VÉGREHAJTÁS ALÁ VONHATÓ INGATLANOK

A végrehajtás alá vonható ingatlanokat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1560. cikke határozza meg:

„A hitelező érvényesítheti a kisajátítást:

1° az adós tulajdonában lévő ingatlanokon és azok ingatlannak tekintendő mellékdolgain;

2° az adósnak ingatlan természetű vagyontárgy fölött gyakorolt haszonélvezeti, örökbérleti és építményi jogain.”

1. Ingatlan vagy ingatlannak tekintett jószág

A Polgári Törvénykönyv 517. cikke kimondja:

„A jószág ingatlannak minősül természete, rendeltetése vagy kapcsolatban álló tárgy alapján.”

2. Az adós tulajdonát képező

A lefoglalási kérelemhez csatolni kell az ingatlanra vonatkozó minden adatot tartalmazó földkönyvi kivonatot, amely az adós tulajdonjogát hivatott igazolni.

BIZTOSÍTÓ LEFOGLALÁS

1. Feltételei

Az adósságnak bizonyosnak, számszerűsíthetőnek és érvényesíthetőnek kell lennie

Abban az esetben, ha az adós fizetőképessége nem biztosított, bármely, bizonyos, számszerűsíthető és érvényesíthető adóssággal rendelkező hitelező kérheti az adósa tulajdonát képező ingóságok biztosító lefoglalását.

SZÁMSZERűSÍTHETő:

Amennyiben egy külföldi bírósági határozat annak ellenére, hogy nem tartalmaz végrehajtási lapot, megfelel ezeknek az elvárásoknak, akkor szintén alapját képezheti a biztosító lefoglalási eljárásnak.

Bizonyos sürgősségnek kell fennállnia

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1413. § kimondja:

„Sürgősség fennállása esetén bármely hitelező kérheti a bíróságtól az adós tulajdonában lévő, végrehajtás alá vonható javak biztosító lefoglalásának engedélyezését.”

2. Eljárás

Érdemi ítélet híján

Kérelem

A biztosító ingatlan-lefoglalás esetére azonban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1430. cikke tartalmaz néhány különös kitételt:

„ Az 1026. § által meghatározottakon túl, biztosító ingatlan-lefoglalás esetén a keresetnek az alábbiakat is tartalmaznia kell:

1° az adósság jogcíme, okai, összege vagy becsült értéke;

2° a lefoglalás tárgyát képező javak megnevezése;

3° az adós családi és utóneve, illetve lakcíme.

A keresethez csatolni kell:

1° a lefoglalás tárgyát képező javakra vonatkozó földkönyvi kivonatot;

2° a jelzálogot nyilvántartó tanúsítványát, amely adott esetben tartalmazza az érintett javakra vonatkozó összes fennálló beírást, illetve meghagyás és lefoglalás átvezetését.”

A Bíróság döntött az ügy érdeméről

Az átmeneti kényszerintézkedés meghozatalától függetlenül minden ítéletet a benne megfogalmazottakra vonatkozóan a biztosító lefoglalásra való felhatalmazásként kell tekinteni, kivéve, ha az ügy érdeméről döntő bíró ezt a lehetőséget egyértelműen kizárta, vagy fizetési kötelezettség felfüggesztését rendelte el.

Fizetési meghagyás tiltása

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1432. § kimondja:

„A biztosító ingatlan-lefoglalást nem előzheti meg fizetési meghagyás.

Az adós hatósági értesítésével történik, amely semmisség terhe mellett tartalmazza:

1° a kérelem és a lefoglalást engedélyező határozat másolatát, vagy amennyiben korábban nem kézbesítették, annak az ítéletnek a másolatát, amely az 1414. § értelmében engedélyként értelmezendő;

2° az adós személyazonossági adatait, családi és utónév, foglalkozás, lakcím, szültetési hely és idő;

3° az 1568. § értelmében a lefoglalás alá eső javak pontos megnevezését;

4° földkönyvi kivonatot.”

A lefoglalást a bírósági határozat meghozatalát követő egy hónapon belül át kell vezetni. Ennek hiányában a határozat semmis és a biztosító lefoglalást törölni kell.

Az átvezetéskor a hatósági értesítésnek a jelzálog irodában való bemutatását veszik alapul. Semmisség terhe mellett a lefoglalást a jelzálog-nyilvántartónak nyolc napon belül át kell vezetnie.

