Az immateriális javak lefoglalása (más néven zár alá vétele) olyan eljárás, amelynek során a hitelező tulajdonjogot szerezhet az adós vagyonát kitevő immateriális javak fölött; szemben a materiális javakkal, amelyekre szabványos zár alá vétel érvényes (az utóbbival kapcsolatban lásd a 3. jegyzéket).

A „dematerializált eszközök” kifejezés minden olyan eszköz jellegű elemre vonatkozik, amely fizikailag birtokba vehető.

Ezen kívül, az immateriális javak lefoglalása különböző formában történhet meg, ezek közül ez az E-jegyzet a fő formákat ismerteti.

Általános bevezető megjegyzésként szeretnénk felhívni az olvasó figyelmét arra a tényre, hogy a kérdéses esetben elsősorban az immateriális javaknak csak a végrehajtható lefoglalásával foglalkozunk.

A zár alá vétel általános szabályai az általános jog szerint

1. Meghatározás

A zár alá vétel célja, hogy a hitelezőnek lehetősége legyen lefoglalni olyan pénzösszegeket vagy tárgyakat, amelyek az adóshoz tartoznak, miközben azok még egy harmadik fél tulajdonában vannak (bíróságokról szóló törvény 1445. cikkelye).

Vagyis olyan eszközök lefoglalásáról van szó, amelyek egy harmadik fél tulajdonában vannak, de valójában már az eljárás alatt álló adós eszközei közé tartoznak, ha a harmadik fél egyben az adós adósa is. Más szavakkal, a harmadik személynek, akinek a birtokában az adós értékei vannak (a harmadadósnak) a zároló hitelező adósának és a harmadik fél/harmadadós hitelezőjének kell lennie.

Pl.: A munkavállaló (harmadadós) fizetésének az utóbbi munkáltatója (harmadik fél/harmadadós) általi lefoglalását a hitelezőnek (zároló hitelezőnek) kell kifizetni.

Pl.: Olyan pénzösszegeknek banki intézménnyel (harmadik fél/harmadadós) kapcsolatos lefoglalása, amelyek az adós számláján vannak, amelyet ő (a harmadadós) a hitelezőnek (zároló hitelezőnek) kifizet.

2. Alapelv

A végrehajtható lefoglalás ezért lehetővé teszi a hitelező számára, hogy elérje olyan összegek kifizetését, amelyekkel neki tartoznak, arra kötelezve a harmadik felet/harmadadóst, hogy adja át az összegeket az eljáró bírósági tisztségviselőnek, a harmadadós felé fennálló tartozása összegéig.

Ezért a lefoglalás három személy között zajlik:

• A zároló hitelező, az a személy, aki végrehajtja a lefoglalást;
• A lefoglalni kívánt tárgyak vagy pénz harmadadósa, hitelezője vagy tulajdonosa;
• A harmadik fél/harmadadós, annak a személynek az adósa, akinek a birtokában az adós értékei vannak, akivel szemben a lefoglalást végrehajtják.

Ugyan a pénzösszegek lefoglalása az ilyen típusú lefoglalások legvalószínűbb forgatókönyvét takarja (lásd az A pont alatti példát), nem lehet tisztán csak eszerint összegezni.

Olyan immateriális javakra is vonatkozhat, amelyek az adóshoz tartoznak, de egy harmadik fél tulajdonában vannak.

A lefoglalás hatása azonban más lesz attól függően, hogy adósságra, materiális vagy immateriális javakra vonatkozik: az első példában a zár alá vétel akkor éri el a végső fázist, amikor a zároló hitelező tulajdonába kerül az az összeg, amellyel a harmadik fél/harmadadós tartozik a harmadadósnak; a második példában ez ahhoz vezet, hogy a harmadadósnak azt a tulajdonát értékesítik, ami a harmadik fél/harmadadós tulajdonában van, valamint ahhoz, hogy a zároló hitelezőt az ezek realizálásából származó bevételek felhasználásával kifizetik.

