Ingóságok

Feltétel:az adós tulajdonjoga

A hitelezők kielégítése érdekében történő vagyonfoglaláshoz való jog egyik feltétele az, hogy az adott vagyontárgy az adós tulajdonát képezze.

A Polgári Törvénykönyv 2279. cikke: a birtoklás valószínűsíti a tulajdonjogot

Ezzel kapcsolatban figyelmet kell fordítani a Polgári Törvénykönyv 2279. cikkére:

„Ingóság esetében a birtoklás valószínűsíti a tulajdonjogot. Az a személy azonban, aki elvesztett egy vagyontárgyat vagy azt ellopták tőle, az elvesztés vagy eltulajdonítás napjától számított három évig visszakövetelheti a vagyontárgyat attól a személytől, akinél megtalálták; e jog nincs joghatással az utóbbi személynek azon személlyel szemben fennálló visszkereseti jogára, akitől a személy a vagyontárgyat szerezte.”

Ez azt jelenti, hogy amikor a bírósági végrehajtó felkeresi az adóst a lakcímén, jogosan vélelmezheti, hogy az adós az ott talált összes ingó vagyontárgy tulajdonosa. A bírósági végrehajtó nem köteles bizonyítani az ott található összes ingóság tulajdonjogát. A bírósági végrehajtó tehát zavartalanul végezheti a foglalást.

Kereset a tulajdonjog megállapítása iránt

Ha a bírósági végrehajtó jegyzőkönyvében olyan vagyontárgyakat is felsorol, amelyek nem az adós tulajdonát képezik, a tényleges tulajdonosnak keresetet kell indítania a végrehajtó ellen tulajdonjogának megállapítása iránt.

Az eljárásra a Bírósági Törvénykönyv 1514. cikke vonatkozik:

A zár alá vett tárgyak egésze vagy egy része tekintetében a tulajdonjogát állító fél a foglalást kérő hitelezőnél, a foglalást elszenvedett adósnál és a bírósági végrehajtónál kifogásolhatja a kézbesítési megbízott általi értékesítést, amely kifogásban perbehívja az adóst és a hitelezőt, továbbá bizonyítékokat csatol a tulajdonjogára vonatkozóan, a semmisség mint szankció kilátásba helyezése mellett.

A kereseti kérelem felfüggeszti az eljárást (kizárólag a kérelem tárgya tekintetében). A kérelem ügyében ezt követően a végrehajtással foglalkozó bíró hoz döntést.

A bírósági titkár az összes többi hitelezőnek is - bírósági nyilvántartásba vett kézbesítés útján - megküldi a harmadik féltől beérkezett közlést, amelyhez az idézés másolatát és a megjelenésre történő felszólítást is csatolja.

Az ítélet az összes fél meghallgatását követően minősül kihirdetettnek. A vesztes igénylőt adott esetben arra kötelezik, hogy fizessen kártérítést a hitelezőnek.

A bírósági végrehajtó, akihez a kifogást benyújtották, legkésőbb az ezt követő első munkanapon bejegyzi az információkat az Értesítés-nyilvántartásba; ezen információkat csatolni kell az adott foglalási értesítéshez, megemlítve a közbenső kérelmet és közölve a kérelmező, valamint adott esetben jogi képviselője személyazonosító adatait, valamint azon bíróság nevét, amelyhez az ügyet utalták.

Azon bíróság titkára, ahová a kérelmet áttették, az adott ítélet vagy határozat keltét követő első munkanapon megküldi a kérelemre vonatkozó ítélet vagy más döntés operatív rendelkezéseit az Értesítés-nyilvántartásnak, hogy a tulajdonjog megállapítása iránti kereset eredményét bejegyezhessék az Értesítés-nyilvántartásban a foglalási értesítésbe.

Végrehajtás alóli mentesítés jogszabály alapján

A Bírósági Törvénykönyv 1408. cikke felsorolja azokat a vagyontárgyakat, amelyek mentesek a végrehajtás alól.

