztés vagy eltulajdonítás napjától számított három évig visszakövetelheti a vagyontárgyat attól a személytől, akinél megtalálták; e jog nincs joghatással az utóbbi személynek azon személlyel szemben fennálló visszkereseti jogára, akitől a személy a vagyontárgyat szerezte.”

Ez azt jelenti, hogy amikor a bírósági végrehajtó felkeresi az adóst a lakcímén, jogosan vélelmezheti, hogy az adós az ott talált összes ingó vagyontárgy tulajdonosa. A bírósági végrehajtó nem köteles bizonyítani az ott található összes ingóság tulajdonjogát. A bírósági végrehajtó tehát zavartalanul végezheti a foglalást.

Kereset a tulajdonjog megállapítása iránt

Ha harmadik fél tulajdonát képező vagyontárgyat foglalnak le, a jog lehetőséget kínál e fél számára jogainak érvényesítésére.

Ha a bírósági végrehajtó jegyzőkönyvében olyan vagyontárgyakat is felsorol, amelyek nem az adós tulajdonát képezik, a tényleges tulajdonosnak keresetet kell indítania a végrehajtó ellen tulajdonjogának megállapítása iránt.

A kereset a harmadik fél vagyontárgyára vezetett foglalás megszüntetésére és e személy tulajdonjogának elismerésére irányul; a keresetet a végrehajtással foglalkozó bíróhoz benyújtott okirattal kell megindítani.

Ezen eljárás során a tényleges tulajdonos a rendelkezésére álló bármely jogi eszközzel igazolhatja tulajdonjogát. A bizonyíték benyújtható fénykép és számla formájában, de a tanúkkal, illetve vélelem útján történő bizonyítás is megengedett. A bíróság az összes körülmény figyelembevételével hozza meg döntését.

Az eljárásra a Bírósági Törvénykönyv 1514. cikke vonatkozik:

A zár alá vett tárgyak egésze vagy egy része tekintetében a tulajdonjogát állító fél a foglalást kérő hitelezőnél, a foglalást elszenvedett adósnál és a bírósági végrehajtónál kifogásolhatja a kézbesítési megbízott általi értékesítést, amely kifogásban perbehívja az adóst és a hitelezőt, továbbá bizonyítékokat csatol a tulajdonjogára vonatkozóan, a semmisség mint szankció kilátásba helyezése mellett.

A kereseti kérelem felfüggeszti az eljárást (kizárólag a kérelem tárgya tekintetében). A kérelem ügyében ezt követően a végrehajtással foglalkozó bíró hoz döntést.

A bírósági titkár az összes többi hitelezőnek is - bírósági nyilvántartásba vett kézbesítés útján - megküldi a harmadik féltől beérkezett közlést, amelyhez az idézés másolatát és a megjelenésre történő felszólítást is csatolja.

Az ítélet az összes fél meghallgatását követően minősül kihirdetettnek. A vesztes igénylőt adott esetben arra kötelezik, hogy fizessen kártérítést a hitelezőnek.

A bírósági végrehajtó, akihez a kifogást benyújtották, legkésőbb az ezt követő első munkanapon bejegyzi az információkat az Értesítés-nyilvántartásba; ezen információkat csatolni kell az adott foglalási értesítéshez, megemlítve a közbenső kérelmet és közölve a kérelmező, valamint adott esetben jogi képviselője személyazonosító adatait, valamint azon bíróság nevét, amelyhez az ügyet utalták.

Azon bíróság titkára, ahová a kérelmet áttették, az adott ítélet vagy határozat keltét követő első munkanapon megküldi a kérelemre vonatkozó ítélet vagy más döntés operatív rendelkezéseit az Értesítés-nyilvántartásnak, hogy a tulajdonjog megállapítása iránti kereset eredményét bejegyezhessék az Értesítés-nyilvántartásban a foglalási értesítésbe.

Figyelemmel arra, hogy maga a bírósági végrehajtó is köteles tartózkodni harmadik felek tulajdonát képező tárgyak lefoglalásától, az adós már a foglalás időpontjában bemutathatja a tulajdonjogát alátámasztó bizonyítékot a bírósági végrehajtónak. Ha a harmadik fél tulajdonjoga nem kétséges, a bírósági végrehajtó nem veszi fel a szóban forgó tárgyakat az általa készített jegyzőkönyvbe.

A csalás magas kockázata miatt fokozott gondossággal kell eljárni. Ezért a bírósági végrehajtó nem fogad el pusztán egy a harmadik fél nevére kiállított számlát a tulajdonjogot igazoló bizonyítékként. Másrészről viszont ez az okirat a tulajdonjog megállapítása iránti eljárásban felhasználható.

2. A végrehajtás alól mentes személyes vagyontárgyak

A nem lefoglalható vagyontárgyak több típusba sorolhatók; a mentesítésnek különféle okai lehetnek.

Végrehajtás alóli mentesítés jogszabály alapján

A Bírósági Törvénykönyv 1408. cikke felsorolja azokat a vagyontárgyakat, amelyek mentesek a végrehajtás alól.

