Az immateriális tulajdon olyan érték, amely nem anyagi jellegű, (cég esetében pl. pénzösszeg vagy részvény).

Az immateriális tulajdonok lefoglalására Franciaországban számos mód létezik. Az intézkedés típusa leginkább a lefoglalás tárgyát képző tulajdontól függ (részvényesi jogok, járandóság stb.).

A jelen dokumentum az alábbiakra vonatkozik:

• harmadik fél tőkéjének lefoglalása (I),
• értékpapírok és rövidtávú befektetések lefoglalása (II),
• járandóságok lefoglalása (III),
• tartásdíjak lefoglalása (IV),
• valamint felszólítások harmadik fél birtokában lévő értékek lefoglalására (V).

Az immateriális tulajdonok lefoglalására vonatkozó egyes polgárjogi eljárások specifikus feltételein felül az 1-es számú dokumentumban szereplő lefoglalási intézkedések általános feltételeinek is teljesülniük kell. Ezen eljárásokat a későbbiekben részletesen bemutatjuk. A hitelezőnek egyrészről rendelkeznie kell a végrehajtási határozattal, így igazolja az esedékes és fizetendő tartozást, másrészről pedig jelzi a végrehajtásra való jogosultságot.

Átruházható értékpapírok és részvényesi jogok lefoglalása

Átruházható értékpapírok és részvényesi jogok alatt a közjogi (rövidtávú értékpapírok) vagy magánjogi jogi személyek által kibocsátott értékpapírok, illetve törzsrészvény értendő.

1. Rövid

Az átruházható értékpapírok és részvényesi jogok lefoglalási eljárása lehetővé teszi a hitelező számára, hogy adósának átruházható értékpapírjait, valamint részvényesi jogait elkobozza és eladja, így fedezve az adósságból eredő hiányát.

Meghatározás

Az átruházható értékpapírok és részvényesi jogok lefoglalása olyan eljárás, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy lefoglalja és értékesítse adósa immateriális jogait, hogy visszanyerhesse a felé tartozásként jelentkező összeget.

Lefoglalás

Az értékek lefoglalásának eljárása a harmadik fél - a kiállító jogi szerv (pl. egy cég) - őrizetében történik.

A lefoglalás egy, a harmadik félre (a kiállító jogi szerv) vonatkozó lefoglalási dokumentum biztosítása által történik, melyről az adóst később értesítik.

A lefoglalási dokumentum biztosítása által az átruházható értékpapírok és társasági jogok át nem ruházhatóvá válnak, továbbá ettől a ponttól fogva nem lehet felettük rendelkezni vagy harmadik fél lefoglalása alá helyezni.

A lefoglalás velejárói: Amennyiben az immateriális jogok értékesítését nem tudják a felek békés úton megoldani, az eladás kötelező jelleget ölt.

Az immateriális jogok lefoglalását az 1991. július 9-i törvény 59. és 60., valamint az 1992. július 31-i rendelet 178-193. cikkelyei szabályozzák.

Az 1991. július 9-i törvény 59. cikkelye alapján „esedékes és fizetendő adósságot igazoló végrehajtási határozat birtokában bármely hitelező intézkedhet az immateriális javak lefoglalása ügyében, ám ez alól a hitelezőbe befektetett kintlévőségek kivételt képeznek.”

2. Gyakorlatban

Lefoglalási intézkedések

Az értékek lefoglalása ebben az esetben a harmadik fél őrizete alatt történik.

Az adós részvényesi jogainak és rövidtávú befektetéseinek lefoglalása a cégnél vagy a kibocsátó jogi személynél történik (1992. július 31-i rendelet 178. cikkelye).

Egy cég részesedéseinek lefoglalása esetén a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél lesz az illetékes cég. Átruházható értékpapírok lefoglalása esetén a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél az a szervezet, amely az értékszámla vezetője.

Az eljárás a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél lefoglalási dokumentumának biztosítása fejében történik, amely tartalmazza az 1992. július 31-i rendelet 182. cikkelyében meghatározott adatokat (az adós nevét és címét, a lefoglalást igazoló végrehajtási határozatot, valamint utasítást arra, hogy fedjenek fel minden esetleges csatolmányt vagy zálogjogot), különben az eljárás érvényét veszti.

Az adóvégrehajtó köteles végzés által az adóst 8 napon belül értesíteni a lefoglalásról, különben az eljárás érvényét veszti. Az adóvégrehajtó végzésének tartalmaznia kell az 1992. július 31-i rendelet 183. cikkelyében meghatározott adatokat, különben a végzés érvényét veszti.

A végzés az immateriális tulajdonokat át nem ruházhatóvá minősíti. Ezért a továbbiakban nem lehet felettük rendelkezni, és nem lehet őket lefoglalni.

Az adósnak azonban lehetősége van további egy hónapig folytatni a lefoglalt tulajdonok árusítását.

Azon adós, aki képes biztosítani a hitelező számára a kívánt összeget, feloldja magát a lefoglalás alól.

Értékesítési műveletek

Az 1992. július 31-i rendelet 185. cikkelye alapján „a kötelező jellegű értékesítést a hitelező a lefoglalást lefolytató törvényszéki írnok vagy adóbehajtó által biztosított igazolásával kezdeményezi, ezzel megerősítve, hogy a bejelentést követő 1 hónapban nem került ellenvetés benyújtásra, vagy - ahol alkalmazható - bírósági végzés nem utasította vissza az adós által benyújtott ellenvetést”.

A felsorolt átruházható értékpapírok és a fel nem sorolt átruházható értékpapírok eladása között különbséget kell tenni:

• felsorolt átruházható értékpapírok: az adósnak a végzés kézhez vételétől számítva egy hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy békés úton rendezze az átruházható értékpapírok eladását. Az adós az értékesítéssel a hitelezőt kárpótolja. Amennyiben a meghatalmazott közvetítő feltartóztatja az értékesítési eljárást, ezen időtartam alatt nem lehet oly módon az értékesítés felett rendelkezni, hogy a hitelező részére történt kifizetés speciális úton történjen. Amennyiben a kifizetés eleget tesz a hitelező(k) igényeinek, az átruházható értékpapírtöbblet zárolása feloldódik (1992. július 31-i rendelet 187. cikkelye). Az immateriális tulajdonok kötelező jellegű eladásának befejezéséig az adós megmutathatja a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik félnek az átruházható értékpapírok kötelező eladásáról szóló végzést.
• részvényesi jogok és nem listázott átruházható értékpapírok: Az értékesítésről békés úton meg lehet egyezni. Amennyiben a felek ezt nem teszik meg, az értékesítés bírói döntés alapján történik. Az értékesítés céljáról részletes leírás készül. Tartalmazza az eddigi eljárás összefoglalóját, valamint az 1992. július 31-i rendelet 190. cikkelyében meghatározott előírásokat (a cég részvénytársasági alapszabályai stb.).
• Ezen leírást a cég rendelkezésére bocsátják. A kézbesítéstől számított 2 hónapig bármely érdekelt személy megjegyzéseket fűzhet az értékesítéssel megbízott fél részletes leírásához. Az értékesítésről előzetesen tájékoztatást kell adni nyomdai úton vagy szükség esetén plakát segítségével. Ezt az értékesítés dátumáról történő megegyezés előtt minimum két héttel, maximum 1 hónappal kell megtenni.