§ 1. A külön jogszabállyal végrehajtás alól mentesített dolgokon kívül a következő vagyontárgyak mentesek a végrehajtás alól:

  1° az adós és családja számára szükséges ágynemű, a saját használatukra szolgáló ruha és fehérnemű, valamint az azok tárolásához szükséges bútorok, egy mosógép és egy vasaló, a családi otthon fűtéséhez szükséges eszközök, a család étkezéseinek elfogyasztásához szükséges asztal és székek, valamint edények és háztartási eszközök, a meleg ételek elkészítéséhez szükséges készülék, az ételek tárolására szolgáló készülék, lakott szobánként egy világítóeszköz, a fogyatékkal élő családtagok számára szükséges tárgyak, az ugyanazon háztartásban élő eltartott gyermekek által használt tárgyak, hobbiállatok, a testápoláshoz és a helyiségek karbantartásához szükséges tárgyak és termékek, valamint a kertgondozáshoz szükséges eszközök, a luxusberendezések és -tárgyak kivételével;

  2° az adós vagy vele egy háztartásban élő eltartott gyermekek tanulmányainak folytatásához vagy szakképzéséhez szükséges könyvek és tárgyak;

  3° az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen tárgyak legfeljebb - a foglalás időpontjában - [2500 EUR] értékhatárig, kivéve, ha a szóban forgó tárgyakat az áruk megfizetésére használják fel, az adós választása szerint;

  4° a vallásgyakorláshoz használt tárgyak;

  5° az adós és családtagjai számára szükséges egy havi élelmiszer és üzemanyag;

  6° egy tehén, vagy tizenkét bárány vagy kecske - az adós választása szerint, valamint egy sertés és huszonnégy háziállat, az etetésükhöz és almukhoz szükséges egy havi széna, takarmány és gabona.

A Bírósági Törvénykönyv 1408. cikkében meghatározott nem lefoglalható javak tehát elsősorban háztartási, a foglalkozáshoz szükséges, illetve oktatási vagy vallási jellegű tárgyak.

az eljárás

Ha az adós nem ért egyet bizonyos javak lefoglalásával, mert úgy véli, hogy a szóban forgó javakat a Bírósági Törvénykönyv 1408. cikke alapján mentesíteni kellene a végrehajtás alól, észrevételeit már a foglaláskor közölheti a bírósági végrehajtóval, vagy legkésőbb a foglalásról szóló értesítés kézbesítésétől számított öt napon belül benyújthatja. Ez a határidő jogvesztő; a határidő letelte után benyújtott kérelem nem elfogadható.

Vagyontárgyak, amelyek jellegüknél fogva mentesek a végrehajtás alól

Az ingóságok gyakran jellegüknél és/vagy az adós személyétől való elválaszthatatlanságuknál fogva nem lefoglalhatók.

Közös tulajdonban álló vagyontárgyak

Ha egy adott ingóság az adós és más személy közös tulajdonát képezi, ez nem akadálya annak, hogy a bírósági végrehajtó azt lefoglalja.

Köztulajdonban álló vagyontárgyak

A Semmítőszék szerint a közszolgálati folytonossággal kapcsolatos általános jogelv tartalma az, hogy a közszolgálattal összefüggő vagyonra végrehajtási intézkedés nem állapítható meg, mivel a köztestületek folytonosságát és működését garantálni kell.

A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK

1. Ingó javak elővigyázatosságból történő lefoglalása

Az eljárás

A fix összegű és esedékes, biztos követeléssel rendelkező hitelező az adós vagyontárgyainak elővigyázatosságból történő lefoglalását kezdeményezheti, ha az adós fizetőképessége veszélyben van.

Az elővigyázatossági eljárásra a Bírósági Törvénykönyv 1422. és ezt követő cikkei vonatkoznak:

„1422. cikk: A személyes ingóságok és a be nem takarított termés elővigyázatosságból történő lefoglalásának alkalmazásához az 1026. cikkben meghatározott adatokon kívül a következőket is meg kell jelölni:

1. a követelés jogcíme, oka és összege vagy becsült összege;

2. az adós vezetékneve, utóneve és címe.”

Jogorvoslat

A Bírósági Törvénykönyv 1419. cikke szerint fellebbezés nyújtható be:

• az elővigyázatosságból történő foglalást engedélyező vagy azt elutasító végzés ellen;
• az ilyen engedélyt visszavonó vagy visszavonását elutasító végzés ellen.

Érvényesség

Elvileg a foglalás hatálya a végzés napjától vagy a végzésre vonatkozó értesítés kézbesítésétől számított három év elteltével automatikusan lejár, de a foglalás tartama meghosszabbítható, ha a végrehajtással foglalkozó bírónak jó oka van a hosszabbításra.

Az elővigyázatosságból történő lefoglalás átalakulása ítélet végrehajtása céljából történő lefoglalássá

A Bírósági Törvénykönyv 1491. cikke kimondja:

„A kérelem érdemi részére vonatkozó ítélet alkotja a végrehajtási jogcímet, adott esetben a hozott ítéletekben szereplő összeg erejéig; az e jogcímet közlő értesítés puszta kézbesítésével az elővigyázatosságból történő lefoglalás ítélet végrehajtása céljából történő lefoglalássá alakul át.