§ 1. A külön jogszabállyal végrehajtás alól mentesített dolgokon kívül a következő vagyontárgyak mentesek a végrehajtás alól:

  1° az adós és családja számára szükséges ágynemű, a saját használatukra szolgáló ruha és fehérnemű, valamint az azok tárolásához szükséges bútorok, egy mosógép és egy vasaló, a családi otthon fűtéséhez szükséges eszközök, a család étkezéseinek elfogyasztásához szükséges asztal és székek, valamint edények és háztartási eszközök, a meleg ételek elkészítéséhez szükséges készülék, az ételek tárolására szolgáló készülék, lakott szobánként egy világítóeszköz, a fogyatékkal élő családtagok számára szükséges tárgyak, az ugyanazon háztartásban élő eltartott gyermekek által használt tárgyak, hobbiállatok, a testápoláshoz és a helyiségek karbantartásához szükséges tárgyak és termékek, valamint a kertgondozáshoz szükséges eszközök, a luxusberendezések és -tárgyak kivételével;

  2° az adós vagy vele egy háztartásban élő eltartott gyermekek tanulmányainak folytatásához vagy szakképzéséhez szükséges könyvek és tárgyak;

  3° az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen tárgyak legfeljebb - a foglalás időpontjában - [2500 EUR] értékhatárig, kivéve, ha a szóban forgó tárgyakat az áruk megfizetésére használják fel, az adós választása szerint;

  4° a vallásgyakorláshoz használt tárgyak;

  5° az adós és családtagjai számára szükséges egy havi élelmiszer és üzemanyag;

  6° egy tehén, vagy tizenkét bárány vagy kecske - az adós választása szerint, valamint egy sertés és huszonnégy háziállat, az etetésükhöz és almukhoz szükséges egy havi széna, takarmány és gabona.

A Bírósági Törvénykönyv 1408. cikkében meghatározott nem lefoglalható javak tehát elsősorban háztartási, a foglalkozáshoz szükséges, illetve oktatási vagy vallási jellegű tárgyak.

A fent felsorolt vagyontárgyak foglalás alóli mentesítése a jogalkotónak az adós és családja a társadalomban való jelenlegi és jövőbeli méltó létezése iránti aggodalmát tükrözi. A jogalkotó célja a család iránti szolidaritás és a hitelező jogai közötti kényes egyensúly megteremtése, hiszen ők aránytalanul megszenvedhetik a foglalást.

Az említett dolgok csak olyan mértékben mentesülnek a foglalás alól, amennyire az adós életvitelszerű lakhelyéhez vagy munkavégzési helyéhez kötődnek, és csak akkor, ha közvetlenül vagy közvetve a család iránti szolidaritás eszközei. Ha a szóban forgó dolgok máshol találhatók, elvileg nincs akadálya lefoglalásuknak.

Egyértelmű tehát, hogy a fenti törvényi felsorolás nem szigorúan tételesen értendő. A jogi vélemények és az ítélkezési gyakorlat sokszor eltérően értelmezi a Polgári Törvénykönyv 1408. cikkét. Például gyakran vetődnek fel kérdések egyes ingó vagyontárgyak luxusjellegével kapcsolatban. A luxus ruházati cikkek, például egy szőrmebunda, nyilvánvalóan lefoglalhatók. Mivel azonban a tartozásnak a személyen történő behajtása nem engedélyezett, a bírósági végrehajtó nem foglalhat le olyan dolgot, amit az adós magán visel.

Az eljárás

Ha az adós nem ért egyet bizonyos javak lefoglalásával, mert úgy véli, hogy a szóban forgó javakat a Bírósági Törvénykönyv 1408. cikke alapján mentesíteni kellene a végrehajtás alól, észrevételeit már a foglaláskor közölheti a bírósági végrehajtóval, vagy legkésőbb a foglalásról szóló értesítés kézbesítésétől számított öt napon belül benyújthatja. Ez a határidő jogvesztő; a határidő letelte után benyújtott kérelem nem elfogadható.

A bírósági végrehajtó ezt követően felveszi az észrevételeket a végrehajtási jegyzőkönyvbe. Ebben az esetben a Bírósági Törvénykönyv 1408. cikkének (3) bekezdésében előírt eljárást kell követni.

§ 3. Az e cikk alkalmazása során felmerülő nehézségeket a végrehajtással foglalkozó bíró az adós által - a foglaláskor vagy a foglalást elrendelő első végzés kézbesítésétől számított öt napon belül (jogvesztő határidő) - bírósági végrehajtóval közölt észrevételeket rögzítő végrehajtási jegyzőkönyv alapján rendezi.

Azt követően, hogy a bírósági végrehajtó vagy a keresetindító fél a végrehajtási jegyzőkönyv egy példányát benyújtotta a bírósági titkárhoz, a jegyzőkönyv vagy - adott esetben - a foglalásról szóló értesítés másolatának az adós részére történő kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a végrehajtással foglalkozó bíró kitűz egy napot és időpontot a problémák vizsgálatára és megoldására, amire a hitelező előzetes meghallgatása vagy behívása után kerül sor. A bírósági titkár összehívja a feleket, és tájékoztatja az ügyben eljáró bírósági végrehajtót.