A bíróságokról szóló törvény 1409-1412. cikkelye az adós bizonyos pénzösszeg-típusainak lefoglalására részleges vagy teljes mentességet és hozzáférhetetlenséget is biztosít, hogy az adós és családja a létminimum szintjét fenntarthassák (pl. fizetés, juttatások, kiegészítő bevételek, segélyek, stb.).

3. A zárolás készpénzzé nem tehetőségének hatálya

A zárolás azonnali hatályának lényege, hogy készpénzzé nem tehetőek legyenek azok az összegek és tételek, amelyekkel a harmadik fél/harmadadós tartozik a harmadadósnak, és megtiltja, hogy kifizetéseket végezzen (a bíróságokról szóló törvény 1450. és 1540. cikkelye).

Így a harmadik fél/harmadadós nem adhatja át törvényesen a felelősséget a harmadadósra, illetve nem végezhet kifizetéseket a harmadadós egyéb hitelezői felé. A harmadik fél/harmadadós emellett nem ellentételezheti az adósságot a harmadadós felé az utóbbitól esedékes összeggel.

4. Az elővigyázati zárolás egyedi szabályai (a bíróságokról szóló törvény 1445. és 1460. cikkelye)

Elővigyázati zárolás esetén, a fenti eljárás bírói engedély nélkül is végrehajtható, nem csak az erre feljogosított hitelező által, hanem csupán egyszerű magánjogi alapon is, a hitelező saját kockázatára.

Ennek a jognak egy bevett formájú, a harmadadóssal szemben érvényesíthető dokumentumból kell állnia, amely igazolja, hogy a követelés biztos, rögzített összegű és esedékes.

Amennyiben ilyen jog nem áll fenn, a lefoglalást egyoldalúan kell kérelmezni, a bíróságokról szóló törvény 1417. és 1418. cikkelyei szerint.

5. A zárolás egyedi szabályai (a bíróságokról szóló törvény 1539. és 1544. cikkelye)

Az a hitelező, aki végrehajtható jogot biztosított, rendelkezhet bírósági végrehajtó által kiállított végrehajtható lefoglalási végzéssel egy harmadik féllel szemben azokra az összegekre és tételekre vonatkozóan, amelyekkel az utóbbi az adósnak tartozik.

Lefoglalási végzés részletei

A végrehajtható lefoglalási végzést tartalmazó bírósági végzésnek az összes lefoglalási végzésre jellemző formalitásokon felül tartalmaznia kell a bíróságokról szóló törvény 1452. és 1455. cikkelyének (az elővigyázatossági lefoglalási végzésről szóló fejezet), és a bíróságokról szóló törvény 1543. cikkelyének (a végrehajtható lefoglalási végzésről szóló fejezet) megfogalmazását; a bíróságokról szóló törvény 1539. cikkelye 4. bekezdése szerint).

Ehhez hasonlóan, azt is figyelembe kell venni, hogy a végrehajtható lefoglalási végzés kézbesítésekor annak tartalmaznia kell egy figyelmeztetést is a harmadik fél/harmadadós felé arról, hogy ezeket a rendelkezéseket be kell tartania.

Értesítés a lefoglalásról az érintett adósnak

A végrehajtható lefoglalási végzésről az érintett adóst nyolc napon belül értesíteni kell. Érvénytelenítés terhe mellett, ha erre az időtartamra nem vonatkozik időmúlással kapcsolatos korlátozás, mindazonáltal hatással kell lennie a végrehajtási intézkedés megfelelő működésére.

Az érintett adós tiltakozása

A bíróságokról szóló törvény 1541. cikkelye jogot biztosít az érintett adósnak arra, hogy az értesítést követően tizenöt napon belül tiltakozzon a lefoglalás ellen.

Ezt a tiltakozást a szokásos szabályoknak megfelelően, a harmadadós kérésére a zároló hitelezőnek kézbesített idézéssel kell benyújtani, amelynek megfelelően az érintett területen illetékes zároló bíró - vagyis az érintett adós lakhelye szerint illetékes bíró, vagy a végrehajtás helye szerint illetékes bíró, amennyiben az adós külföldön lakik vagy Belgiumban nincs ismert lakhelye - előtt meg kell jelenni.