Kizárólag azon ellenző vagy lefoglaló hitelezők gyakorolhatják jogaikat a megbeszélt értékesítési árra vonatkozóan, akik előre megnevezték magukat (1991. július 9-i törvény 60. cikkelye).

Egynél több lefoglalási eljárás esetén az árat azon hitelezők között osztják szét, akik az értékesítés előtt hajtották végre a lefoglalást.

Harmadik felek birtokában lévő pénztőke lefoglalása

A harmadik felek birtokában lévő pénztőkék lefoglalása polgárjogi végrehajtási eljárás, amely csak a tartozás összegére alkalmazható. Lehetővé teszi az esedékes és fizetendő adósságokat igazoló végrehajtási határozattal rendelkező hitelező (a lefoglaló hitelező) számára, hogy lefoglalja a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik félnél található kintlévőségeit, így a harmadik fél lesz az adósának az adósa (a lefoglalás tárgyát birtokló adós).

Azaz lehetővé teszi a hitelező számára, hogy visszaszerezze azon kintlévőséget (egy adott pénzösszeg), amelyet az ő adósa (a lefoglalás tárgyát birtokló adós) követel a saját adósától (a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél).

1. Rövid

A harmadik fél birtokában lévő kintlévőségek lefoglalása olyan eljárás, amely lehetővé teszi a hitelező számára (a lefoglaló hitelező), hogy visszaszerezze azon kintlévőségeit, amelyet az ő adósa (a lefoglalás tárgyát birtokló adós) követel a saját adósától (a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél).

Feltételek

Harmadik felek birtokában lévő pénztőke csak az alábbi feltételek teljesülése esetén foglalható le:

• A hitelező rendelkezik az esedékes és fizetendő tartozást igazoló végrehajtási határozattal. Ez a tartozás fogja a lefoglalandó kintlévőség tárgyát képezni (a kintlévőség végett történik a lefoglalás).
• A hitelező adósának (a lefoglalás tárgyát birtokló adós) kötelező kintlévőséggel kell rendelkeznie a harmadik fél felé (a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél).
• Az adós adósának (a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél) tartoznia kell egy meghatározott, független hatóságnak.

A lefoglalás menete

A lefoglalás során fel kell mutatni a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik félre vonatkozó lefoglalási végzést, aki ezután köteles a közvetítőjével közölni a lefoglalás tárgyát birtokló adós felé fennálló kötelezettségeit.

A lefoglalásról ezután a végzéssel értesítik a lefoglalás tárgyát birtokló adóst, így az védelemmel élhet. Ezen feltételek teljesítése után a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél köteles megkezdeni a fizetést. A fizetés az ellenvetések meglétének függvényében változik.

Joghatás

A lefoglalás azonnali hatállyal kijelöli a lefoglaló hitelezőt, elkerülve ezáltal a hitelezők esetleges arányos részvételét. Ezenkívül a lefoglalás a lefoglalt pénzösszegeket át nem ruházhatóvá teszi, amelyek a későbbiekben nem használhatók fel fizetségként.

A lefoglalási eljárást az 1991. július 9-i törvény 42-47. és az 1992. július 31-i rendelet 55-59. cikkelyei határozzák meg.

2. Harmadik felek birtokában lévő pénztőke lefoglalása az általános jogszabályok alapján

Feltételek

A lefoglaló hitelezőnek rendelkeznie kell a lejárt tartozást igazoló végrehajtási határozattal.

A lefoglalás tárgyát birtokló adósnak a harmadik fél hitelezőjének kell lennie (a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél).

A lefoglalás tárgyát birtokló harmadik félnek a lefoglalás tárgyát birtokló adós adósának kell lennie. A harmadik fél köteles adott pénzösszeggel tartozni a lefoglalás tárgyát birtokló adósnak megfelelő, független hatásköröknél (bankok, jogi cselekvőképességgel nem rendelkező felnőttek vagy kiskorúk jogi képviselői, jegyző vagy jogász) fogva.

Harmadik felek birtokában lévő pénztőke lefoglalásánál kétféle kintlévőség jöhet szóba:

• a lefoglaláshoz vezető tartozás : ez a lefoglaló hitelező kintlévősége a lefoglalás tárgyát birtokló adósnál. Tehát ez a pénzösszeg, amellyel az adós tartozik a hitelezőnek. Ezen tartozást végrehajtási határozattal igazolni kell. Egyrészt számítottnak, azaz készpénzben meghatározottnak vagy forgalomképesnek kell lennie, tartalmaznia kell a számításhoz felhasznált összes információt (vö. 1-es számú fájl), valamint esedékesnek kell lennie (vö. 1-es számú fájl).
• a lefoglalást érintő tartozás : ez az a kintlévőség, amellyel a lefoglalás tárgyát birtokló adós rendelkezik a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik félnél. Tehát ez a pénzösszeg, amellyel a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél tartozik az adósnak. A lefoglalást érintő adósságnak készpénz formájú kintlévőségnek kell lennie (nem munkáért cserében kapott fizetség, mivel annak lefoglalására más eljárás alkalmazandó). Ezt nem kell végrehajtási határozattal igazolni. Továbbá az adósságnak nem kell esedékesnek vagy számítottnak lennie.
• Az adósságnak fenn kell állnia a lefoglalás időpontjában. A lefoglalás tárgyát birtokló adós birtokában kell lennie.
• Az adósságnak lefoglalhatónak kell lennie. Bizonyos adósságtípusok természetükből adódóan nem foglalhatók le (társadalombiztosítási fizetség, szociális juttatások, nyugdíj stb.)

Meg kell említeni olyan lefoglalandó pénzösszegek meglétét, amelyek lehetővé teszik a lefoglaló hitelező számára, hogy személyes birtokába vegye azon pénzösszegeket, amelyekkel a lefoglalás tárgyát birtokló adósnak tartozik.

Eljárás

Lefoglalási dokumentum

A lefoglalási dokumentum olyan közvetítő általi határozat, amelyet a harmadik félre vonatkozóan hoztak létre, és tartalmazza az 1992. július 31-i rendelet 56. cikkelyében leírt információkat (a lefoglalás jogcímén létrejött végrehajtási határozatról szóló értesítés, amely jelzi, hogy a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél kötelezettséggel tartozik a lefoglaló hitelező felé, valamint hogy nem rendelkezhet az adós felé esedékes tartozásról stb.), különben az érvényét veszti.