Az eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha az előző bekezdésben előírt végrehajtási jegyzőkönyv másolati példányát benyújtották.

A kérelem felfüggeszti az eljárást, de a vagyontárgyak lefoglalása továbbra is fennáll mindaddig, amíg a bíró kiadja határozatát.

A végrehajtással foglalkozó bíró minden más kérdést figyelmen kívül hagyva, a felek jelenlétében vagy távollétében meghozza határozatát; határozata ellen kifogásnak vagy fellebbezésnek helye nincs; az eljárás ezt követően azonnal folytatható.

Ahogy a fentiekből is kitűnik, ez a rendelkezés csak a vagyontárgyak lefoglalhatóságával kapcsolatos vitákra vonatkozik.

Vagyontárgyak, amelyek jellegüknél fogva mentesek a végrehajtás alól

Az ingóságok gyakran jellegüknél és/vagy az adós személyétől való elválaszthatatlanságuknál fogva nem lefoglalhatók.

Ebbe a kategóriába tartozhatnak pl. a következők:

• személyes levelek
• személyek okiratok és személyazonosító iratok (személyi igazolvány, tartózkodási igazolvány, társadalombiztosítási azonosító kártya, bankkártyák stb.)

Ezenkívül nem foglalhatók le az olyan ingó javak, amelyek készpénzért semmilyen körülmények között nem értékesíthetők:

• csekk-könyvek
• gyógyszerek
• ebédjegyek

A kiadatlan irodalmi vagy zeneművek, valamint a befejezetlen műalkotások szintén a végrehajtás alól mentesnek minősülnek. (J. CORBET, APR Auteursrecht, nr.120.)

Közös tulajdonban álló vagyontárgyak

Ha egy adott ingóság az adós és más személy közös tulajdonát képezi, ez nem akadálya annak, hogy a bírósági végrehajtó azt lefoglalja.

Ha egy adott ingóság az adós és más személy közös tulajdonát képezi, ez nem akadálya annak, hogy a bírósági végrehajtó azt lefoglalja.

Az adós köteles kérelmezni a tulajdonmegosztást. A végrehajtás csak a tulajdonmegosztást követően folytatódhat.

Köztulajdonban álló vagyontárgyak

A közszolgálathoz kapcsolódó vagyontárgyak végrehajtás alóli mentességét az 1994. június 30-i törvény vezette be, és a Bírósági Törvénykönyv 1412/a cikke rögzíti.

A Semmítőszék szerint a közszolgálati folytonossággal kapcsolatos általános jogelv tartalma az, hogy a közszolgálattal összefüggő vagyonra végrehajtási intézkedés nem állapítható meg, mivel a köztestületek folytonosságát és működését garantálni kell.

A köztulajdonban lévő ingó javak lefoglalhatóságának tilalma az állam, a régiók, a közösségek, a tartományok, az önkormányzatok, a közérdekű tevékenységet folytató hatóságok és általánosságban minden közjogi testület tulajdonát képező javakra kiterjed. Léteznek kivételek ezen általános szabály alól, amelyeket a (2) és (3) bekezdés ír le. Ezenfelül maga a kormány is készíthet listát a végrehajtás alóli mentességet élvező javakról olyan módon, hogy az illetékes szerveknek ezzel kapcsolatban nyilatkozniuk kell, és a Bírósági Törvénykönyv 42. cikkének megfelelően, továbbá a királyi határozatban előírt eljárások szerint be kell nyújtaniuk a nyilatkozatot a kormányhivatalhoz.

A bírósági végrehajtó azonban lefoglalhat olyan javakat, amelyek nem minden kétséget kizáróan a közszolgálat működését és folytonosságának fennmaradását szolgálják.

Külföldi államok tulajdonában álló javak

A belga jog értelmében más államok tulajdonát képező javak általában mentességet élveznek a végrehajtási intézkedések alól.

Ez a mentesség azonban nem korlátlan. A közszolgálattal összefüggő javak végrehajtás alóli mentességére vonatkozó rendelkezés mintájára egy nagykövetség vagy konzulátus vagyontárgyai például lefoglalhatók, ha nem függnek össze a diplomáciai misszió feladatainak teljesítésével.

A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK

1. Ingó javak elővigyázatosságból történő lefoglalása

Az eljárás

A fix összegű és esedékes, biztos követeléssel rendelkező hitelező az adós vagyontárgyainak elővigyázatosságból történő lefoglalását kezdeményezheti, ha az adós fizetőképessége veszélyben van.

A Bírósági Törvénykönyv 1414. cikke szerint az adósra vonatkozóan hozott bármely ítélet megalapozza a javak elővigyázatosságból történő lefoglalását, kivéve, ha ezt a bíróság kizárta.

A hitelezőnek bizonyítania kell továbbá a sürgős intézkedés szükségességét, azaz igazolnia kell, hogy fennáll annak a veszélye, hogy követelése (teljes egészében) esetleg nem nyerhet kielégítést.