Megújítás

Az a hitelező, aki a zár alatt tartás fenntartásának szükségességét bizonyítékkal támasztja alá, kérvényezheti a biztosító lefoglalás meghosszabbítását legalább az érvényességi idő vége előtt 15 nappal. Ez a 15 napos határidő esedékességet jelent.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1439. § kimondja:

„A határozatot kézbesítik az adósnak. Semmisnek minősül abban az esetben, ha az átvezetést nem kérvényezték az előző lefoglalás érvényének vége előtt.

Az átvezetés megújításához a nyilvántartóhoz kérelmet kell beadni két példányban, amely adott esetben az 1851. december 16-i törvény 90. cikkének 2. albekezdése alkalmazásának csorbulása nélkül pontosan megnevezi a megújítani kívánt átvezetést, és amelyhez csatolni kell a határozat hiteles másolatát.”

VÉGREHAJTÓ LEFOGLALÁS

1. Néhány különös eset

Vagyonközösség

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1561. §:

„Mindazonáltal az adós vagyonközösségben való részét a hitelezők az általuk kezdeményezett vagy részvételi jogosultságukkal lefolytatott vagyonmegosztás illetve elárverezés előtt nem vonhatják végrehajtás alá azzal a kikötéssel, hogy a vagyonmegosztás kérelme vagy a jelzálogot alapító aktus előtt kötött vagyonközösségi megállapodást tiszteletben kell tartani.

Elárverezéskor a vevő személyétől függetlenül, ha az más, mint az árverezésben résztvevő vagyontárs, akinek osztatlan tulajdonrészét jelzáloggal terhelték, a vételárban a jelzáloghitelezői jog átszáll az adós tulajdonrészére.

Értéktöbblet-térítéssel megvalósuló vagyonmegosztás esetén a közös vagyon részese által megfizetendő összeget azoknak az előnyös vagy jelzálog követeléseknek a kifizetésére kell fordítani, amelyek ezt a természetüket elveszítenék, s ezt a vagyonmegosztáskor fennálló sorrend szerint kell megtenni.”

Házasfelek

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1562. cikke értelmében az adóssal s annak házastársával szemben a közös tulajdon részét képező ingatlan javak kisajátítása végrehajtható a házasfelek által közösen viselt, illetve a közös tulajdont terhelő saját adósság megfizetése céljából.

2. Eljárás

A jelzáloghitel törvény 59, §1 alkalmazásában az ítélettel vagy hiteles jogi aktussal rendelkező, kényszerintézkedést vagy lefoglalást végrehajtani szándékozó kölcsönző köteles először peren kívüli egyezségre törekedni. A hitelező fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően köteles ilyen megegyezést kezdeményezni.

Fizetési meghagyás kézbesítése

A biztosító lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokkal szemben a végrehajtó lefoglalást megelőzően fizetési meghagyást kell kézbesíteni.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1564. cikke meghatározza a fizetési meghagyáson kötelező jelleggel szereplő kitételeket:

• a jogcím teljes másolata, kivéve, ha már ezt az adósnak kézbesítették;
• a lefoglalásért felelős bíró területi hatályán belüli lakhely;
• felhívás arra, hogy fizetés hiányában az ingatlan végrehajtás alá kerül;
• az adós családi és utóneve, foglalkozása, lakcíme, születési helye és ideje;
• a code judiciaire 43. cikkére mint jogalapra való hivatkozás;
• tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a hatósági értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül az adós jogában áll szabadkézi vételi ajánlatot eljuttatni a bíróhoz.

A biztosító ingatlan-lefoglalás esetére azonban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1567. cikke értelmében a fizetési meghagyás hat hónapig marad érvényben, azaz a fizetési meghagyás után hat hónappal hatósági értesítésre kerül sor. E meghatározott időn túl a fizetési meghagyás automatikusan érvényét veszti.

Halasztás

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1334. § kimondja:

„Amennyiben a végrehajtás vagy lefoglalás alapja nem bírósági ítélet, hanem más közokirat, a Polgári Törvénykönyv 1244. cikke által meghatározott határidő-kérelmet jogvesztés terhe mellett a fizetési meghagyást követő tizenöt napon belül be kell nyújtani, illetve ha fizetési meghagyásra nem került sor, az adósnak kézbesített első lefoglalási okirattól számítva.”

A fizetési kötelezettség mérsékelt elhalasztása polgári igény, s nem zárható ki. Feltétele azonban, hogy az adós nehéz helyzetben legyen, s jó szándékáról tegyen tanúbizonyságot.