A lefoglalási végzés felfüggeszti a lefoglalásban szereplő adósság elévülését.

A Törvény 43. cikkelye értelmében: „A lefoglalás végrehajtása azonnali forrásátszervezést von maga után a kapcsolódó és a harmadik fél megőrzése alatt álló összeg értékéig, és maga után vonja a lefoglalt tartozást a lefoglaló személy részére.

Az eljárás a harmadik felet jelöli meg a lefoglalás céljából adósként a kötelezettségei mértékéig."e;

Ennek megfelelően, ha a lefoglalás alá vett tartozás összege meghaladja a lefoglalandó összeget, csak az esedékes összeget helyezik át.

Az azonnali lefoglalás hatása fontos következményekkel jár. Voltaképpen lehetővé teszi a lefoglalást végrehajtó hitelező számára bármely más hitelező arányos részvételének elkerülését.

Az 1991. július 9-i törvény 43. cikkelye értelmében „további lefoglalások vagy egyéb behajtási intézkedés ezt követő végrehajtása - történjen akár kiváltságos hitelezők részéről - és a visszanyerést vagy felosztást lehetővé tevő váratlan határozat kiadása nem veszélyezteti az ilyennemű kihelyezést."e;

Egy kivétel azonban fennáll: „az azonos napon és azonos megőrző harmadik féllel szemben végrehajtott lefoglalás egyidejűnek tekintendő. Ha a rendelkezésre álló tőkeösszeg nem teszi lehetővé az összes hitelező kiegyenlítését, azaz a lefoglalás teljesülését, akkor ezeket arányosan egyenlítik ki."e; (Az említett törvény 43. cikkelye).

A lefoglalási végzés kiadása a lefoglalt tartozás át nem ruházhatóságát eredményezi. Ennek következtében nem érvényesíthető kifizetés a lefoglalt tőkeösszegből. Alapvetően az azonnali kihelyezés joghatása ellenére a tartozás kifizetését a lefoglalás eredményéből vonják le, hacsak az adós nem egyezik bele a lefoglalást végzős hitelező számára történő azonnali kifizetésbe.

Emellett az ilyen át nem ruházhatóság a harmadik fél részéről megakadályozza a lefoglalás alá vett adós számára a kihelyezett lefoglalt összegből történő kifizetést. Ebből következően az a harmadik fél, aki nem tartja be ezt a tiltást, további fizetség teljesítésére kötelezhető, ez esetben a lefoglalást végrehajtó hitelező felé.

Amennyiben a lefoglalás alá vont harmadik fél a részéről tartozásként jelentkező összeg megfizetését kívánja teljesíteni, és ezzel rendezni kívánja tartozását, kérheti az összegek letétbe helyezését egy közös megegyez alapján vagy a bíróság által kijelölt gondnok számára.

A lefoglalás alá vont harmadik fél kijelentése

A lefoglalás alá vont harmadik félnek a helyszínen az adóvégrehajtó számára biztosítania kell az 1991. július 9-i törvény 44. cikkelyében szereplő információkat, és át kell adnia a támogató dokumentációt (az 1992. július 31-i rendelet 59. cikkelye).

Az 1991. július 9-i törvény 44. cikkelye előírja, hogy „a lefoglalás alá vont harmadik fél köteles ismertetni a hitelező számára kötelezettségeinek terjedelmét a hitelezővel szemben, valamint az azokat esetlegesen érintő körülményeket, illetve szükség esetén a tartozások átruházását, a tartozása megfizetésével megbízott harmadik feleket vagy korábbi lefoglalásokat”.

Amennyiben a lefoglalás alá vont harmadik fél törvénytelen visszautasítást érvényesít, akkor kérésre a harmadik fél utasítható arra, hogy a tartozásként jelentkező összeget megfizesse a hitelezőnek az adóssal szemben érvényesíthető visszkereseti jogának sérelme nélkül.

A lefoglalás alá vont harmadik fél ezért kényszeríthető tartozásánál nagyobb összeg megfizetésére, ha a tartozás meghaladja saját tartozását.

Kiemelendő, hogy a rosszhiszeműen lefoglalás alá vont harmadik fél (helytelen vagy valótlan nyilatkozat) jogosult az őt ért anyagi károk megtérítésének kérelmezésére.

Lefoglalási értesítés az adós részére

Ennek az értesítésnek az célja, hogy tájékoztassa az adóst az ellene indított intézkedésről, hogy védelméről gondoskodhasson.

A lefoglalásról 8 napon belül kell értesíteni az adóst a végrehajtó által kiadott okmánnyal, amelynek tartalmaznia kell az 1992. július 31-i rendelet 58. cikkelyében szereplő információkat, ellenkező esetben érvénytelennek tekintendő. A nyolcnapos időkorlát betartása kötelező, ellenkező esetben a lefoglalás érvénytelennek és semmisnek tekintendő.

A lefoglalást a hitelező kezdeményezésére hajtják végre.

Az adós figyelmét ugyanebben az okiratban hívják fel arra, hogy engedélyezheti a hitelező számára írásban, hogy késedelem nélkül begyűjtse a részére a lefoglalás alá vont harmadik fél tartozásaként jelentkező összeget.

Kifizetés a lefoglalás alá vont harmadik fél részéről

Ezen a ponton különbséget kell tenni, hogy tiltakozásnak hangot adtak-e vagy sem.

• Amennyiben tiltakozásnak adtak hangot a meghatározott időn belül, akkor kifizetés csak azután teljesíthető, hogy a tiltakozást rendezték, mivel a lefoglalás alá vont harmadik fél csak azután hajthatja végre a kifizetést, miután bemutatták számára a tiltakozást elutasító határozatot. Ennek ellenére a lefoglalás alá vont harmadik fél teljesítheti a kifizetést, ha arra engedélyt kap a végrehajtó bíróságtól az általa megjelölt összegre.
• Amennyiben nem adtak hangot tiltakozásnak, akkor a lefoglalás alá vont harmadik fél teljesítheti a kifizetést a bíróság jegyzője vagy a lefoglalást foganatosító végrehajtó által kiállított tanúsítvány alapján.

Ez a tanúsítvány garantálja, hogy a lefoglalásról szóló értesítést követő egy hónapban nem történik tiltakozás.

Ha a harmadik fél nem hajlandó a tőle követelt összeg megfizetésére, akkor a végrehajtó bíróság határozatot hozhat a tiltakozásról.

Tiltakozásnak hangot adhat az adós, a lefoglalást kezdeményező hitelező, a lefoglalás alá vont harmadik fél vagy egy másik harmadik fél (kérvényezve például a tartozás átruházását).