Bár az elővigyázatosságból történő lefoglalás nyilvánvalóan nem megy olyan messzire, mint a kényszerrel történő végrehajtás, mindazonáltal eszközt jelent a hitelező számára az adós szabadságának korlátozására a vagyontárggyal való rendelkezés tekintetében anélkül, hogy feltétlenül végrehajtható jogcímet kellene szereznie.

Ennek ellenére továbbra is az adós marad a javak tulajdonosa, miközben az elővigyázatosságból történő lefoglalás semmiféle előjogot nem biztosít a foglalást kezdeményező hitelező számára. Másrészről ez az intézkedés enyhíti a hitelezőre nehezedő nyomást, aki nem akar azonnal a kényszervégrehajtással járó költséges, radikális intézkedésekhez folyamodni.

Az elővigyázatossági eljárásra a Bírósági Törvénykönyv 1422. és ezt követő cikkei vonatkoznak:

„1422. cikk: A személyes ingóságok és a be nem takarított termés elővigyázatosságból történő lefoglalásának alkalmazásához az 1026. cikkben meghatározott adatokon kívül a következőket is meg kell jelölni:

1. a követelés jogcíme, oka és összege vagy becsült összege;

2. az adós vezetékneve, utóneve és címe.”

Az elővigyázatosságból történő foglaláshoz tehát minden esetben - a harmadik feleknél lévő vagyontárgy elővigyázatosságból történő foglalásának kivételes esetét kivéve - szükség van a végrehajtással foglalkozó bíró határozatára, amely közokiraton vagy a Bírósági Törvénykönyv 1445. cikke szerinti magánokiraton alapszik. A végrehajtással foglalkozó bíró az esetek többségében ellenőrzi, hogy a hitelező követelései megfelelnek-e a foglalás engedélyezésére megállapított követelményeknek.

Az eljárás a Bírósági Törvénykönyv 1025. és azt követő cikkeiben foglalt szabályok szerint, egyoldalú kérelemre indul. A kérelem ügyvédi ellenjegyzéshez kötött, és a semmisség terhe mellett a következő adatokat kell tartalmaznia:

• év, hó, nap;
• a kérelmező vezetékneve, utóneve, foglalkozása és címe, továbbá adott esetben jogi képviselőinek vezetékneve, utóneve, kézbesítési címe és hivatalos minősége;
• a kérelem tárgya és indokainak összefoglalása;
• a bíró megnevezése, akihez a kérelemmel fordulnak;
• a fél ügyvédjének aláírása, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik.

Az intézkedés sürgősségét megalapozó gyakorlati részleteket szintén be kell írni a kérelembe, hogy a végrehajtással foglalkozó bíró megalapozott döntést hozhasson.

Az ügyet tárgyaló bíróság a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kiadja határozatát.

A határozatról bírósági nyilvántartásba vett kézbesítés útján a kiadásától számított három napon belül értesítést küldenek.

Jogorvoslat

A Bírósági Törvénykönyv 1419. cikke szerint fellebbezés nyújtható be:

- az elővigyázatosságból történő foglalást engedélyező vagy azt elutasító végzés ellen;

- az ilyen engedélyt visszavonó vagy visszavonását elutasító végzés ellen.

Ilyen esetben a hitelező a határozatról való értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül fellebbezést nyújthat be, az adós vagy bármely más érdekelt fél harmadik fél részéről benyújtott kifogást adhat be a vitatott határozatot kiadó bíróságra benyújtott okiratban.

Ha az elővigyázatosságból történő foglalást a végrehajtással foglalkozó bíró engedélye nélkül hajtják végre, az adós a szóban forgó bíró elé hívhatja a foglalást kezdeményező hitelezőt abból a célból, hogy a Bírósági Törvénykönyv 1420. cikke szerint szüntesse be a foglalást.

Érvényesség

Elvileg a foglalás hatálya a végzés napjától vagy a végzésre vonatkozó értesítés kézbesítésétől számított három év elteltével automatikusan lejár, de a foglalás tartama meghosszabbítható, ha a végrehajtással foglalkozó bírónak jó oka van a hosszabbításra.

A meghosszabbítás egyoldalú kérelemben kérhető; a meghosszabbításra van lehetőség, amennyiben az első határidő még nem járt le. A végrehajtással foglalkozó bíró is kifejezetten korlátozhatja végzésében az elővigyázatosságból történő lefoglalás időtartamát, vagy bizonyos feltételekhez kötheti azt.

A hosszabbítás engedélyezéséhez a hitelezőnek bizonyítania kell, hogy az intézkedés sürgősségére vonatkozó feltétel még mindig teljesül.

A bírósági végrehajtónak az elővigyázatosságból történő foglalástól számított három munkanapon belül foglalási értesítést kell benyújtania a Fichier central des avis-hoz (Központi értesítés-nyilvántartó), amely a foglalási értesítések, a felhatalmazások és a kollektív adósságrendezés központi adatbázisa.

