Immateriális javak lefoglalása Belgium törvényei szerint

Az immateriális javak lefoglalása (más néven zár alá vétele) olyan eljárás, amelynek során a hitelező tulajdonjogot szerezhet az adós vagyonát kitevő immateriális javak fölött; szemben a materiális javakkal, amelyekre szabványos zár alá vétel érvényes (az utóbbival kapcsolatban lásd a 3. jegyzéket).

A „dematerializált eszközök” kifejezés minden olyan eszköz jellegű elemre vonatkozik, amely fizikailag birtokba vehető.

Ezen kívül, az immateriális javak lefoglalása különböző formában történhet meg, ezek közül ez az E-jegyzet a fő formákat ismerteti.

Általános bevezető megjegyzésként szeretnénk felhívni az olvasó figyelmét arra a tényre, hogy a kérdéses esetben elsősorban az immateriális javaknak csak a végrehajtható lefoglalásával foglalkozunk.

A zár alá vétel általános szabályai az általános jog szerint

1. Meghatározás

A zár alá vétel célja, hogy a hitelezőnek lehetősége legyen lefoglalni olyan pénzösszegeket vagy tárgyakat, amelyek az adóshoz tartoznak, miközben azok még egy harmadik fél tulajdonában vannak (bíróságokról szóló törvény 1445. cikkelye).

Vagyis olyan eszközök lefoglalásáról van szó, amelyek egy harmadik fél tulajdonában vannak, de valójában már az eljárás alatt álló adós eszközei közé tartoznak, ha a harmadik fél egyben az adós adósa is. Más szavakkal, a harmadik személynek, akinek a birtokában az adós értékei vannak (a harmadadósnak) a zároló hitelező adósának és a harmadik fél/harmadadós hitelezőjének kell lennie.

Pl.: A munkavállaló (harmadadós) fizetésének az utóbbi munkáltatója (harmadik fél/harmadadós) általi lefoglalását a hitelezőnek (zároló hitelezőnek) kell kifizetni.

Pl.: Olyan pénzösszegeknek banki intézménnyel (harmadik fél/harmadadós) kapcsolatos lefoglalása, amelyek az adós számláján vannak, amelyet ő (a harmadadós) a hitelezőnek (zároló hitelezőnek) kifizet.

2. Alapelv

A végrehajtható lefoglalás ezért lehetővé teszi a hitelező számára, hogy elérje olyan összegek kifizetését, amelyekkel neki tartoznak, arra kötelezve a harmadik felet/harmadadóst, hogy adja át az összegeket az eljáró bírósági tisztségviselőnek, a harmadadós felé fennálló tartozása összegéig.

Ezért a lefoglalás három személy között zajlik:

- A zároló hitelező, az a személy, aki végrehajtja a lefoglalást;

- A lefoglalni kívánt tárgyak vagy pénz harmadadósa, hitelezője vagy tulajdonosa;

- A harmadik fél/harmadadós, annak a személynek az adósa, akinek a birtokában az adós értékei vannak, akivel szemben a lefoglalást végrehajtják.

Ugyan a pénzösszegek lefoglalása az ilyen típusú lefoglalások legvalószínűbb forgatókönyvét takarja (lásd az A pont alatti példát), nem lehet tisztán csak eszerint összegezni.

Olyan immateriális javakra is vonatkozhat, amelyek az adóshoz tartoznak, de egy harmadik fél tulajdonában vannak.

A lefoglalás hatása azonban más lesz attól függően, hogy adósságra, materiális vagy immateriális javakra vonatkozik: az első példában a zár alá vétel akkor éri el a végső fázist, amikor a zároló hitelező tulajdonába kerül az az összeg, amellyel a harmadik fél/harmadadós tartozik a harmadadósnak; a második példában ez ahhoz vezet, hogy a harmadadósnak azt a tulajdonát értékesítik, ami a harmadik fél/harmadadós tulajdonában van, valamint ahhoz, hogy a zároló hitelezőt az ezek realizálásából származó bevételek felhasználásával kifizetik.

A bíróságokról szóló törvény 1409-1412. cikkelye az adós bizonyos pénzösszeg-típusainak lefoglalására részleges vagy teljes mentességet és hozzáférhetetlenséget is biztosít, hogy az adós és családja a létminimum szintjét fenntarthassák (pl. fizetés, juttatások, kiegészítő bevételek, segélyek, stb.).

A materiális javak lefoglalásával kapcsolatban lásd a 3.sz. E-jegyzetet.

Mindössze tájékoztatás céljából szeretnénk kiemelni, hogy a zároló hitelező által végrehajtott zár alá vétel nincs kizárva, ami azt jelenti, hogy a (fent bemutatott) kapcsolati háromszög olyan kapcsolatnak is helyet hagy, amelyben a zároló hitelező a harmadik fél/ harmadadós szerepét is magára vállalja.

Emellett meg kell jegyezni, hogy a szétválasztás helyett ebben az esetben a kétféle különböző adósság a jogi kapcsolat keretei között összeköti a zároló felet, az adóst és a harmadik felelt/harmadadóst: a hitelező és adósai között fennálló követelés (követelés/jogcím), valamint az adós és a harmadik fél/harmadadós között fennálló követelés (követelés/tárgy).

A követelés/tárgy

A zárolás végrehajtható az adóshoz tartozó rövidtávú, feltételes vagy vitatott követelésekre is (a bíróságokról szóló törvény 1446. cikkelye és 1539. cikkelyének 2. bekezdése). Ezért elég az, ha a követelés kezdetleges formában létezik a lefoglalás időpontjában az adós javára.

A követelés/jogcím

Emellett ezt a végrehajtási intézkedést igazolni is kell a meglévő követelés vonatkozásában a zároló hitelező javára. Így az itt felmerülő kérdés az, hogy miként ismerhető fel, hogy milyen típusú adósságok zárolhatók.

Tartalmi és formai feltételeknek kell megfelelni, ezért a további részletekért lásd az 1. sz. E-jegyzetet.