Tiltakozások

A lefoglalás alá vont adós és harmadik féllel szemben indított eljárásban az adós székhelye szerinti illetékes végrehajtó bíróság rendelkezik joghatósággal.

Tiltakozás az adós számára megküldött lefoglalási értesítéstől számított egy hónapon belül nyújtandó be. A tiltakozásról ugyanazon a napon átvételi elismervénnyel küldött ajánlott levél útján értesíteni kell a lefoglalást foganatosító végrehajtót is, ellenkező esetben érvénytelennek tekintendő.

A lefoglalás alá vont harmadik felet szokványos levél formájában tájékoztatják.

3. Bankszámlán harmadik fél megőrzésében lévő tőkeösszeg lefoglalása

Rövid

Alapelv:

A bankszámlán harmadik fél megőrzésébe lévő tőkeösszegek lefoglalása olyan lefoglalás, amelyet a bank, nem pedig az adós felé nyújtanak be (a lefoglalás alá vont harmadik fél).

Az ilyen jellegű lefoglalás célja, hogy lefoglalja az adós folyószámláján lévő pénzösszegeket. Az eljárás egyaránt vonatkozik letétszámlákon és minden egyéb olyan folyószámlán tartott pénzösszegre, amelyet olyan intézménynél nyitottak, amely törvényesen fenntarthat ilyen letétszámlákat. A végrehajtás minden készpénzszámlára, aktuális folyószámlákra és letétszámlákra érvényesíthető, legyenek kamatra lekötöttek vagy sem.

Lefoglalás:

A lefoglalást az adós bankjának megküldött lefoglalási végzés útján hajtják végre, amelynek ismertetnie kell a végrehajtóval az adós folyószámlájának egyenlegét. A végrehajtó megkezdheti az adós folyószámlájának lefoglalását a rajta lévő tartozási egyenlegtől vagy hitelegyenlegtől függően. Amennyiben a folyószámla hitelegyenleget mutat, akkor a lefoglalás a számláról lehívható egyenleg (SBI) alapján történik.

A lehívható egyenleg megegyezik védett tényleges bevétellel (RSA).

Gyakorlatban

Ezt a polgárjogi végrehajtási eljárást a Rendelet 55-68. cikkelyei és az 1991. július 9-i törvény 47. cikkelye szabályozza, illetve irányadók még az 1992. július 31-i rendelet 44-49. és 73-79. cikkelyeiben meghatározott speciális rendeletek.

A fentiek a letétszámlákra vonatkozóan rendelkeznek, azonban érintik a fizetendő pénzösszegeket mutató folyószámlákat is, amelyeket a törvények által engedélyezett intézményeknél nyitottak (bankok, postahivatalok és takarékszövetkezetek).

A harmadik felek által megőrzésben lévő tőkeösszegekre kezdeményezett végrehajtás minden készpénzszámlára, aktuális folyószámlára és letétszámlára érvényesíthető, legyenek kamatra lekötöttek vagy sem.

Ugyanakkor nem indítható az adós folyószámláján kimutatott teljes pénzösszeg lefoglalására.

A folyószámlán kimutatott pénzösszegek le nem foglalhatósága

A gyakorlatban a hitelező a végrehajtóján keresztül kötelezi a bankot arra, hogy hajtsa végre az adós folyószámlájának lefoglalását.

A bank ekkor tájékoztatja a hitelezőt arról, hogy a folyószámla tartozási egyenleget vagy hitelegyenleget mutat-e. Ettől a ponttól figyelembe veendő szempont

• tartozási egyenleg esetén : a végrehajtó tájékoztatja a hitelezőt arról, hogy nem érvényesítheti a lefoglalást, mivel az adós folyószámlája tartozási egyenleget mutat. A lefoglalási végzésről szóló értesítést 15 napos időkorlátozás követi. Ennek az időnek kell letelnie ahhoz, hogy az adós folyószámlája olyan állapotot érjen el, amelyben a lefoglalás foganatosítható.
  A végrehajtó tájékoztatja a hitelezőt arról, ha a folyószámla 15 napon belül többletösszeget mutat. Ebben az esetben megfontolható a lefoglalás végrehajtása. A végrehajtónak azonban tájékoztatnia kell a hitelezőt arról, hogy az adós számára a védett tényleges bevétel összegével egyenértékű pénzletétet kell hagyni, amely 466,99 eurónak felel meg, hogy a lefoglalás alá vont személy egyedül és gyermek eltartása nélkül megélhessen 2011-b
• hitelegyenleg esetén : az 1992. évi rendelet 47. cikkelye által meghatározott egyenleg, nevezetesen a védett tényleges bevétel (RSA) nem foglalható le.
  Tizenöt napnak kell eltelnie (vö. supra), hogy a lefoglalás előtt végrehajtandó ügyletek is figyelembe vehetők legyenek. A lefoglalást követően történt ügyletek nem vehetők figyelembe.

Ezen a ponton különbséget kell tenni a rendszeresen megjelenő, le nem foglalható tartozások (pl. fizetés, nyugdíj, munkanélküli járadék, családi pótlék stb.) és a nem rendszeresen megjelenő, le nem foglalható tartozások (pl. orvosi költségek visszatérítése stb.) között.

• Rendszeresen megjelenő le nem foglalható tartozások: az adós kérheti, hogy ezeket az összegeket azonnal a rendelkezésére bocsássák. Ezek közé tartozik általában a tartásdíj, amely indokolja, hogy ezek miért bocsátandók azonnal, és nem csak a tizenöt napos időszak leteltével rendelkezésre.
  Ennek ellenére az adós folyószámlájáról lehívott díjak a legutóbbi le nem foglalható összeg kifizetésének időpontjától számítva nem kerülnek e rendszeresen megjelenő le nem foglalható tartozások közé. Ezen pénzösszegeket semmilyen körülmények között sem adják hozzá a le nem foglalható bankszámla egyenleghez (SBI), amely gyakorlatilag megegyezik a védett tényleges bevétel összegével (2011-ben 466,99 euró).
• Nem rendszeresen megjelenő, le nem foglalható tartozások: az adós kérheti, hogy bocsássák rendelkezésére ezeket az összegeket. Ez esetben azonban nem válnak azonnal elérhetővé, hanem halasztásra kerülnek. A halasztás ideje 15 nap, amely során végbemenő, a lefoglalást megelőző ügyletek figyelembe vehetők. Itt sincs lehetőség a nem elérhető bankszámla egyenleg (SBI) felhalmozására.

Ezen szabályok alól azonban vannak kivételek. Más szóval, bizonyos esetekben a le nem foglalható tartozás lefoglalható lehet (pl. egy önálló hitelező lefoglalhatja az adós le nem foglalható kinnlevőségeit).