Ebben az időben az adós előterjeszthet eljárási vagy tartalmi ellenvetést.

A harmadik fél/harmadadós kötelezettségének meghatározása

A harmadik fél/harmadadós kötelezettségét elvben az a nyilatkozata határozza meg, amelyet a bíróságokról szóló törvényben előírt szabályoknak és formáknak megfelelően kell végrehajtani.

Valójában a harmadik félnek/harmadadósnak nem csak az a kötelezettsége, hogy megőrizze a lefoglalt javakat és ne végezzen kifizetéseket, mivel a bíróságokról szóló törvény 1540. cikkelye azt is előírja a számára, hogy nyilatkozzon arról, mivel tartozik a harmadadósnak.

Ugyanilyen módon tájékoztatnia kell a zároló hitelezőt és az érintett adóst is, kérésükre és ugyanolyan formában, azokról az összegekről és tételekről, amelyek az első vagy előző nyilatkozat idejében meglévő javakat növelhetik (a bíróságokról szóló törvény 1455. cikkelye).

Javaktól való megfosztás a bírósági tisztségviselő által és hatálya a harmadadós tekintetében

Zárolás esetén a harmadik félnek/harmadadósnak az eljáró bírósági tisztségviselőt kell kifizetnie, nem pedig a zároló hitelezőt, hogy a bírósági tisztségviselő gondosan végrehajthassa a szétosztási eljárást, ha az alkalmazható.

Az érintett adós csak azoknak a kifizetéseknek a mértékéig mentesül a zároló hitelezővel szembeni azon kötelezettslgei alól, amelyeket az utóbbi a hozzájárulás szerinti szétosztás eljárását követő zárolás keretei között kap meg.

Hozzájárulás szerinti szétosztás

A hozzájárulás szerinti szétosztás a végrehajtható lefoglalási végzésből eredő bevétel szétosztását szabályozza (a bíróságokról szóló törvény 1627. és azt ezt követő cikkelye).

A kérdéses esetben ez az érintett immateriális javak vagy összegek értékesítéséből származó összeg szétosztására vonatkozik az alapok egymással versenyző hitelezői között.

6. A harmadik fél/harmadadós felelőssége a zároló hitelező felé

A harmadik fél/harmadadós felelősséggel tartozik a zároló hitelező felé,olya módon, hogy az a harmadik fél/harmadadós, aki megsérti a tulajdonában álló összegekről való lemondás tilalmát, azt kockáztatja, hogy a lefoglalás jogcímei szerint egyszerűen adósnak nyilvánítják, és annak megfelelően elítélik.

Összegek átruházása

Az általános törvény szerinti zárolás mellett a törvényalkotó különös eljárásokat is meghatározott, amelynek neve összegek átruházása - ennek során a tartásdíjra jogosultaknak bizonyos körülmények között joguk van fellebbezni (belga Polgári Törvénykönyv 221. cikkelye, valamint a bíróságokról szóló törvény 1280. cikkelye 5. bekezdése).

Az összegek átruházása így határozható meg: „a tartásdíjra jogosultnak biztosított bírósági engedély arra, hogy közvetlenül megszerezze, az adós kizárásával, az ítéletben meghatározott feltételek mellett és határokon belül, az adós jövedelmét vagy a harmadik fél által az adóst illető bármely más összeget.”

Jövedelemadó zárolása

A jövedelemadó zárolása egyfajta egyszerűsített zárolás abban az értelemben, hogy a zárolásról szóló értesítést az illetékes pénzbeszedő ajánlott levélben elküldheti, és ennek következtében nem szükséges bírósági tisztségviselő bevonása.

1. Eljárás

A jövedelemadó-törvény végrehajtásáról szóló 92. sz. királyi rendelet 164. cikkelye meghatározza, hogy az adóval kapcsolatos intézkedésre jellemző bizonyos jellegzetességeken kívül, a zárolás esetén alkalmazandó, bíróságokról szóló törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni ebben az esetben, abban az értelemben, hogy a lefoglalás összegét az illetékes pénzbeszedőnek, és már nem a bírósági tisztségviselőnek kell átadni.