3. A zárolás készpénzzé nem tehetőségének hatálya

A zárolás azonnali hatályának lényege, hogy készpénzzé nem tehetőek legyenek azok az összegek és tételek, amelyekkel a harmadik fél/harmadadós tartozik a harmadadósnak, és megtiltja, hogy kifizetéseket végezzen (a bíróságokról szóló törvény 1450. és 1540. cikkelye).

Így a harmadik fél/harmadadós nem adhatja át törvényesen a felelősséget a harmadadósra, illetve nem végezhet kifizetéseket a harmadadós egyéb hitelezői felé. A harmadik fél/harmadadós emellett nem ellentételezheti az adósságot a harmadadós felé az utóbbitól esedékes összeggel.

A készpénzzé nem tehetőség teljes, vagyis a harmadadós teljes igényét és a kiegészítő költségeket köti le (a bíróságokról szóló törvény 1455. cikkelye). Ez csak elkülönítéssel hagyható figyelmen kívül (a bíróságokról szóló törvény 1403. cikkelye).

4. Az elővigyázati zárolás egyedi szabályai (a bíróságokról szóló törvény 1445. és 1460. cikkelye)

Elővigyázati zárolás esetén, a fenti eljárás bírói engedély nélkül is végrehajtható, nem csak az erre feljogosított hitelező által, hanem csupán egyszerű magánjogi alapon is, a hitelező saját kockázatára.

Ennek a jognak egy bevett formájú, a harmadadóssal szemben érvényesíthető dokumentumból kell állnia, amely igazolja, hogy a követelés biztos, rögzített összegű és esedékes.

Amennyiben ilyen jog nem áll fenn, a lefoglalást egyoldalúan kell kérelmezni, a bíróságokról szóló törvény 1417. és 1418. cikkelyei szerint.

Miután a harmadik fél megkapta a zárolást tartalmazó dokumentumot, nyolc napon belül értesítést kell erről küldeni, a zároló hitelező kérésére, az érintett adósnak, tértivevényes levélben vagy bírósági végrehajtói végzésben (a bíróságokról szóló törvény 1457. cikkelye).

A lefoglalás a harmadik fél/harmadadós részére két kötelezettséget hoz létre (a bíróságokról szóló törvény 1451 cikkelye, valamint a bíróságokról szóló törvény 1452. és 1455. cikkelye). További részletekért lásd az F.4 pontot lent.

Ha a harmadik fél/harmadadós nem teljesíti ezeket a kötelezettségeket, egyszerűen adósnak nyilvánítható, akár részben, akár egészben, a lefoglalás indítóokában (vagyis az adós adóssága), a hitelező által a végrehajtó bíró elé terjesztett keresetet követően (a bíróságokról szóló törvény 1456. cikkelye).

Az elővigyázati lefoglalásról további részletek az 1. E-jegyzetben olvashatók.

5. A zárolás egyedi szabályai (a bíróságokról szóló törvény 1539. és 1544. cikkelye)

Az a hitelező, aki végrehajtható jogot biztosított, rendelkezhet bírósági végrehajtó által kiállított végrehajtható lefoglalási végzéssel egy harmadik féllel szemben azokra az összegekre és tételekre vonatkozóan, amelyekkel az utóbbi az adósnak tartozik.

Lefoglalási végzés részletei

A végrehajtható lefoglalási végzést tartalmazó bírósági végzésnek az összes lefoglalási végzésre jellemző formalitásokon felül tartalmaznia kell a bíróságokról szóló törvény 1452. és 1455. cikkelyének (az elővigyázatossági lefoglalási végzésről szóló fejezet), és a bíróságokról szóló törvény 1543. cikkelyének (a végrehajtható lefoglalási végzésről szóló fejezet) megfogalmazását; a bíróságokról szóló törvény 1539. cikkelye 4. bekezdése szerint).

Ehhez hasonlóan, azt is figyelembe kell venni, hogy a végrehajtható lefoglalási végzés kézbesítésekor annak tartalmaznia kell egy figyelmeztetést is a harmadik fél/harmadadós felé arról, hogy ezeket a rendelkezéseket be kell tartania.

Végül, azt külön fontos hangsúlyozni, hogy ennek a végzésnek nem kell ahhoz vezetnie, hogy egy korábbi végzésről értesítést adjanak át, ami szokásos esetben a letiltásoknál jellemző.

Értesítés a lefoglalásról az érintett adósnak

A végrehajtható lefoglalási végzésről az érintett adóst nyolc napon belül értesíteni kell. Érvénytelenítés terhe mellett, ha erre az időtartamra nem vonatkozik időmúlással kapcsolatos korlátozás, mindazonáltal hatással kell lennie a végrehajtási intézkedés megfelelő működésére.

A bíróságokról szóló törvény 1539. cikkelye 5. bekezdése szerint ezt az értesítést kizárólag bírósági végrehajtó végzéseként lehet átadni, és emellett, érvénytelenítés terhe mellett, tartalmaznia kell az eltartott gyermekeket bejelentő formanyomtatványt, ha a lefoglalás a bíróságokról szóló törvény 1409. cikkelye 1. és 1a bekezdésében és 1410. cikkelyében foglalt jövedelmet érinti.

Ezzel szemben, a nyolc napos időtartam nem esik időmúlással kapcsolatos korlátozás alá érvénytelenítés terhe mellett, mivel a későbbi értesítés tovább halasztja azt a dátumot, amitől kezdve elkezd letelni az a tizenöt nap, amely idő alatt a lefoglalás a végrehajtási intézkedés útjában állhat, és amely kiváltja a javaktól való megfosztás időpontját. (a bíróságokról szóló törvény 1543. cikkelye 1. bekezdése).

Ezért a harmadadósnak átadott értesítés a lefoglalásról alapvető eleme a végrehajtható lefoglalási végzésnek:

• 1) A harmadik félnek/harmadadósnak, amennyiben a lefoglalásról szóló végzést a fizetéskor át kell adni neki, hogy igazolni tudja a hitelező követelését az érintett adóssal szemben.
• 2) A harmadadósnak, attól a pillanattól kezdve, hogy az értesítést kibocsátják, az elindítja számára azt a tizenöt napos időtartamot, amely alatt ellenvéleményét kifejtheti és megvédheti jogait (bíróságokról szóló törvény 1541. cikkelye).
• 3) A zároló hitelezőnek, annak érdekében, hogy lehetősége legyen a harmadik féltől/harmadadóstól átvenni a lefoglalt/zárolt összegeket és tételeket. Valójában, a bíróságokról szóló törvény 1543. cikkelye szerint, ha a harmadadós hagyja, hogy a tizenöt nap úgy teljen le, hogy nem él fellebbezési jogával, a harmadik félnek/harmadadósnak a lefoglalás összegéig át kell adnia a pénzösszegeket.