Ezen kivételek ellenére az adós egy hozzá nem férhető bankszámlát kap (az RSA összegével egyenértékű), amely semmilyen esetben sem foglalható le.

Feltételek

Az adós számláját fenntartó intézmény (központi iroda vagy fióküzlet) köteles felfedni az adós számláján (számláin) lévő egyenleget a lefoglalás időpontjában.

Az intézménynek nem csak a lefoglalás napján az adós számláján lévő egyenleget, hanem az addig a napig beékezett összegeket is ismertetnie kell. Ezek az összegek a lefoglalás értelmében kinnlevőségek.

A banknak ugyanakkor nem kell felfednie az adós számláján a lefoglalást követően történő pénzmozgásokat.

Amennyiben egynél több folyószámláról van szó, akkor a banknak minden számlára vonatkozóan közölnie kell az egyenleget. A harmadik félnek nem kell feltétlenül a készpénzösszegeket mutató letétszámlákra korlátoznia magát, hanem minden olyan számláról számlakivonatot kell eljuttatnia, amely az adós tulajdonában van a lefoglalás időpontjában.

A lefoglalás időpontjában mutatott egyenleg a folyamatban lévő ügyletek hatására később kiigazításra kerülhet.

A lefoglalás eljárása az adós által fenntartott összes folyószámlát elérhetetlenné teszi a lefoglalás alá vont harmadik féllel szemben (a rendelet 74. cikkelye). A lefoglalást kezdeményező hitelező ugyanakkor korlátozhatja egyes számlák el nem érhetőségét, különösen garancia elérése érdekében.

Különösen a közös számlákra vagy csak az egyik házastárs nevére nyitott számlákra vonatkozó intézkedések hajthatók vég

• közös számla esetén: A lefoglalásban nem érintett közös számla tulajdonosa köteles bizonyítani a számlára beérkező minden összeg feletti tulajdonjogá
• csak az egyik házastárs nevére nyitott folyószámla esetén: a helyzet eltérő lehet a vonatkozó házastársi felállás szerint:
• - Tulajdon közös megőrzésének rendszere: a Polgári Törvénykönyv 1402. cikkelye érvényesítendő (a Polgári Törvénykönyv 1402. cikkelye: „Minden tulajdon - ingó vagy ingatlan - közös bevételnek minősül, hacsak nem bizonyítják be, hogy csak az egyik házastárs tulajdonát képezi a törvények rendelkezése szerint.
• Ha a tulajdon jellegénél fogva nem mutatja eredetét, akkor a házastárs személyes tulajdonát - ha vitatott - írásban kell egyértelműsíteni. Leltár vagy előzetesen készített bizonyíték hiányában a bíróság minden dokumentumot figyelembe vehet, nevezetesen családi feljegyzéseket, jegyzékeket és háztartási papírokat, illetve a banki dokumentumokat és számlákat. Lehetővé teszi a tanúság vagy valószínűsítés általi bizonyítást is, amennyiben úgy találtatik, hogy a házastárs számára nem volt véghezvihető az írásos dokumentum beszerzése.”)
• A pénzösszegek feletti tulajdont egyértelműsítő bizonyíték mutatandó be Külön tulajdon rendszere: Ez esetben a Polgári Törvénykönyv 1538 (3) cikkelye vonatkozik erre. Ez a paragrafus az alábbiakat rendeli el: „Azon tulajdonok esetén, amelyek felett egyértelműen egyik házastárs sem tudja bizonyítani kizárólagos tulajdonjogát, úgy kell tekinteni, hogy azok fele-fele arányban állnak birtokukban”.

Ennek megfelelően, ha a tőkeösszegek feletti tulajdonról döntés születik, akkor a lefoglalás nehézség nélkül lefolytatható. Ellenkező esetben a pénzösszegek közös fenntartójának feladata annak bizonyítása, hogy azok hozzá tartoznak.

Létminimum jövedelem visszanyerése

A létminimum jövedelmek visszanyerése arra az eljárásra utal, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a fenntartási jövedelmek alapján (a létminimumot biztosító jövedelem) a részére fizetendő, tartozásként jelentkező összegek kifizetését elérje.

A visszanyerés lehet közvetlen (a fenntartási jövedelem közvetlen kifizetése - A) vagy könyvelő általi kifizetése (fenntartási jövedelem visszanyerése magánúton - B).

1. Létminimum jövedelem közvetlen kifizetése

Ez az eljárás lehetővé teszi bármely olyan személy hitelezője számára a közvetlen kifizetés elérését, aki létminimum jövedelemre jogosult harmadik felektől meghatározott, fizethető összegekben az adósa számára.

Meghatározás:

Ez az eljárás lehetővé teszi létminimum jövedelmet adó hitelező számára a feléje tartozásként jelentkező összegek közvetlen kifizetésének elérését.

A lefoglalás menete:

Ez az eljárás csak harmadik fél közreműködésével érvényesíthető: a harmadik fél adós a kifizetésre vagy más bevételre (általában a munkaadó).

A harmadik fél adós ezen eljáráson keresztül közvetlenül átruházhatja a részéről tartozásként jelentkező összeget a lefoglalás alá vont adós (a hitelező adósa, akire eredetileg az eljárás indult) vagy hitelező számára.

Ezt egy végrehajtó végzi el. A végrehajtót onnan kell választani, ahol a létminimum jövedelmet hitelező székhelye található.

A harmadik fél adós ekkor közvetlenül fizeti meg az összegeket a hitelező számára.

Akárcsak minden egyéb eljárás esetén, felmerülhetnek bizonyos kérdések. Ezek a létminimum jövedelemhez tartozó adós székhelyén joghatósággal rendelkező körzeti bíróság hatáskörébe tartoznak.

További eljárás:

A lefoglalási eljárás lezárható a lefoglalástól való eltekintéssel, illetve abban az esetben, ha a jövedelem a továbbiakban nem fizetendő.

Ezen eljárás alkalmazását az 1973. január 2-i 73-5. törvény szabályozza, amelyet az 1975. július 11-i törvény (a házasságkötési költségekre adott hozzájárulás visszanyerésére vonatkozóan, amelyről a Polgári Törvénykönyv 214. cikkelye rendelkezik) és az 1973. március 1-i 73-216. rendelet módosított.

A harmadik fél adósok a létminimum jövedelmek esetén esedékes és fizetendő összegeket megfizethetik a hitelező számára is közvetlenül, közvetlen kifizetési eljárás keretein belül.

A hitelező ezt az eljárást bármely harmadik fél adós felé elindíthatja fizetésre, munkából származó bevételre (pl. az adósának a munkaadója) vagy más bevételre, valamint bármely letétbe helyezett tőkeösszegre megteheti ezt.