Zárolás bűnügyi bírságok visszakövetelése céljából

1. Eljárás

A különböző előírásokra vonatkozó (I) 2006. december 27-én kelt törvény 299. cikkelye 1. bekezdése értelmében az állami/királyi tulajdonból és/vagy bűnügyi bírságokból származó bevételek pénzbeszedője - anélkül, hogy a végrehajthatóvá vált ítéletről vagy rendeletről előzetes értesítést kapna - eljárhat, ajánlott levélben, harmadik fél által végzett zárolás ügyében olyan összegekre és tételekre vonatkozóan, amelyekkel egy elítélt személy tartozik, vagy amelyek egy elítélthez tartoznak, az utóbbi által fizetendő esedékessé váló bírságok, díjak, adók, elkobzott összegek és eljárási költségek vagy végrehajtási költségek egész- vagy részösszegének értékéig. Az elítélt személyt ajánlott levélben értesíteni kell a zárolásról.

Az elítélt személy a lefoglalásról szóló értesítés postára adását követő tizenöt napon belül ellenvetést nyújthat be a zárolás ellen az illetékes pénzbeszedőnek küldött ajánlott levélben.

Az elítélt személynek ugyanezen időtartam alatt ajánlott levélben értesítenie kell erről a harmadik felet/harmadadóst.

Az adóval kapcsolatos intézkedésre jellemző bizonyos jellegzetességeken kívül, a zárolás esetén alkalmazandó, bíróságokról szóló törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni ebben az esetben (ugyanúgy, ahogy az adó lefoglalása esetén), abban az értelemben, hogy a lefoglalás összegét az illetékes pénzbeszedőnek, és már nem a bírósági tisztségviselőnek kell átadni.

Tartásdíj zárolása

Ez a végrehajtási intézkedés annak érdekében alkalmazható, hogy lehetővé tegye a kifizetetlen tartásdíj-igények behajtását.

Habár a ebben a vonatkozásban a tartásdíj eljárása nem tér el az általános eljárási rendszertől, meg kell jegyezni, hogy a zároló hitelező státusza különleges.

Valójában tartásdíj-hitelezőként kitüntetett helyzetben van, ami jogot biztosít neki arra, hogy a harmadik féltől/harmadadóstól elvegye a teljes összeget, készpénzzé nem tehetőség vagy hozzáférhetetlenség korlátja nélkül, amennyiben ezek az összegek fizetésből, kiegészítő jövedelemből vagy bizonyos juttatásokból állnak (a bíróságokról szóló törvény 1412. cikkelye).

Ezért ez kivételt képez az 1/, B pontban rögzített védelmi alapelv alól.

Értékpapírok zárolása

Az értékpapírokat (részvények, kötvények, tagsági részvények) általában a zároló hitelező kobozhatja el vállalat általi zárolás útján.

Ez ugyanúgy történik, mint a tulajdon elkobzása / az elleni végrehajtás, vagyis a bíróságokról szóló törvény 1516. és 1528. cikkelyének alkalmazásával.

Következetes rendelkezések hiányában itt különbséget kell tennünk aszerint, hogy milyen típusú vállalattal van dolgunk a zárolás végrehajtása során.

Banki zárolás

Ezt a zárolást az összes olyan eszközzel kapcsolatban végzik, amelyekkel a bank tartozik az adósnak, és a neve alatt nyitott bankszámlákra vonatkozik.

1. Védelem hatóköre

A bíróságokról szóló törvény 1411. cikkelye 1. bekezdése előírja, hogy zárolás esetén a zárolt bankszámlára fizetett, munkából vagy egyéb tevékenységből származó bevétel, valamint helyettesítő jövedelem a bíróságokról szóló törvény 1409. 1409a és 1410. cikkelyében előírt részleges hozzáférhetetlenség védelmi rendszere alá esik harminc napos időtartamon keresztül, amitől kezdve ezeket az összegeket a folyószámlán írják jóvá.