Az érintett adós tiltakozása

A bíróságokról szóló törvény 1541. cikkelye jogot biztosít az érintett adósnak arra, hogy az értesítést követően tizenöt napon belül tiltakozzon a lefoglalás ellen.

Ezt a tiltakozást a szokásos szabályoknak megfelelően, a harmadadós kérésére a zároló hitelezőnek kézbesített idézéssel kell benyújtani, amelynek megfelelően az érintett területen illetékes zároló bíró - vagyis az érintett adós lakhelye szerint illetékes bíró, vagy a végrehajtás helye szerint illetékes bíró, amennyiben az adós külföldön lakik vagy Belgiumban nincs ismert lakhelye - előtt meg kell jelenni.

Ebben az időben az adós előterjeszthet eljárási vagy tartalmi ellenvetést.

Az idézésről a bírósági tisztségviselőnek értesíteni kell a harmadik felet/harmadadóst (a bíróságokról szóló törvény 1541. cikkelye).

A harmadik félnek/harmadadósnak az ellenvetést és az értesítést is kézbesíteni kell, ezt a kettős formalitást ugyanazzal a végzéssel is el lehet végezni (a bíróságokról szóló törvény 1541. cikkelye), amennyiben a zároló hitelező és a harmadik fél/harmadadós ugyanabban a bírói kerületben lakik. Ha nem, akkor a kettős formalitás betartása érdekében két végzést kell kiküldeni.

Az ellenvetéssel kapcsolatban kiadott határozatról szóló értesítést az intézkedő első félnek szintén kézbesítenie kell a harmadik fél/harmadadós számára (a bíróságokról szóló törvény 1541. cikkelye).

Amíg a zároló bíró határozatára várnak, a harmadik fél/harmadadós azon kötelezettségét felfüggesztik, hogy ki kell fizetnie a zároló hitelezőt, de a készpénzzé nem tehetőség hatálya, valamint a bejelentési kötelezettség fennmaradnak.

A zároló bíró által a végrehajtható lefoglalási végzés megszüntetése érdekében benyújtott ellenvetéssel kapcsolatban kiadott határozat csak akkor válhat hatályossá, miután a bírósági tisztségviselő átadta az erről szóló értesítést a harmadik félnek/harmadadósnak.

A harmadik fél/harmadadós kötelezettségének meghatározása

A harmadik fél/harmadadós kötelezettségét elvben az a nyilatkozata határozza meg, amelyet a bíróságokról szóló törvényben előírt szabályoknak és formáknak megfelelően kell végrehajtani.

Valójában a harmadik félnek/harmadadósnak nem csak az a kötelezettsége, hogy megőrizze a lefoglalt javakat és ne végezzen kifizetéseket, mivel a bíróságokról szóló törvény 1540. cikkelye azt is előírja a számára, hogy nyilatkozzon arról, mivel tartozik a harmadadósnak.

Ugyanilyen módon tájékoztatnia kell a zároló hitelezőt és az érintett adóst is, kérésükre és ugyanolyan formában, azokról az összegekről és tételekről, amelyek az első vagy előző nyilatkozat idejében meglévő javakat növelhetik (a bíróságokról szóló törvény 1455. cikkelye).

Ennek a rendelkezésnek a hatálya, amíg a lefoglalást fel nem oldják, azt is előírja a harmadik fél/harmadadós számára, hogy tájékoztatást adjon a nyilatkozata után esedékessé váló összegekről, anélkül, hogy új zárolásra lenne szükség.

Annak ellenére, hogy a kezdeti nyilatkozatot a zárolást követő tizenöt napon belül kell megtenni (a bíróságokról szóló törvény 1452. cikkelye), a törvény nem határoz meg időtartamot a kiegészítő nyilatkozathoz, mivel ennek a zároló hitelezőn vagy az érintett adós „kérésére” kell megtörténnie.

A bíróságokról szóló törvény 1453. cikkelye értelmében ezt a nyilatkozatot a zároló hitelezőnek vagy a lefoglalást végrehajtó bírósági tisztségviselőnek, illetve az érintett adósnak kell elküldeni, ajánlott levélben vagy személyesen kézbesítve átvételi elismervény ellenében. Egyszerű levél küldése sincs kizárva, de ez azt jelentheti, hogy a harmadik fél/harmadadós nem tudja bizonyítani, hogy valóban teljesítette törvényben előírt kötelezettségét (a bíróságokról szóló törvény 1452. cikkelyének megfelelően), aminek eredményeképp egyszerűen adósnak nyilváníthatják részben vagy egészben a lefoglalás indítóokával kapcsolatban, a bíróságokról szóló törvény 1546. cikkelyének megfelelően.

Az alátámasztó dokumentumok másolatát a harmadik fél/harmadadós által a zároló hitelezőnek vagy az eljáró bírósági tisztségviselőnek küldött nyilatkozathoz csatolják (a bíróságokról szóló törvény 1453. cikkelye).

A bíróságokról szóló törvény 1452. cikkelye határozza meg azt, hogy mit kell pontosan tartalmaznia a harmadik fél/harmadadós nyilatkozatának, hogy pontos betekintést nyújtson a helyzetről, mivel a nyilatkozatnak a harmadadós és a harmadik fél/harmadadós közötti jogi kapcsolat egyértelmű és őszinte leírását kell bemutatnia.

Két kimenetel lehetséges:

(a) a harmadik fél/harmadadós elismeri, hogy ő a harmadadós adósa, vagy

(b) ő nem vagy már nem a harmadadós adósa.