Mivel a létminimum jövedelmet nem fizetik meg az esedékesség dátumán, ezért a közvetlen fizetésre adott kérelem a bíróság határozatával alátámasztva elfogadható.

Ez az eljárás érvényes a létminimum jövedelem jövőbeli részleteire is (tehát az előre fizetendő összegekre) és múltbeli részletekre is (tehát a következő hónap elején rendezendő összegek) az elmúlt hat hónapra azelőtt, hogy a közvetlen kifizetésre tett követelésről értesítették volna.

Az eljárás hatóköre meglehetősen széles. Voltaképpen az elvált vagy különélő házastársak egyike hitelező lesz a Polgári Törvénykönyv 276. cikkelyében (az 1973. évi Törvény 7.1 cikkelye) meghatározott évjáradék formájában. Emellett az 1973. március 1-i rendelet és különösen a 7. cikkelye vonatkozik a házastársi költségekhez való hozzájárulás visszanyerésére a Polgári törvénykönyv 214. cikkelye szerint.

Eljárás

A létminimum jövedelem hitelezője utasíthatja bármely végrehajtót a székhelye területén arra, hogy követelje a jövedelem adósa felé az esedékes és fizetendő összegek közvetlen harmadik fél általi kifizetését (az 1973. január 2-i 73-5. törvény 1 cikkelye).

Ehhez a hitelezőnek biztosítania kell minden dokumentumot, amely azt tartalmazza, hogy a bíróság végső határozata elrendelte, hogy az adós megfizesse a jövedelmet, és azt, hogy a jövedelmet nem fizették annak esedékességekor.

A végrehajtó a harmadik fél adós számára ajánlott levél formájában és átvételi elismervénnyel értesítést küld nyolc napon belül. Az 1973. március 1-i rendelet 1. cikkelye szerint a harmadik fél hitelező az értesítés kiadása után nyolc napon belül megerősíti a levél kézhezvételét, amelyben megjelöli, hogy az ügyben rendelkezik-e jogérvényességgel.

Ezenfelül, a végrehajtó ezzel „egyidejűleg” ajánlott levélben értesíti erről az adóst.

Ez a követelmény a kérdéses pénzösszegek fokozatos kiosztását jelenti a hitelező számára, amint azok fizetendővé válnak.

A harmadik fél adós közvetlenül a hitelező hivatali vagy állandó lakhelye szerinti címére közvetlenül juttatja el a pénzösszegeket a bíróság által meghatározott esedékességi napokon. Ennek elmulasztása esetén a harmadik fél adós büntetés megfizetésére utasítható, amely megduplázódhat, ha a vétség ismételten előfordul.

Ezenfelül, megjegyzendő, hogy az adós a bíróság előtt kérvényezheti, hogy a létminimum jövedelmet közvetlenül fizessék meg. Ez esetben megjelöli a kifizetéssel terhelt harmadik fél adóst. A felek közötti megegyezést megerősítő határozat kivételével a harmadik fél adóst az 1973. rendelet 1 (1) és (2) cikkelyben lefektettek szerint kell értesíteni.

A létminimum jövedelem közvetlen kifizetési díjai az adóst terhelik.

Esetleges kérdések

Amennyiben a közvetlen kifizetési eljárásra vonatkozóan merülnének fel tiltakozások, akkor a joghatósággal rendelkező bíróság a jövedelemre jogosult adós lakhelye szerinti illetékes kerületi bíróság lesz, a létminimum jövedelem felülvizsgálatára indított intézkedések sérelme nélkül.

A harmadik félnek az esedékes összegek hitelező számára történő közvetlen megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem függesztik fel a közvetlen fizetési eljárás megerősítését követően.

A közvetlen kifizetésére adott kérelmet ipso jure módosítják egy új határozattal, amely megváltoztatja a létminimum jövedelem összegét vagy a kötelezettség végrehajtásának alapját, amely a harmadik felet a módosító határozatról történő értesítést követően lép érvénybe.

Az eljárás vége

A közvetlen kifizetés véget ér:

• a hitelező végrehajtója által ajánlott levél formájában a [végrehajtás] beszüntetéséről adott értesítésre;
• az adós kérésére a végrehajtó tanúsítvány állít ki, amelyben megerősíti, hogy egy újabb határozat megszüntette a létminimum jövedelmet, amely így a törvények rendelkezései alapján a továbbiakban nem folyósítandó.

A harmadik fél adósnak nyolc napon belül tájékoztatnia kell a létminimum jövedelem hitelezőjét a kifizetés felfüggesztéséről és az adós számlájának lezárásáról vagy a rajta lévő összegek nem megfelelőségéről.

A közvetlen kifizetési eljárás nem teljesítése esetén a hitelező visszatérítheti a létminimum jövedelmeket az 1975. évi törvény értelmében.

2. Létminimum jövedelem visszanyerése magánúton

Ez az eljárás lehetővé teszi az államkincstári könyvelőknek a létminimum jövedelem visszaszerzését azokban az esetekben, ahol a végső határozat a hitelező javára történő visszatérítés mellett szólt.

Az eljárás keretén belül az államkincstárat a létminimum hitelező helyettesíti. A hitelező pedig saját visszaszerzésre irányuló eljárásokat kezdeményez.

Meghatározás

Ez az eljárás lehetővé teszi az államkincstár számára azon létminimum jövedelmek visszanyerését, amelyek esetén a bíróság határozata a hitelező javára döntött.

A lefoglalás menete

Az államügyész fontos szerepet játszik ezen eljárás keretein belül. Ez esetben a hitelező visszaszerzésre irányuló kérvényét a vonatkozó körzeti bíróságra, az államügyésznek címezve küldik el.

A létminimum jövedelmek közvisszaszerzése annak jellegét tekintve kiegészítő. Lényegében a hitelezőnek bizonyítania kell, hogy a végrehajtási eljárásoknak magánjogi értelemben nem volt eredményük.

Az államügyész tájékoztatja a hitelezőt arról, hogy egyetért-e a kérvénnyel. Ha egyetért vele, akkor erről értesíti az adóst, aki ezt követően csak az államkincstár könyvelőin keresztül rendezheti tartozását.

Az 1975. július 11-i 75-618. törvény és az 1975. december 31-i 75-1339. rendelet értelmében a létminimum jövedelmek közvisszaszerzése csak akkor lehetséges, ha a végrehajtás magánjogi úton sikertelen volt.

Az eljárás

Az eljárást a hitelező visszaszerzésre benyújtott kérvény indítja el, amelyet az államügyésznek juttat el a hivatalos lakhelye szerint illetékes körzeti bírósághoz, ahol hivatalosan lakik.

A hitelezőnek bizonyítékot kell szolgáltatnia arra, hogy a végrehajtás teljesítése magánjogi értelemben nem ért el eredményt.