Az elővigyázatosságból történő lefoglalás átalakulása ítélet végrehajtása céljából történő lefoglalássá

A Bírósági Törvénykönyv 1491. cikke kimondja:

„A kérelem érdemi részére vonatkozó ítélet alkotja a végrehajtási jogcímet, adott esetben a hozott ítéletekben szereplő összeg erejéig; az e jogcímet közlő értesítés puszta kézbesítésével az elővigyázatosságból történő lefoglalás ítélet végrehajtása céljából történő lefoglalássá alakul át.

Ez a rendelkezés nem csorbítja a fellebbezés felfüggesztő hatását vagy az adós jogait olyan bírósági végzés esetén, amely a tulajdonos által harmadik féltől visszaszerezni kívánt vagyontárgy megőrzésének biztosítására irányul.

Ha a foglalást a jogvita érdemi részében hozott jogerős határozat kézbesítésének időpontjában vitatják a végrehajtással foglalkozó bíró előtt, az elővigyázatosságból történő foglalás csak akkor alakul át végrehajtás során foganatosított foglalássá, amikor értesítést kézbesítenek a végrehajtással foglalkozó bíró határozatáról, amely elismeri, hogy a foglalás megalapozott.”

Az elővigyázatosságból történő foglalás ítélet végrehajtása céljából történő foglalássá való átalakulását követően új foglalás nem foganatosítható az adóssal szemben, ami azt jelenti, hogy a további költségek elkerülhetők.

2. Javak lefoglalása ítélet végrehajtása céljából

Az érvényesíthető jog birtokában lévő hitelező - annak érdekében, hogy követelése visszafizetésének érvényt szerezzen - kényszervégrehajtást indíthat az adós javaira.

Mielőtt a hitelező a végrehajtási eljárásban foglalást hajthatna végre, végrehajtható jogcímmel kell rendelkeznie, amely hivatalosan is fix összegűnek, esedékesnek és biztosnak ismeri el követelését. Ez lehet bírósági határozat vagy fizetési meghagyás, de például közokirat, választottbírósági ítélet, végrehajtási engedéllyel ellátott külföldi ítélet is.

A végrehajtható jogcím a végrehajtás költségeinek beszedésére is jogcímet biztosít.

Fizetési meghagyás

A javak ítélet végrehajtása céljából történő foglalására vonatkozó eljárás szabályait a Bírósági Törvénykönyv 1499. és azt követő cikkei tartalmazzák.

„1499. cikk: A javak ítélet végrehajtása céljából történő lefoglalását az adós által legalább egy nappal a foglalás előtt kiadott fizetési meghagyás előzi meg, és amennyiben a jogcím bírósági határozat, a meghagyással együtt e határozatot is közölni kell, ha ez még nem történt meg.”

A javak bírósági ítélet végrehajtása céljából történő lefoglalását tehát nem feltétlenül előzi meg fizetési meghagyás. Ha a végrehajtható jogcím előzetes végrehajtását a bíró a Bírósági Törvénykönyv 1398. cikke szerint elismeri, a fizetési meghagyáshoz általában az ítélet közlése társul „fizetési meghagyással együtt történő kézbesítés"e; formájában. A fizetési meghagyás tíz évig érvényes.

Az adós kifogásolhatja a meghagyást, ennek keretében előadhatja a jogcímmel kapcsolatos eljárási hibákkal, illetve a jogcím érvénytelenségével kapcsolatos észrevételeit a végrehajtással foglalkozó bíró előtt. A kifogáshoz elévülési idő nem kapcsolódik, és a kifogásnak nincs felfüggesztő hatása.

Végrehajtási végzés

A hitelezők által végzett általános foglalás, vagy ellenőrzéssel egybekötött foglalás és a lefoglalt javak körének bővítése

Mielőtt a bírósági végrehajtó foganatosítja a végrehajtási végzést, ellenőrzi, hogy van-e más foglalás a Központi értesítés-nyilvántartásban. Ebben az esetben a bírósági végrehajtó a saját választása szerint vagy ellenőrzi, hogy nem hiányzik-e tétel a lefoglalt javak listájáról, vagy a Bírósági Törvénykönyv 1524. cikke értelmében bővíti a listát ezekkel a tételekkel ahelyett, hogy további foglalást végezne. Ilyen módon a foglaláshoz kapcsolódó magas költségek elkerülhetők.

A két eljárásra a korábban elvégzett foglalásról készült hiteles jegyzőkönyv kikérését követően kerülhet sor:

„1524. cikk: Minden olyan hitelező, amely egy másik hitelezővel szemben ellenérdekelt, és amely érvényesíthető joggal rendelkezik, melynek alapján a fizetési meghagyást kézbesítették, az általa megnevezett bírósági végrehajtó közvetítésével beszerezheti a korábban lefolytatott, még fel nem oldott és nem vitatott foglalásról készült jegyzőkönyv hiteles másolatát. A hiteles másolatot - az alábbiakban felsorolt formai szabályoknak megfelelően - az a bírósági végrehajtó kézbesíti, aki a foglalást lefolytatta.