A harmadik fél/harmadadós elismeri, hogy adós

Ebben az esetben a harmadik félnek/harmadadósnak nyilatkoznia kell a pontos okokról és az adósság összegéről, annak lejáratáról, és - ha szükséges - a feltételekről (a bíróságokról szóló törvény 1452. cikkelye).

A harmadik fél/harmadadós nem vagy már nem a harmadadós adósa

Ebben az esetben a törvény előírja, hogy a harmadik fél/harmadadós jelentse ki, hogy nem vagy már nem a harmadadós adósa (a bíróságokról szóló törvény 1452. cikkelye 2. bekezdése). Ezzel a követeléssel, bár negatív előjelű, a zároló hitelezőnek nem kell szükségtelen eljárási költségeket fizetnie.

A fent felvázolt két esetben, bármi is legyen a nyilatkozat tartalma, a harmadik félnek/harmadadósnak ezenfelül még nyilatkoznia kell az összes lefoglalásról is, amit addig megkapott (a bíróságokról szóló törvény 1452. cikk 2., 3. bekezdése).

Ezt a kötelezettséget az a tény támasztja alá, hogy a zároló hitelező érdeke, hogy erről tájékoztassák, így ellenőrizheti a többi hitelező követelését, és felmérheti annak az esélyeit, hogy kifizetik-e.

A nyilatkozat költségeivel kapcsolatban a bíróságokról szóló törvény megtérítési jogot biztosít annak a harmadik félnek/harmadadósnak, akinek a nyilatkozat megtételekor bizonyos díjakat kell megfizetnie (a bíróságokról szóló törvény 1454. cikkelye).

Azt a harmadik felet/harmadadóst, aki a törvényes időtartamon belül nem teszi meg a nyilatkozatot, vagy aki pontatlan nyilatkozatot tesz, a lefoglalás jogcímeiben részben vagy egészben, valamint ezek költségeiben a zároló hitelező felé adóssá nyilváníthatják. Ez a szankció olyan szabadságvesztést jelentő büntetéssel tekinthető egyenértékűnek, amelynek a végrehajtott lefoglalás jogérvényességén nincs hatálya.

Nyilvánvalóan ez a szankció csak attól a pillanattól kezdve alkalmazható, amikor a harmadik fél/harmadadós tudomására jut, vagy tudomására kellett jusson a zárolást tartalmazó dokumentum, mivel innentől kezdve az ilyen tevékenységeket úgy kell tekinteni, mint amelyek akadályozzák a zároló hitelező által végzett zárolási eljárást.

Meg kell jegyezni, hogy a lefoglalás jogcímének harmadik fele/harmadadósa emelhet a zároló hitelezővel kapcsolatban kifogást, amelyet a harmadadósnak az utóbbival szemben kell támasztania. Ezért ezek tartalmi kifogások (pl. a harmadadós nem vagy már nem adós) és/vagy formai kifogások (pl. a zárolás megszüntetése) lehetnek.

Ha a harmadik fél/harmadadós nyilatkozatát kétségbe vonják, akkor a kötelezettségét a vitás kérdés rendezésében illetékes bíró határozza meg, és ebben az esetben meghatározza annak a követelésnek a fennállását és összegét, amely a harmadik féllel/harmadadóssal szemben fennáll.

Javaktól való megfosztás a bírósági tisztségviselő által és hatálya a harmadadós tekintetében

Zárolás esetén a harmadik félnek/harmadadósnak az eljáró bírósági tisztségviselőt kell kifizetnie, nem pedig a zároló hitelezőt, hogy a bírósági tisztségviselő gondosan végrehajthassa a szétosztási eljárást, ha az alkalmazható.

Az érintett adós csak azoknak a kifizetéseknek a mértékéig mentesül a zároló hitelezővel szembeni azon kötelezettslgei alól, amelyeket az utóbbi a hozzájárulás szerinti szétosztás eljárását követő zárolás keretei között kap meg.

Az eljárást tekintve két kimenetel különböztethető meg:

a) Az érintett adós nem emelt kifogást

Attól a pillanattól kezdve, hogy a harmadadósnak személyesen vagy a lakóhelyén átadták a lefoglalásról szóló értesítést, és nem korábban, mint két nappal az arról szóló értesítés átadását követő tizenöt nap után, hogy a harmadadósnak joga van fellebbezni, annak a harmadik félnek/harmadadósnak, akinek az adóssága rögzített és lejárt, ki kell fizetnie az eljáró bírósági tisztségviselőt, amikor a lefoglalásról szóló végzés elkészült és a nyilatkozatának megfelelően, a lefoglalás összegének mértékéig (a bíróságokról szóló törvény 1543. cikkelye).

Ha nem, akkor a harmadik félnek/harmadadósnak csak akkor kell fizetnie, ha a zároló hitelező már engedélyt szerzett a bírótól.

Ha a harmadik fél/harmadadós nem teljesíti a javaktól való megfosztás kötelezettségét, a zároló bíró kényszerítheti arra, hogy teljesítse a zároló hitelező kérését (a bíróságokról szóló törvény 1543. cikkelye 1. bekezdése).

b) Az érintett adós kifogást emelt

Amennyiben a harmadadós kifogást emelt, a harmadik fél/harmadadós fizetési kötelezettségét fel kell függeszteni, ameddig a harmadadós megkapja a kifogás elvetéséről szóló határozat értesítését (a bíróságokról szóló törvény 1543. cikkelye 2. bekezdése) „ha az e határozat ellen benyújtható fellebbezések nem vezetnek eredményre”.

Ez azt jelenti, hogy ha a határozatot nem nyilvánították végrehajthatónak, a fellebbezésnek is felfüggesztő hatályúnak kell lennie, az általános szabályok szerint.

Hozzájárulás szerinti szétosztás

A hozzájárulás szerinti szétosztás a végrehajtható lefoglalási végzésből eredő bevétel szétosztását szabályozza (a bíróságokról szóló törvény 1627. és azt ezt követő cikkelye).

A kérdéses esetben ez az érintett immateriális javak vagy összegek értékesítéséből származó összeg szétosztására vonatkozik az alapok egymással versenyző hitelezői között.