Ez a kérvény a joghatósággal rendelkező bíróság jegyzőjétől vagy a végrehajtótól származó megerősítő iratot tartalmaz, amely azt tanúsítja, hogy a végrehajtás semmilyen módon sem érte el magánjogi úton a létminimum jövedelmek visszatérítését.

Amikor a kérvényt benyújtották, a hitelező a továbbiakban nem kezdhet olyan eljárásba, amely a kérvény tárgyát képező pénzösszegek visszanyerését célozza.

Az ügyész ezenfelül szokásos levélben tájékoztatja a hitelezőt arról, hogy létminimum jövedelemre vonatkozóan kérvényt nyújtottak be.

Amennyiben az ügyész elfogadja a kérvényt, akkor átvételi elismervénnyel küldött ajánlott levélben tájékoztatja arról az adóst, hogy eleget tesz a hitelező azon kérvényének, hogy eljárásban visszaszerezze a kiutalt összegeket, és tájékoztatja továbbá arról, hogy innentől tartozását az állami könyvvizsgáló számára eljuttatva egyenlítheti ki olyan kifizetésekkel, amelyekről a későbbiekben értesítést fog kapni.

A főhadbiztos megkapja az ügyész által kiadott végrehajtási végzést. A főhadbiztos ezt követően továbbítja azt az állami könyvvizsgálónak és az adósnak, annak hivatali és lakhelyére, az összeg visszaszerzése céljából.

Az állami és közhatóságok részlegeinek vagy szolgáltatóinak, a társadalombiztosítási szerveknek és a szociális juttatások kezelését ellátó szervezeteknek meg kell kapniuk az általuk őrzött információkat, illetve azokat a könyvvizsgálónál tarthatják az államkincstárban, ami később hasznos lesz a közvisszaszerzési eljárás során.

Esetleges kérdések

A területi bíróság elnöklő bírája rendelkezik joghatósággal a hozzá az ügyész által eljuttatott jogviták rendezésére.

Az eljárás díjmentes és pecsét és regisztrációs illetéktől mentes, azonban a jogvita nem függeszti fel a közvisszaszerzést.

Az eljárás vége

Amennyiben lehetetlennek bizonyul az állami könyvvizsgáló által megerősített tartozás visszaszerzése, vagy hitelező elhalálozik, akkor az államkincstár végrehajtási végzést küld az ügyésznek, aki egyrészt megszünteti a közvisszaszerzési eljárást, másrészt pedig az állami könyvvizsgáló számára eltekintést biztosít. A hitelező a létminimum jövedelemre vonatkozóan jogosult elállni közvisszaszerzési eljárástól. Ehhez el kell küldenie kérvényét az ügyésznek, aki egyrészt megszünteti a közvisszaszerzési eljárást, másrészt pedig eltekintést biztosít az állami könyvvizsgáló számára.

További kötelezettségszegések az adás részéről

Amennyiben a kifizetésbeli késedelem meghaladja az egy hónapot, és az adós nem fizeti meg a létminimum jövedelmet a visszaszerzéstől számított két éven belül, akkor a hitelező ismételten megkérheti az ügyészt közvisszaszerzési eljárás indítására, amellyel ismételten visszaállítja a végrehajtás állapotát.

Amennyiben erre az új kérvényre kerül sor, akkor az összes összeg visszaszerzését a közvisszaszerzés felfüggesztésétől kezdődően hajtják végre.

Hitelező felelőssége

A körzeti bíróságon elnöklő bíró polgárjogi büntetést róhat ki a létminimum jövedelem hitelezőjének, ha rosszhiszeműen cselekedett, és vissza kell fizetnie az adós számára az így elnyert összegeket a kártérítésre vonatkozó jog sérelme nélkül.

A létminimum jövedelem hitelezőjére polgárjogi büntetést vagy a költségek megfizetését kirovó rendelet ellen az értesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezhet. A fellebbezést az ügyésznek címzett, átvételi elismervénnyel küldött ajánlott levélben kell eljuttatni, ellenkező esetben érvénytelennek tekintendő.

Kifizetés lefoglalása

A kifizetés lefoglalása olyan eljárás, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a részére az adós által fizetendő összegeket „azok forrásában” foglalja le.

Meghatározás

Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a hitelező közvetlenül lefoglalja a számára esedékes összegeket az adóstól, annak munkaadóján keresztül.

A lefoglalás menete

Ez az eljárás csak a fizetendő összegekre vonatkozik. Ez csak a fizetés vagy munkabér lefoglalható részére érvényes (vö. Munka Törvénykönyve R. 3252-2. cikkely).

Ez az eljárás a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, nem pedig a végrehajtó bíróságéba.

A kifizetés lefoglalását várakozási időszak előzi meg: a kiegyezés. A bíróság megkísérli elérni, hogy a felek kiegyezzenek. Amennyiben ez a törekvés nem jár sikerrel, akkor a bíróság szemügyre veszi a tartozás összegét, beleértve a tőkeösszeget, a kamatot és a költségeket, hogy arra lefoglalási eljárás legyen kiírható.

A főjegyző a munkaadó számára elküldendő dokumentummal elindítja a lefoglalást. Az adós kellő időben kap erről egy másolatot. A munkaadó ekkor köteles megfizetni minden hónapban azokat a visszatartott összegeket, amelyekre a lefoglalást kezdeményezték. Ezek az összegek a jegyzőnek fizetendők, aki aztán továbbítja azt a hitelező számára.

A kifizetés lefoglalásának eljárását a Munka Törvénykönyvének L.3252-1 - L.3252-13. és R.3252-1 - R.32252-49 cikkelyei szabályozzák.

1. A kifizetés lefoglalásának hatóköre

A Munka Törvénykönyvének L. 3252-1 cikkelye értelmében ez a lefoglalás „olyan esedékes összegekre vonatkozik, amelyek valahol és valaki alkalmazásában állva, egy vagy egynél több munkaadónak dolgozva a fizetésük jellegétől és összegétől, illetve szerződésük természetétől függetlenül munkabérrel rendelkező személyhez köthetők”.

A szabadfoglalkozású személyek fizetése vagy a szerzői jog megszerzése azonban nem sorolható ide.

A jelen eljárás keretein belül a lefoglalandó összegeknek kifizetés természetűnek kell lenniük. A fizetések, a munkabérek és a kiegészítő bevételek (túlóra, juttatások stb.) viszont lefoglalhatók.

A Plenáris Ülés által 2004. július 9-én hozott döntést követően megállapítást nyert, hogy a kifizetések lefoglalása „végrehajtás alá vont személy, akinek akár van szerződéses munkaviszonyt, akár nincs”, amely azt jelenti, hogy a lefoglalásnak magában kell foglalnia a szabadságpénzt és az értesítés helyett teljesített kifizetéseket.