Az előző bekezdésben említett hitelező ellenőrizheti az ingóságokat a lefoglalt javak listáján, amelyet átadtak számára, és a kimaradt javakat is lefoglalhatja, ezekkel bővítve a listát. Ha az értékesítésre nem kerül sor a kijelölt napon, a foglalást foganatosító fél a fenti ellenőrzést és bővítést követően - jogátruházási kérelem nélkül - az e célból általa megbízott bírósági végrehajtó közvetítésével elindíthatja az értékesítést.

Az első bekezdésben említett hitelező - jogátruházási kérelem nélkül - a korábbi, még fel nem oldott és nem vitatott foglalásról készült jegyzőkönyv alapján is érvényesítheti jogát az általa megnevezett bírósági végrehajtón keresztül, amennyiben a szóban forgó foglalás legfeljebb három évvel korábban történt.

A foglalási jegyzőkönyv értékeléséről és bővítéséről készült jegyzőkönyvet az 1390. cikk (1) bekezdésében említett foglalási értesítés formájában be kell nyújtani az Értesítés-nyilvántartóhoz.

A foglalás és adott esetben az ellenőrzést és bővítést követő foglalás mindaddig hatályban marad, amíg a foglalást foganatosító vagy kifogásoló valamennyi hitelező a feloldást - érvényesíthető jog alapján - nem engedélyezi, amelynek alapján az adott fizetési meghagyást már kézbesítették; a felmerülő vitákat a bíró rendezi.

A fenti (3) bekezdésben említett hitelező a korábbi foglalási jegyzőkönyv hiteles másolata alapján, az értékesítés napját rögzítő első okiratban - a semmisség terhe mellett - köteles egyértelműen tájékoztatni az adóst arról, hogy az eljárást korábbi, még fel nem oldott és nem vitatott foglalás alapján folytatták le, és a hitelező köteles az e célból kapott jegyzőkönyv hiteles másolatát a semmisség terhe mellett az adósnak kézbesíteni. Az értékesítés napját a foglalási jegyzőkönyv hiteles másolata alapján rögzítő, fent említett első okirat (amelyről előzetesen értesítést küldtek) kézbesítése és az értékesítés napja között legalább egy hónapnak el kell telnie. Ebben az esetben a közvetítő bírósági végrehajtó az 1390. cikk (1) bekezdése szerint legkésőbb a tárgyalást követő három munkanapon belül általános foglalási értesítést küld az Értesítés-nyilvántartónak. Az ilyen foglalási értesítés a korábbi foglalás napján kívül a korábbi foglalást kezdeményező hitelező adatait és a foglalást foganatosító bírósági végrehajtó adatait is tartalmazza.

A bírósági végrehajtók, akik foglalási értesítést kézbesítettek, kötelesek sorszámozott nyilvántartást vezetni, amelybe bejegyzik az általuk a (3) bekezdésben említett hitelezőknek kibocsátott hiteles másolatokat. Az utóbbiak kizárólag azon érvényesíthető joggal kapcsolatos kérelmükhöz használhatják fel a hiteles másolatot, amelyre vonatkozóan azt kérték.”

A rendes foglalási eljárás

A fizetési meghagyás kézbesítése és a lefoglalás között legalább egy napnak el kell telnie.

Ez a türelmi idő - a semmisség terhe mellett - nem évül el.

A bírósági végrehajtó a foglalás előtt felkeresi a címet, és gondoskodik a lakásba való bejutásról. Ha a lakásban tartózkodók nem engedik be, a bűnüldöző hatóságok jelenléte mellett lakatost hívhat, akiknek támogatását igénybe veheti, ha problémára számít. A kihívott hatóságoknak nincs mérlegelési jogköre.

A bírósági végrehajtó az összes helyiséget megtekintheti az ingóságokkal együtt, mely utóbbiakat egyszerűen megtekinti anélkül, hogy belépne a helyiségbe.

A Bírósági Törvénykönyv 1501. cikke szerint a bírósági végrehajtót - a végrehajtási értesítés semmisségének terhe mellett - nagykorú tanúnak kell kísérnie. A lakatos vagy a bírósági végrehajtó egyik munkatársa érvényesen eljárhat tanúként. A hitelező nem lehet jelen és nem is képviseltetheti magát a foglaláskor.

Figyelemmel arra, hogy a hitelezők jogosultak az adós vagyontárgyainak birtokbavételére, maga a foglalás helye nem lényeges. A bírósági végrehajtó például gond nélkül lefoglalhat egy járművet közúton.

A végrehajtási végzés az adós (lakcímnyilvántartóban szereplő) címe helyett egy harmadik fél telephelyén is foganatosítható; meg kell különböztetni a foglalást a letiltástól, valamint az immateriális javakra, pl. követelésekre vezetett végrehajtástól. Ezekkel kapcsolatban lásd a 4. számú e-jegyzetet.

A hitelezőnek e célból kérelmet kell benyújtania, amelyben a végrehajtással foglalkozó bíró engedélyét kéri.