Ez a rendelkezés nem csorbítja a fellebbezés felfüggesztő hatását vagy az adós jogait olyan bírósági végzés esetén, amely a tulajdonos által harmadik féltől visszaszerezni kívánt vagyontárgy megőrzésének biztosítására irányul.

Ha a foglalást a jogvita érdemi részében hozott jogerős határozat kézbesítésének időpontjában vitatják a végrehajtással foglalkozó bíró előtt, az elővigyázatosságból történő foglalás csak akkor alakul át végrehajtás során foganatosított foglalássá, amikor értesítést kézbesítenek a végrehajtással foglalkozó bíró határozatáról, amely elismeri, hogy a foglalás megalapozott.”

2. Javak lefoglalása ítélet végrehajtása céljából

Az érvényesíthető jog birtokában lévő hitelező - annak érdekében, hogy követelése visszafizetésének érvényt szerezzen - kényszervégrehajtást indíthat az adós javaira.

Fizetési meghagyás

A javak ítélet végrehajtása céljából történő foglalására vonatkozó eljárás szabályait a Bírósági Törvénykönyv 1499. és azt követő cikkei tartalmazzák.

„1499. cikk: A javak ítélet végrehajtása céljából történő lefoglalását az adós által legalább egy nappal a foglalás előtt kiadott fizetési meghagyás előzi meg, és amennyiben a jogcím bírósági határozat, a meghagyással együtt e határozatot is közölni kell, ha ez még nem történt meg.”

Végrehajtási végzés

A rendes foglalási eljárás

A fizetési meghagyás kézbesítése és a lefoglalás között legalább egy napnak el kell telnie.

A bírósági végrehajtó részletes jegyzéket készít a lefoglalható ingóságokról, amelyeket a foglalási jegyzőkönyvben rögzít.

„1512. cikk: Ha a foglalásra az adós címén vagy jelenlétében kerül sor, a jegyzőkönyv másolatát - az eredeti példányt aláíró személyek aláírásával ellátva - a helyszínen kell hagyni az adósnál; ha az adós nincs jelen, egy példányt meg kell küldeni az adósnak, vagy a 35. és 38. cikkben foglaltak szerint be kell nyújtani; a 1504. cikk szerint a bírósági végrehajtó által felhívott személy díjmentesen ellenjegyzi a jegyzőkönyvet.

Ha a foglalást nem az adós címén folytatják le, és arra az adós távollétében kerül sor, a jegyzőkönyv egy példányát kézbesíteni kell az adós részére; a foglalás a kézbesítés megtörténtéig nem lép hatályba, és az értékesítési határidő számítása a kézbesítés időpontjától kezdődik.

Közbenső kérelmek

Minden érintett fél számára különböző jogorvoslati formák állnak rendelkezésre, amelyek segítségével a végrehajtás folyamán előadhatják észrevételeiket.

A többi hitelező kifogása

A kifogással érvényesítheti jogait, és lépéseket tehet annak biztosítására, hogy követelését egy ügyiratban vagy további foglaláskor, valamint az értékesítésből származó bevételnek a hitelezők közötti arányos felosztása iránti eljárás esetén figyelembe vegyék.

A végrehajtással foglalkozó bíróhoz benyújtott kérelem határozat hatályon kívül helyezése iránt

A Bírósági Törvénykönyv 1498. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Ha probléma merül fel a végrehajtás során, bármelyik érdekelt fél fellebbezhet a végrehajtással foglalkozó bíróhoz, bár a fellebbezésnek nincs felfüggesztő hatása.

A végrehajtással foglalkozó bíró adott esetben elrendeli a foglalás felfüggesztését.”

Az értékesítés

A végrehajtási jegyzőkönyv kézbesítése és az értékesítés között legalább egy hónapnak el kell telnie.

Értékesítés magánjogi szerződéssel

1993 óta az adós kezdeményezheti vagyontárgyainak a családtagjai vagy barátai részére, magánszerződés keretében történő értékesítését, majd a bevételből hitelezői kifizetését (a Bírósági Törvénykönyv 1526/a cikke).

Értékesítés bírósági végzés alapján

Ha a magánjogi szerződéssel történő értékesítés nem kivitelezhető és a foglalást elszenvedett adós nem tudja megfizetni a tartozást, a hitelező bírósági úton történő értékesítést kezdeményezhet.