Ezért a harmadik félre/harmadadósra nem osztható az a feladat, hogy végrehajtsa a szétosztást, ami kizárólag a bírósági tisztségviselő feladata.

A bírósági tisztségviselőnek ebbe a hozzájárulás szerinti szétosztási folyamatba be kell vennie mind a szemben álló hitelezőket, mind az érintett adós összes hitelezőjét.

Amióta a 2000. május 29-én kelt bíróságokról szóló törvény 1495. cikkelye 2. bekezdése kiköti, hogy amikor rendszeres jövedelemmel kapcsolatos követelés hátralékos összegének kifizetését szem előtt tartva hajtanak végre lefoglalást, a lefoglalás akkor is végrehajtható annak érdekében, hogy jövőbeli összegek kifizetése megtörténjen, amikor azok esedékessé válnak.

6. A harmadik fél/harmadadós felelőssége a zároló hitelező felé

A harmadik fél/harmadadós felelősséggel tartozik a zároló hitelező felé,olya módon, hogy az a harmadik fél/harmadadós, aki megsérti a tulajdonában álló összegekről való lemondás tilalmát, azt kockáztatja, hogy a lefoglalás jogcímei szerint egyszerűen adósnak nyilvánítják, és annak megfelelően elítélik.

Ezért a harmadik fél nem sértheti meg az összegekről való lemondás tilalmát, amíg nem kap arról megerősítést, hogy a lefoglalást feloldották. Ennek megfelelően, az adós nem kritizálhatja azért, hogy teljesíti ezt a kötelezettséget.

7. „Közös” zárolás

Amennyiben a zárolást a bírósági tisztségviselő a hitelező, mint „első zároló hitelező” nevében hajtja végre, a bíróságokról szóló törvény 1543a cikkelye azt írja elő, hogy a végrehajtható joggal rendelkező szembenálló hitelező - amennyiben az első zároló hitelezőt már értesítették és nem nyújtott be követelés-átruházási igényt - lefolytathatja az eljáró bírósági tisztségviselővel a harmadik fél harmadadós jogaitól való megfosztását a bíróságokról szóló törvény 1543. cikkelye értelmében.

Összegek átruházása

Az általános törvény szerinti zárolás mellett a törvényalkotó különös eljárásokat is meghatározott, amelynek neve összegek átruházása - ennek során a tartásdíjra jogosultaknak bizonyos körülmények között joguk van fellebbezni (belga Polgári Törvénykönyv 221. cikkelye, valamint a bíróságokról szóló törvény 1280. cikkelye 5. bekezdése).

 

Az összegek átruházása így határozható meg: „a tartásdíjra jogosultnak biztosított bírósági engedély arra, hogy közvetlenül megszerezze, az adós kizárásával, az ítéletben meghatározott feltételek mellett és határokon belül, az adós jövedelmét vagy a harmadik fél által az adóst illető bármely más összeget.”

Minden összevetve, ennek végrehajtása hasonló az egyszerűsített zároláshoz, ami értesítésen keresztül történik meg, anélkül, hogy a meghatalmazót arról értesítenék, a követelés benyújtásáért felelős harmadik fél kötelezettsége nélkül, és anélkül, hogy különös szankciókat vetne ki rá a bíróságokról szóló törvény, amennyiben a harmadik fél/harmadadós nem teljesíti ezt a kötelezettségét.

Jövedelemadó zárolása

A jövedelemadó zárolása egyfajta egyszerűsített zárolás abban az értelemben, hogy a zárolásról szóló értesítést az illetékes pénzbeszedő ajánlott levélben elküldheti, és ennek következtében nem szükséges bírósági tisztségviselő bevonása.

1. Eljárás

A jövedelemadó-törvény végrehajtásáról szóló 92. sz. királyi rendelet 164. cikkelye meghatározza, hogy az adóval kapcsolatos intézkedésre jellemző bizonyos jellegzetességeken kívül, a zárolás esetén alkalmazandó, bíróságokról szóló törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni ebben az esetben, abban az értelemben, hogy a lefoglalás összegét az illetékes pénzbeszedőnek, és már nem a bírósági tisztségviselőnek kell átadni.

2. Bírósági tisztségviselő bevonása

Azonban a bírósági tisztségviselő bevonása sincs teljesen kizárva az ilyen végrehajtási intézkedés keretei között.

A jövedelemadó-törvény végrehajtásáról szóló 92. sz. királyi rendelet 165. cikkelye értelmében a zárolást bírósági végrehajtói végzés alapján kell végrehajtani, a bíróságokról szóló törvény rendelkezéseiben előírt módon, ha úgy tűnik, hogy:

• a tartozás összege nem felel meg a jövedelemadó-törvény végrehajtásáról szóló 92. sz. királyi rendelet 164. cikkelye 1. bekezdése szerinti zárolásnak;
• a harmadik fél/harmadadós a tartozás összegével kapcsolatban vitatja az adósságot;
• az összeget és a tételeket más hitelezők a jövedelemadó-törvény végrehajtásáról szóló 92. sz. királyi rendelet 164. cikkelye 1. bekezdése szerinti lefoglalás előtt megtámadják vagy zárolják;
• a lefoglalt tételeket értékesíteni kell.

Ilyen esetben a pénzbeszedő által végrehajtott zároláson fenn kell tartani az elővigyázatossági hatályt, ha a pénzbeszedő a bírósági végrehajtó végzése segítségével jár el, a fent leírt körülmények között, a harmadik fél által abban a hónapban végrehajtott zárolással, amelyik a jövedelemadó-törvény végrehajtásáról szóló 92. sz. királyi rendelet 164. cikkelye, 1. bekezdése 3. paragrafusa szerinti tartozás összege elleni ellenvetés vagy a bíróságokról szóló törvény 1452. cikkelye szerinti nyilatkozat postára adását követi.