A bírósági végrehajtó részletes jegyzéket készít a lefoglalható ingóságokról, amelyeket a foglalási jegyzőkönyvben rögzít.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Bírósági Törvénykönyv 43. és 1389. cikkében meghatározott kötelező adatokat.

A foglalással nem jár együtt a vagyontárgyak elvitele vagy tulajdonjogának átszállása. A bírósági végrehajtó szükség esetén lepecsételt bérelt széfben helyezi el a javakat. A foglalási jegyzőkönyvben rögzíteni kell az értékesítés helyét, napját és időpontját.

„1512. cikk: Ha a foglalásra az adós címén vagy jelenlétében kerül sor, a jegyzőkönyv másolatát - az eredeti példányt aláíró személyek aláírásával ellátva - a helyszínen kell hagyni az adósnál; ha az adós nincs jelen, egy példányt meg kell küldeni az adósnak, vagy a 35. és 38. cikkben foglaltak szerint be kell nyújtani; a 1504. cikk szerint a bírósági végrehajtó által felhívott személy díjmentesen ellenjegyzi a jegyzőkönyvet.

Ha a foglalást nem az adós címén folytatják le, és arra az adós távollétében kerül sor, a jegyzőkönyv egy példányát kézbesíteni kell az adós részére; a foglalás a kézbesítés megtörténtéig nem lép hatályba, és az értékesítési határidő számítása a kézbesítés időpontjától kezdődik.

Ilyen módon garantált, hogy az adós minden esetben tájékoztatást kap a foglalásról és azokról a vagyontárgyakról, amelyekkel a továbbiakban nem rendelkezhet szabadon, és amelyek gyümölcseire vagy termésére a továbbiakban nem jogosult. Az adós a lefoglalt vagyontárgyakat továbbra is a kellő gondossággal és figyelemmel köteles kezelni. Mindezeket szem előtt tartva, a vagyontárgyakat kellő részletességgel le kell írni a („pontos és részletes”) jegyzőkönyvben.

Ha a bírósági végrehajtó egyáltalán nem talál javakat a foglalás helyén, vagy csak minimális értékű javakat talál, nulla bona jegyzőkönyvet vesz fel annak érdekében, hogy mindenkor bizonyíthassa, teljesítette kötelességét.

Az adós megkapja a foglalási jegyzőkönyv vagy a nulla bona jegyzőkönyv egy példányát. A foglalási értesítést a foglalástól számított három napon belül a Központi értesítés-nyilvántartóba is be kell küldeni.

A foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számítva legalább egy hónapnak el kell telnie, mielőtt az értékesítésre sor kerülhet.

Közbenső kérelmek

Minden érintett fél számára különböző jogorvoslati formák állnak rendelkezésre, amelyek segítségével a végrehajtás folyamán előadhatják észrevételeiket.

A többi hitelező kifogása

A Bírósági Törvénykönyv 1515. cikkével összhangban a többi hitelező kifogást nyújthat be az értékesítési árból befolyó bevétel kifizetésével szemben.

A Bírósági Törvénykönyv 1628. cikkének első bekezdése kimondja, hogy:

„Kizárólag nem vitatott vagy jogcímmel (köztük magánjogi jogcímmel) biztosított követelések vehetők figyelembe a bevétel felosztásánál, az így igazolt összegek erejéig”.

Az a hitelező, akinek ilyen jellegű tartozás jár, a bírósági végrehajtón keresztül kifogást nyújthat be a Központi értesítés-nyilvántartóhoz.

A kifogással érvényesítheti jogait, és lépéseket tehet annak biztosítására, hogy követelését egy ügyiratban vagy további foglaláskor, valamint az értékesítésből származó bevételnek a hitelezők közötti arányos felosztása iránti eljárás esetén figyelembe vegyék.

Ilyen módon a végrehajtás kollektívvé válik.

Kereset a tulajdonjog megállapítása iránt

A vagyontárgyak tulajdonjogának megállapítása iránti eljárást, amelyre a Bírósági Törvénykönyv 1514. cikke alapján kerülhet sor, már fentebb leírtuk.

A végrehajtással foglalkozó bíróhoz benyújtott kérelem határozat hatályon kívül helyezése iránt

A Bírósági Törvénykönyv 1498. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Ha probléma merül fel a végrehajtás során, bármelyik érdekelt fél fellebbezhet a végrehajtással foglalkozó bíróhoz, bár a fellebbezésnek nincs felfüggesztő hatása.

A végrehajtással foglalkozó bíró adott esetben elrendeli a foglalás felfüggesztését.”

A határozat hatályon kívül helyezését kérő fél eljárást indító keresettel terjesztheti az ügyet a végrehajtással foglalkozó bíró elé. A végrehajtással foglalkozó bíró ezt követően dönt a következőkről:

• A végrehajtás jogszerűsége: az érvényesíthető jogcím megléte és végrehajtása, a foglalás alól mentes vagyontárgyak mentesítése, a foglalással kapcsolatos visszaélések stb.;
• a javak elvételének megfelelő lefolytatása: az eljárást adott esetben megállító semmisség, különösen a fizetési meghagyás vagy a foglalási határozat semmissége, például az eljárási követelményeknek való meg nem felelés és a határidők be nem tartása miatt;
• az értékesítéssel (például az értékesítés helyével, idejével és meghirdetésével) kapcsolatos problémák.