A védett jövedelem azonosítása érdekében egy nyomon követési rendszert vezettek be, amely ezért készpénzzé nem tehetőségi vagy hozzáférhetetlenségi viszonyt rendel hozzá egy banki (pénzügyi) intézetben nyitott folyószámlán jóváírt védett jövedelem zárolása esetén.

Ezért a különböző jövedelemtípusokat speciális kóddal kell jelölni, amikor ezeket befizetik a bankszámlára (fizetés, juttatások stb.), hogy el lehessen különíteni ezeket a folyószámlán jóváírt egyéb összegektől. Egyéb befizetett összegek esetén a zárolás teljes mértékben végrehajtható.

2. Alapelvek

A részleges hozzáférhetetlenség vagy készpénzzé nem tehetőség védelme harminc napon keresztül áll fenn, onnantól kezdve az összeg a folyószámlára kerül.

Azonban a hozzá nem férhető rész számítását egy harmincaddal csökkenteni kell az összeg folyószámlára kerülésének dátuma és a zárolás vagy átruházás dátuma közötti napok száma alapján. Más szavakkal, az egyenleg arányos, zárolható részét a védett időszakból hátralévő napok számát a zárolás vagy átruházás dátumához viszonyítva kell kiszámítani.

3. Eljárás

Folyószámlát érintő zárolás esetén a hitelintézetnek a harmadik fél harmadadós nyilatkozatában fel kell tüntetnie egy listát azokról a kódolt összegekről, amelyeket a zárolás dátuma előtti 30 napos időtartamon belül írtak jóvá.

A 1411-c cikk 2. bekezdése megkülönbözteti azt, hogy a zárolás vagy átruházás bírósági tisztségviselő bevonásával vagy anélkül történik.

Ha ez az eset áll fenn, a bírósági végrehajtónak kell megállapítania a tényállást, aki - jogvesztés terhe mellett - tértivevényes ajánlott levélben elküldi az adósnak a tényállást a harmadik fél harmadadós nyilatkozatát vagy adott esetben a kijelölt harmadik fél által benyújtandó nyilatkozatot követő 8 napon belül.

Ugyanazon jogvesztés terhe mellett ehhez az adósnak kézbesített bejegyzett végzéshez csatolni kell a Korona által meghatározott válasznyomtatványt. Ez a nyomtatvány megkönnyíti az adós feladatát, ha ellenvetéssel kíván élni a neki elküldött tényállással kapcsolatban.

Ha azonban a bírósági végrehajtó nem ad át értesítést a zárolásról vagy átruházásról, akkor személyesen a hitelezőnek (adó zárolása esetén, vagy ha az átruházást személyesen a hitelező végzi) kell a tényállást kiállítania. Ugyanez vonatkozik az adósnak és a hitelintézetnek kézbesített végzésre is. Ezeknek a formalitásoknak az időtartama és büntetései ugyanazok.

4. Ellenvetés

Ha az adós a neki elküldött számítással szemben ellenvetéssel él, a válasznyomtatványon kell, elévülés terhe mellett, az észrevételeit megtennie annak a személynek, aki a tényállást küldte (bírósági végrehajtó vagy hitelező). Ezt tértivevényes ajánlott levélben kell megtennie, a vitatott tényállást tartalmazó levél lakóhelyén történő átvétele (az átvételi elismervényen és a tértivevényen szereplő dátum) után 8 napon belül.

FEJEZET - TERÜLETI ILLETÉKESSÉG

A bíróságokról szóló törvény 633. cikkelye értelmében, az elővigyázatossági zárolással és végrehajtási eszközökkel kapcsolatos beterjesztéseket csak annak a területnek a bírójához lehet benyújtani, ahol a zárolás megtörténik, kivéve, ha a törvény másképp rendelkezik.

Zárolás esetén ez az érintett adós lakhelye szerinti zároló bíró.