Zárolás bűnügyi bírságok visszakövetelése céljából

1. Eljárás

A különböző előírásokra vonatkozó (I) 2006. december 27-én kelt törvény 299. cikkelye 1. bekezdése értelmében az állami/királyi tulajdonból és/vagy bűnügyi bírságokból származó bevételek pénzbeszedője - anélkül, hogy a végrehajthatóvá vált ítéletről vagy rendeletről előzetes értesítést kapna - eljárhat, ajánlott levélben, harmadik fél által végzett zárolás ügyében olyan összegekre és tételekre vonatkozóan, amelyekkel egy elítélt személy tartozik, vagy amelyek egy elítélthez tartoznak, az utóbbi által fizetendő esedékessé váló bírságok, díjak, adók, elkobzott összegek és eljárási költségek vagy végrehajtási költségek egész- vagy részösszegének értékéig. Az elítélt személyt ajánlott levélben értesíteni kell a zárolásról.

Az elítélt személy a lefoglalásról szóló értesítés postára adását követő tizenöt napon belül ellenvetést nyújthat be a zárolás ellen az illetékes pénzbeszedőnek küldött ajánlott levélben.

Az elítélt személynek ugyanezen időtartam alatt ajánlott levélben értesítenie kell erről a harmadik felet/harmadadóst.

Az adóval kapcsolatos intézkedésre jellemző bizonyos jellegzetességeken kívül, a zárolás esetén alkalmazandó, bíróságokról szóló törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni ebben az esetben (ugyanúgy, ahogy az adó lefoglalása esetén), abban az értelemben, hogy a lefoglalás összegét az illetékes pénzbeszedőnek, és már nem a bírósági tisztségviselőnek kell átadni.

2. Bírósági tisztségviselő bevonása

A különböző előírásokra vonatkozó (I) 2006. december 27-én kelt törvény 299. cikkelye 4. bekezdése értelmében a zárolást bírósági tisztségviselő végzése alapján kell végrehajtani, a bíróságokról szóló törvény rendelkezéseiben előírt módon, ha úgy tűnik, hogy:

• az elítélt személy ellenvetéssel él az 1. bekezdésben hivatkozott zárolás ellen;
• a harmadik fél/harmadadós az elítélt személlyel kapcsolatban vitatja az adósságot;
• az összeget és a tételeket más hitelezők az 1. bekezdésben hivatkozott lefoglalás előtt megtámadják vagy zárolják;
• a lefoglalt tételeket értékesíteni kell.

Ilyen esetben a pénzbeszedő által végrehajtott zároláson fenn kell tartani az elővigyázatossági hatályt, ha a pénzbeszedő a bírósági végrehajtó végzése segítségével jár el, a fent leírt körülmények között, a harmadik fél által abban a hónapban végrehajtott zárolással, amelyik az elítélt személy ellenvetésének vagy a bíróságokról szóló törvény 1452. cikkelye szerinti nyilatkozat postára adását követi.

Tartásdíj zárolása

Ez a végrehajtási intézkedés annak érdekében alkalmazható, hogy lehetővé tegye a kifizetetlen tartásdíj-igények behajtását.

Habár a ebben a vonatkozásban a tartásdíj eljárása nem tér el az általános eljárási rendszertől, meg kell jegyezni, hogy a zároló hitelező státusza különleges.

Valójában tartásdíj-hitelezőként kitüntetett helyzetben van, ami jogot biztosít neki arra, hogy a harmadik féltől/harmadadóstól elvegye a teljes összeget, készpénzzé nem tehetőség vagy hozzáférhetetlenség korlátja nélkül, amennyiben ezek az összegek fizetésből, kiegészítő jövedelemből vagy bizonyos juttatásokból állnak (a bíróságokról szóló törvény 1412. cikkelye).

Ezért ez kivételt képez az 1/, B pontban rögzített védelmi alapelv alól.

Mivel a tartásdíj-hitelezőnek biztosított kitüntetett helyzet csak ilyen körülmények között működik, a fennmaradó összegre a versenytörvény vonatkozik, mint egy szokásos hitelezőre a többi között.

Értékpapírok zárolása

Az értékpapírokat (részvények, kötvények, tagsági részvények) általában a zároló hitelező kobozhatja el vállalat általi zárolás útján.

Ez ugyanúgy történik, mint a tulajdon elkobzása / az elleni végrehajtás, vagyis a bíróságokról szóló törvény 1516. és 1528. cikkelyének alkalmazásával.

Következetes rendelkezések hiányában itt különbséget kell tennünk aszerint, hogy milyen típusú vállalattal van dolgunk a zárolás végrehajtása során.

Az alábbiakban példákkal illusztráljuk a zártkörű részvénytársaságokra jellemző helyzetet.

A belgiumi társasági törvény 232. cikkelye azt írja elő, hogy „a zártkörű részvénytársaságokon belül részvények és kötvények lehetnek. Ezek jegyzett értékpapírok. Rendelési számmal rendelkeznek.”

A belgiumi társasági törvény 233. cikkelye hozzáadja, hogy a részvények és kötvények jegyzékét a székhelyen kell tartan, és ezeket bármely érdeklődő harmadik fél megtekintheti.

A jegyzett értékpapírok gond nélkül elkobozhatók a zárolás során, ami lehet elővigyázatossági vagy végrehajtható, és ezt a vállalatnak kell végrehajtania.

A problémák akkor jelentkeznek, amikor a zároló hitelező a zárolást követően tovább szeretne lépni a tagsági részvények kikényszerített értékesítése felé. Valójában a részvényekre (jogi vagy törvényes) korlátozások vonatkoznak az átruházhatóság vonatkozásában.

Ezek a korlátozások azt a kockázatot jelentik, hogy nem találnak vásárlót; ezek valódi akadályt jelentenek a hitelező számára, aki tovább szeretne lépni a lefoglalással.

Azonban ismert az, hogy a belgiumi társasági törvénynek megfelelő törvényes záradékokat általában tiszteletben kell tartan, ha a hagyományosan előírt hozzáférhetetlenség nem biztosítja a jegyzett részvény mentességét. Az átruházhatóság hiánya ahhoz vezethet, hogy a vállalatot a felperes kérésére felszámolják, hogy rendezni tudják a tartozásokat.

Ugyanilyen módon, a dematerializált értékpapírok ugyanígy elkobozhatók a zárolás során.