A bírósági végrehajtó nem vonható be az eljárásba, kivéve, ha a felelősségéről van szó.

Az értékesítés

A végrehajtási jegyzőkönyv kézbesítése és az értékesítés között legalább egy hónapnak el kell telnie.

Ez az időszak a végrehajtást elszenvedő adós és a hitelező számára egyaránt előnyös: az adós kap egy utolsó esélyt arra, hogy még a vagyontárgy elvétele előtt rendezze tartozását, a hitelező pedig a megfelelő módon meg tudja hirdetni az értékesítést.

Értékesítés magánjogi szerződéssel

1993 óta az adós kezdeményezheti vagyontárgyainak a családtagjai vagy barátai részére, magánszerződés keretében történő értékesítését, majd a bevételből hitelezői kifizetését (a Bírósági Törvénykönyv 1526/a cikke).

Ilyen módon a végrehajtásról szóló jogszabályok emberibbé váltak, hiszen lehetővé teszik, hogy az adós megszervezze, hogy a lefoglalt vagyontárgyakat a családja vagy a barátai megvásárolják, és így a költségek is alacsonyan tarthatók.

Ennek érdekében az adósnak a végrehajtási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított tíz napon belül kérelmet kell benyújtania a bírósági végrehajtóhoz, aki eldönti, hogy a javaslat megfelelő-e. Ez a határidő jogvesztő. A foglalást elszenvedett adós javaslatára nézve semmiféle formai előírás nincs, de a javaslatnak kellően pontosnak kell lennie.

A bírósági végrehajtó elutasíthatja az adós javaslatát, ha a valószínűsíthető bevételek nem állnak arányban a tartozás nagyságával. Ha e feltétel alkalmazásával kapcsolatban vita támad, a hitelező minden esetben a végrehajtással foglalkozó bíróhoz fordulhat a nyilvános értékesítés megakadályozása érdekében. Az ilyen kifogásnak felfüggesztő hatása nincs.

Az ajánlat elfogadását követően a vételárat nyolc napon belül meg kell fizetni.

Értékesítés bírósági végzés alapján

Ha a magánjogi szerződéssel történő értékesítés nem kivitelezhető és a foglalást elszenvedett adós nem tudja megfizetni a tartozást, a hitelező bírósági úton történő értékesítést kezdeményezhet.

A bírósági végrehajtó szerepét a nyilvántartási, jelzálog- és perköltségekről szóló törvénykönyv 226. cikke határozza meg.

„Bútor, áruk, faanyag, gyümölcsök, termények és minden egyéb ingó vagyontárgy kizárólag nyilvános árverésen, közjegyző vagy bírósági végrehajtó jelenlétében értékesíthető.

Az állam, a tartományok, a közösségek és a közszervezetek azonban gondoskodhatnak a tulajdonukat képező ingóságok megbízottaik útján történő nyilvános értékesítéséről."e;

A jogalkotó tehát kulcsszerepet szánt a bírósági végrehajtónak az ingó vagyontárgyak nyilvános értékesítésének összehangolásában.

A végrehajtási jegyzőkönyv rögzíti az értékesítés napját, időpontját és helyét. Ha az értékesítést más napon tartják, az adóst - a bírósági végrehajtó által kézbesített értesítéssel vagy ajánlott levélben - legalább négy nappal az értékesítés előtt tájékoztatni kell.

Az ingóságok nyilvános értékesítését hirdetményeken kell meghirdetni az értékesítés helyén, legalább három nappal előre. A hirdetményen fel kell tüntetni az értékesítés napját, időpontját és helyét, és a hirdetményt el kell küldeni az adósnak. Az értékesítést a sajtóba is közzé kell tenni.

A Bírósági Törvénykönyv 1522. cikkével összhangban az értékesítést a bírósági végrehajtók a foglalás helye szerinti kerületben található árverési helyiségében kell megtartani. Az említett cikk kimondja, hogy ilyen árverési helyiség hiányában az értékesítést a (nyilvános) árverések helyszínéül szolgáló helyiségben kell megtartani.

A bírósági végrehajtó megszervezi a javak nyilvános árverését, ahol a vagyontárgyakat készpénzfizetés ellenében a legmagasabb ajánlatot tevő személynek értékesítik. A bírósági végrehajtó az értékesítésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti, hogy az adós jelen volt-e, továbbá felsorolja a vevőket, az eladási árakat és az értékesített tételeket.

A bírósági végrehajtó készpénzben kapja meg a vételárakat, amelyekért személyesen felel. Az értékesítés mindaddig folytatódik, amíg a bevétel elegendő nem lesz a végrehajtást kezdeményező hitelezőnek járó összegek visszafizetésére, valamint a hozzá csatlakozott hitelezők követeléseinek fedezésére.