Végrehajtás

A végrehajtást hat hónapon belül, de (semmisség terhe mellett) kizárólag a fizetési meghagyás kézbesítését követő tizenöt nap után kell elrendelni.

Hat hónap után újabb fizetési meghagyást kell kézbesíteni.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1568. cikke értelmében a hatósági értesítés az alábbiakat tartalmazza:

• a végrehajtási jogcím szövege;
• a jelzálog törvény 144. § által meghatározott módon a végrehajtás alá vont ingatlanok megjelölése;
• a kérelmet elbíráló bíró megjelölése;
• az adós számára az adott ingatlan nyolc napon belüli szabadkézi értékesítése lehetőségének megjelölése;
• a végrehajtás alá vont fél személyazonossági adatai.

A végrehajtás nem jár a tulajdonosi jogok átruházásával, a hitelezőt csak a jószág értékesítésének jogával ruházza föl. Az adós számára a tulajdonjog egészen másként jelenik meg. Az adós ugyanis nem jelzálogosíthatja vagy idegenítheti el ingatlanát, és a hitelezők érdekében kell cselekednie.

Kifogás

A végrehajtás vagy a jogcím szabálytalansága okán az adós a végrehajtásért felelős bíróság előtt kifogással élhet a hitelezővel szemben.

Kérelem és határozat közjegyző kijelölésére

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1580. § értelmében a végrehajtás átvezetését követően a hitelezőnek egy hónap áll rendelkezésére annak a kérelemnek a bíróságra való benyújtására, amelyben a bíróságot a végrehajtás alá vont ingatlan nyilvános árverésével vagy szabadkézi értékesítésével megbízott közjegyző kijelölésére kéri.

A kérelemnek ezen túlmenően az alábbiakat kell tartalmaznia:

• fizetési meghagyás eredeti példánya;
• hatósági értesítés eredeti példánya;
• végrehajtási jogcím;
• földkönyvi kivonat;
• szabadkézi értékesítésre való esetleges felhatalmazás.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1580. cikke alapján hozott határozat ellen fellebbezést nyújthat be a kérelmező, illetve az eljárásban részt nem vevő fél kifogására a végrehajtás alá vont személy. Mindkét jogorvoslati út esetén az értesítéstől számított egy hónap áll a felek rendelkezésére jogorvoslat indítására.

Jóllehet a határozati értesítés nem törvényi kötelezettség, a határozatról a végrehajtás alá vont személy értesítése abból a célból történhet, hogy az eljárásban részt nem vevő fél kifogására meghatározott határidő megkezdődjön. A kifogás nem felfüggesztő hatályú.

Szabadkézi értékesítés

A végrehajtás alá vont fél kérésére

A végrehajtás alá vont személy a fizetési meghagyásban és a hatósági értesítésben is tájékoztatást kap az ingatlan szabadkézi értékesítésének lehetőségéről.

A végrehajtást kérő hitelező kérésére

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a polgári perrendtartásról szóló belga törvénykönyv (code judiciaire) 1580bis cikkének megfelelően a végrehajtást kérő is kérelmezheti az ingatlan szabadkézi értékesítését.

Nyilvános árverés

Értékesítési feltételek

Amennyiben az ingatlan szabadkézi értékesítése meghiúsul, vagy a végrehajtásért felelős bíró nem járul hozzá, a tranzakciók nyomon követésének jogi kerete meghatározása céljából meg kell határozni az általános értékesítési feltételeket.

Ezek a feltételek meghatározzák a végrehajtás alatt álló személy, a hitelezők és a vevő közötti jogviszonyt.

A fizetési meghagyás vagy zár alá vétel során a jelzálog-nyilvánosságért felelős adóssal és hitelezőkkel hatósági értesítésben egy hónapban az értékesítést megelőzően ismertetik az értékesítési feltételeket, s felhívják őket az árverésen való részvételre.

Értékesítés

Semmisség terhe mellett az értékesítésnek a közjegyző kijelölését követő hat hónapon belül meg kell történnie. Ellenkező esetben új közjegyzőt kell kijelölni.

A közjegyző az árverésről jegyzőkönyvet készít, amelyet az értékesítési feltételekkel együtt átad a vevőnek. Legkésőbb a költségek kifizetésének határidejét követő tizenöt napon belül (mely határidőt az értékesítési feltételek is tartalmazzák) az árverés jegyzőkönyvi kivonatát meg kell küldeni a végrehajtás alá vont személynek.