A belgiumi társasági törvény 468. cikkelyében foglalt feltételek értelmében a dematerializált részvényt a tulajdonosának vagy birtokosának nevén tartott számlán egy bejegyzés jelzi, a Korona által elfogadott számlabirtokosnál.

Ez immateriális közös tulajdonjog kérdése, amelynek gyakorlása „a számlatulajdonos által tartott értékpapírok arányában történik az osztatlan közös vagy egyetemleges tulajdonból, amit a számlatulajdonos nevén a központi testületnél vagy egyéb tulajdonosoknál vagy számlákon lévő bejegyzések és a kapcsolódó jogok alkotnak”.

A 472. cikk 2 bekezdése előírja, hogy „a 471. cikk alkalmazásának fenntartásával, amennyiben az értékpapírok tulajdonosa fizetésképtelen, vagy bármely egyéb versenyhelyzet áll fenn, az értékpapírok tulajdonosának hitelezői kinyilváníthatják jogukat az adósuk nevén és javára a számlára bejegyzett értékpapírok elérhető egyenlege iránt, az értékpapírok levonása vagy hozzáadása után, amelyet - feltételes kötelezettségvállalás folytán, ahol a kötelezettségvállalás tartalmazza a bizonytalan összegű vagy rövidtávú kötelezettségvállalást is - adott esetben az értékpapír-számla külön részére vezetnek fel, a fizetésképtelenség vagy gondnokság napján, és amelyek bevonását az elérhető pénzalapok közé addig elhalasztják, amíg a feltétel meg nem valósul, az összeget meg nem határozzák vagy az időtartam végét el nem érik"e;.

A dematerializált értékpapírok tulajdonosainak hitelezői által jóváhagyott számlatulajdonosok által végrehajtott zárolás ezért tökéletesen lehetséges.

Banki zárolás

Bankszámla zárolását gyakran végzik.

Ezt a zárolást az összes olyan eszközzel kapcsolatban végzik, amelyekkel a bank tartozik az adósnak, és a neve alatt nyitott bankszámlákra vonatkozik.

Ez a banki letéti számla vagy folyószámla esete. A zárolást nem gátolja az, ha a számla több számlatulajdonoshoz tartozik. Az összes számlatulajdonos összes hitelezője zárolhatja a számlát. Ezért a számla teljes tartalmát befagyasztják addig, amíg a harmadik fél/harmadadós nem tudja meg az egyes tulajdonosok tulajdonosi arányát.

Azonban ez nem vonatkozik a hitelkeretre vagy a megtakarítási számlára.

1. Védelem hatóköre

A bíróságokról szóló törvény 1411. cikkelye 1. bekezdése előírja, hogy zárolás esetén a zárolt bankszámlára fizetett, munkából vagy egyéb tevékenységből származó bevétel, valamint helyettesítő jövedelem a bíróságokról szóló törvény 1409. 1409a és 1410. cikkelyében előírt részleges hozzáférhetetlenség védelmi rendszere alá esik harminc napos időtartamon keresztül, amitől kezdve ezeket az összegeket a folyószámlán írják jóvá.

A védett jövedelem azonosítása érdekében egy nyomon követési rendszert vezettek be, amely ezért készpénzzé nem tehetőségi vagy hozzáférhetetlenségi viszonyt rendel hozzá egy banki (pénzügyi) intézetben nyitott folyószámlán jóváírt védett jövedelem zárolása esetén.

Ezért a különböző jövedelemtípusokat speciális kóddal kell jelölni, amikor ezeket befizetik a bankszámlára (fizetés, juttatások stb.), hogy el lehessen különíteni ezeket a folyószámlán jóváírt egyéb összegektől. Egyéb befizetett összegek esetén a zárolás teljes mértékben végrehajtható.

A használandó kódok a következők:

• /A/ munkából származó és egyéb fajta (pl. lakbér) jövedelem
• /B/egyéb tevékenységekből származó jövedelem és helyettesítő jövedelem, ami részben zárolható (nyugdíj, tartásdíj, nyugdíjak [sic], munkanélküli segély, társadalombiztosítási juttatás, munkaképtelenségi járulék, biztosítási kifizetések, munkahelyi balesetekért vagy megbetegedésekért kapott járadék stb.).
• /C/ helyettesítő jövedelem, amely készpénzé nem tehető és nem hozzáférhető (családi pótlék, árvaellátás, mozgássérülteknek fizetett járadék, szociális segély stb.)

Ezért a kezdeményező bank kötelessége, hogy a kifizetett összegeket speciális kódokkal jelölje meg, tévedés vagy csalás esetén bűnügyi bírság megfizetése mellett.

Az ügyet a zároló bíró elé is terjeszthetik, így ő adósnak nyilváníthatja az érdekelt felelt, részben vagy egészben, a zárolás vagy átadás jogcímeiben, valamint ezeknek költségeiben, adott esetben a fél felé fennálló károk jogfenntartásával.

2. Alapelvek

A részleges hozzáférhetetlenség vagy készpénzzé nem tehetőség védelme harminc napon keresztül áll fenn, onnantól kezdve az összeg a folyószámlára kerül.

Azonban a hozzá nem férhető rész számítását egy harmincaddal csökkenteni kell az összeg folyószámlára kerülésének dátuma és a zárolás vagy átruházás dátuma közötti napok száma alapján. Más szavakkal, az egyenleg arányos, zárolható részét a védett időszakból hátralévő napok számát a zárolás vagy átruházás dátumához viszonyítva kell kiszámítani.

Ily módon a biztosított védelem fokozatos. Meg kell jegyezni, hogy különleges rendszer vonatkozik arra az esetre, ha a védett összeg összesített kifizetés tárgya, amikor ezek egy hónapot meghaladó időtartamot érintenek (pl. 3 hónapi fizetésnek megfelelő kompenzáció felmondáskor).

Természetesen a tartásdíj-hitelező ebben az esetben is kivételezett helyzetben van (lásd az 5/ pontot), ami lehetővé teszi a számára, hogy az alkalmazott védelmi rendszerre tekintet nélkül zárolja a folyószámla teljes követelésegyenlegét, kivéve egyes speciális összegeket.

A törvényalkotó speciális próbaidő-rendszert alkotott meg: Ezek szerint:

• Az adós munkáltatója által átutalással vagy készpénzben az adós folyószámlájára fizetett összegeket részben hozzáférhetetlennek kell tekinteni a belgiumi bíróságokról szóló törvény értelmében, kivéve, ha ennek ellenkezője bebizonyosodik.
• Az adós bármilyen törvényes eszközzel bizonyítékot szolgáltathat arra, hogy az 1409., 1409a és 1410. cikk szerint hozzáférhetetlen és kézpénzzé nem tehető összegeket egy zárolt vagy átruházott folyószámlán írták jóvá.

Nyilvánvalóan az ilyen zárolás csak akkor lesz célravezető, ha a zárolt bankszámlának van követelésegyenlege; ennek hiányában a zárolás indokolatlan.

3. Eljárás

Folyószámlát érintő zárolás esetén a hitelintézetnek a harmadik fél harmadadós nyilatkozatában fel kell tüntetnie egy listát azokról a kódolt összegekről, amelyeket a zárolás dátuma előtti 30 napos időtartamon belül írtak jóvá.

A bíróságokról szóló törvény 1452. cikkelye szintén kifejezetten előírja ezt a kötelezettséget: „A nyilatkozatnak pontosan fel kell tüntetnie az összes olyan elemet, amelyek a felek jogainak meghatározásához szükségesek, adott esetben különösen pedig az alábbiakat: (…) 4. Adott esetben a kóddal ellátott összegeket, amelyeket a folyószámlán jóváírtak és a jóváírás dátumát, ha az a zárolás dátuma előtti 30 napon belül történt. "e;.

A 1411-c cikk 2. bekezdése megkülönbözteti azt, hogy a zárolás vagy átruházás bírósági tisztségviselő bevonásával vagy anélkül történik.

Ha ez az eset áll fenn, a bírósági végrehajtónak kell megállapítania a tényállást, aki - jogvesztés terhe mellett - tértivevényes ajánlott levélben elküldi az adósnak a tényállást a harmadik fél harmadadós nyilatkozatát vagy adott esetben a kijelölt harmadik fél által benyújtandó nyilatkozatot követő 8 napon belül.

Ugyanazon jogvesztés terhe mellett ehhez az adósnak kézbesített bejegyzett végzéshez csatolni kell a Korona által meghatározott válasznyomtatványt. Ez a nyomtatvány megkönnyíti az adós feladatát, ha ellenvetéssel kíván élni a neki elküldött tényállással kapcsolatban.

A bírósági végrehajtó emellett köteles megtartani egy példányt a harmadik fél harmadadós / kijelölt harmadik fél (hitelintézet) számára, amelyet ugyanezen 8 napos időtartam alatt tértivevényes ajánlott levélben kell elküldeni. Erre a kötelezettségre viszont az idő múlásának korlátozása is vonatkozik, a zárolás vagy átruházás jogvesztésének vagy érvénytelenítésének terhe mellett.

Miután a hitelintézet megkapta a másolatot, az adós szabadon rendelkezhet a tényállásban hivatkozott hozzá nem férhető vagy készpénzzé nem tehető összegek felett.

Ha azonban a bírósági végrehajtó nem ad át értesítést a zárolásról vagy átruházásról, akkor személyesen a hitelezőnek (adó zárolása esetén, vagy ha az átruházást személyesen a hitelező végzi) kell a tényállást kiállítania. Ugyanez vonatkozik az adósnak és a hitelintézetnek kézbesített végzésre is. Ezeknek a formalitásoknak az időtartama és büntetései ugyanazok.

Azt is előírják, hogy miután a hitelintézet megkapta a másolatot, az adós szabadon rendelkezhet a tényállásban hivatkozott hozzá nem férhető vagy készpénzzé nem tehető összegek felett.

4. Ellenvetés

Ha az adós a neki elküldött számítással szemben ellenvetéssel él, a válasznyomtatványon kell, elévülés terhe mellett, az észrevételeit megtennie annak a személynek, aki a tényállást küldte (bírósági végrehajtó vagy hitelező). Ezt tértivevényes ajánlott levélben kell megtennie, a vitatott tényállást tartalmazó levél lakóhelyén történő átvétele (az átvételi elismervényen és a tértivevényen szereplő dátum) után 8 napon belül.

Ha az ellenvetést a megfelelő időtartamon belül küldik el, a bírósági végrehajtónak vagy hitelezőnek ezután kötelessége az elsőfokú bíróságon (lefoglalási iktatóhivatalnál) benyújtani a tényállás és az adós észrevételeit tartalmazó formanyomtatvány másolatát.

Elévülés terhe mellett ezt „az adós észrevételeit tartalmazó tértivevényes ajánlólevélnek a válasznyomtatványon szereplő címen történő feladástól számított 5 napon belül” kell megtenni (a bíróságokról szóló törvény 1411-c cikkelye 5. bekezdése).

A zároló bíró által kiadott határozat Ellen nem lehet ellenvetést vagy fellebbezést benyújtani.

5. A harmadik fél/harmadadós vagy az érintett harmadik fél fizetési kötelezettsége

Zárolás esetén a harmadik félnek/harmadadósnak teljesítenie kell a bíróságokról szóló törvény 1543. cikkelyében előírt időtartamot, és ezért, hacsak az érintett adós nem él kifogással, ki kell fizetnie az eljáró bírósági végrehajtót a zárolásról szóló értesítés adósnak történő kézbesítésétől számított 17 napon belül, amennyiben előzőleg megkapta mind az értesítési végzés, mind a 1411c cikk 2. bekezdésében hivatkozott tényállás egy-egy példányát.

FEJEZET - TERÜLETI ILLETÉKESSÉG

A bíróságokról szóló törvény 633. cikkelye értelmében, az elővigyázatossági zárolással és végrehajtási eszközökkel kapcsolatos beterjesztéseket csak annak a területnek a bírójához lehet benyújtani, ahol a zárolás megtörténik, kivéve, ha a törvény másképp rendelkezik.

Zárolás esetén ez az érintett adós lakhelye szerinti zároló bíró.