Az adós fizetése és munkabére azonban nem foglalható le teljes egészében. A Munka Törvénykönyvének R.3252-2 cikkelye tulajdonképpen meghatározza a bevétel lefoglalható mértékét. Ezeket a küszöbértékeket minden évben felülvizsgálják az árindexben szereplő trenddel összevetve. A küszöbértékek növelése a szociális elkötelezettségekkel rendelkező személyek számára érhető el. Ahhoz, hogy az adós kielégíthesse alapvető igényeit, a Munka Törvénykönyve kijelenti, hogy minden esetben az egy fő aktív munkavégzésből származó havi keresetével egyenértékű összeg (azaz 2011-ben 466,99 euró) maradjon az adós rendelkezésében. Ez az összeg nem foglalható le, akkor sem, ha azzal a létminimum jövedelmet kívánjuk visszanyerni.

2. Eljárás

Kiegyezés: kötelező előzetes lépés

A kifizetés lefoglalásának eljárása a körzeti bíróság előtt zajlik le.

Az eljárást kiegyezési kísérlet előzi meg, ellenkező esetben az eljárás érvénytelennek tekintendő.

Egy esedékes és fizetendő tartozásra kiállított végrehajtási végzéssel a hitelező a körzeti bíróság elé járul a jegyzőkhöz eljuttatott vagy neki címzett kérvénnyel. Ennek a kérvénynek tartalmaznia kell a Polgári eljárás törvénykönyvének 58. cikkelye által meghatározott információkat, ellenkező esetben érvénytelennek minősül.

A végrehajtási végzés egyik másolata csatolandó hozzá.

A jegyző tájékoztatja a felperest a kiegyezésre tett kísérlet helyéről, napjáról és idejéről akár szóban, akár tértivevényes vagy szokványos levél kiadásával. Az adóst hasonló módon értesítik.

A feleket legalább a kiegyezési meghallhatás előtt két héttel kell összehívni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a védelem kialakítására.

A meghallgatáson a bíróság megkísérli elérni a felek közötti kiegyezést. A lefoglalási eljárást megszüntető megegyezésben állapodhatnak meg.

A bíróság hivatalból elévültnek tekintheti az összehívási értesítést, ha a hitelező nem jelenik meg, kivéve ott, ahol megalapozott indok látszik az ügy későbbi meghallgatásra történő halasztására.

Ha az adós nem jelenik meg a meghallgatáson, akkor nem következik be hasonló hatású intézkedés. A lefoglalás annak ellenére is folytatódik, hogy a bíróság úgy érzi, hogy az adós számára új meghallgatást kellene kiírni.

A felek közötti kiegyezés elmaradása esetén a bíróság ellenőrzi a tartozás összegét, beleértve a tőkeösszeget, a kamatot és a költségeket, így a lefoglalás foganatosíthatóvá válik.

Az adós által felvetett minden tiltakozást rendez.

Lefoglalási eljárás

A főjegyző nyolc nap elteltével, lefoglalási végzés kiadásával megkezdi a lefoglalás végrehajtását.

Ha a kiegyezési meghallhatás határozattal végződött, akkor a nyolc nap elteltével nem nyújtható be fellebbezés a határozat ellen.

A jegyző által kiadott lefoglalási dokumentum az alábbiakat tartalmazza:

• az adós és a hitelező azonosítása;
• a lefoglalandó összegeknek helyet adó folyószámla, beleértve az esedékessé vált tőkét, a költségeket és a kamatot a kamatláb megjelölésével;
• a le nem foglalható rész kiszámításának módja és alkalmazásának alapja;
• egy rendelet a jegyzőnek, hogy két héten belül tegye meg a Munka Törvénykönyvének L. 3252-9 cikkelye által meghatározott kijelentést.
• a Munka Törvénykönyve L.3252-9 és L.3252-10 cikkelyeire való hivatkozás.

A lefoglalási végzést a munkaadó részére küldik el átvételi elismervénnyel feladott ajánlott levélben. A lefoglalás alá vont adós másolatot kap erről szokványos levélben, melyben szerepel, hogy a munkaadó megváltozásáig a lefoglalás az új munkaadónál folytatódik.

A munkaadó legkésőbb lefoglalási végzéstől számított egy héten belül eljuttatja az alábbi információkat a jegyző részére:

• a közte és a lefoglalás alá vont adós között fennálló jogi státusz,
• végrehajtás alatt esedékes átruházások, lefoglalások, értesítések harmadik fél megőrzők számára vagy a létminimum jövedelem közvetlen kifizetése.

A kifizetés teljesülésének meghiúsulása esetén a körzeti bíróság egyfelől elrendeli a lefoglalás alá vont harmadik fél számára (a munkaadó) polgári büntetés megfizetését a kártérítésre való jogának sérelme nélkül, valamint elrendeli, hogy ő legyen az adós a visszatartások céljából, másfelől tájékoztatja, hogy a bíróság a rendelkezésre álló információk alapján határozatot fog hozni. Feltéve, hogy a munkaadó és a lefoglalás alá vont adós közötti munkaszerződés fennmarad, a munkaadó (a lefoglalás alá vont harmadik fél) minden hónapban köteles megfizetni azokat a visszatartott összeget, amelyekre a lefoglalás irányul. Ezeket az összegeket a jegyzőhöz kell eljuttatni. Ezek az összegek megfelelnek a bevétel lefoglalható részének.

A kifizetés csekken történik a lefoglalást kezdeményező hitelező számára, amelyre később adunk utasítást. A jegyző elküldi a csekket a hitelezőnek vagy az ügynöknek - amint az megkapta -, és elküldése előtt aktában feljegyzi annak átvételét.

Cselekvés hiányában a körzeti bíróság határozata személyesen a munkaadót jelöli meg felelősként ezen ügyletekért.

Amennyiben nem adnak hangot semmilyen tiltakozásnak az értesítést követő két héten belül, akkor a határozat véglegessé és első ízben végrehajtandóvá válik.

A lefoglalást a hitelezővel való megegyezés alapján lehet megszüntetni, illetve akkor, amikor a bíró meggyőződött a tartozás rendezéséről. A munkaadót minden esetben nyolc napon belül értesíteni kell.

A lefoglalás megszűnését követően a munkaadó jogosult a kifizetett összegek visszatérítésére.

Megjegyzendő, hogy ha egynél több munkaadó van, akkor a körzeti bíróságnak kell eldöntenie, hogy melyik munkaadó hajtja végre a visszatartásokat. Ha csak egyikük képes megfizetni a lefoglalandó rész teljes összegét, akkor a lefoglalás csak vele szemben foganatosítandó.

Egynél több hitelező

Amennyiben mindannyian rendelkeznek végrehajtási végzéssel, akkor az összes hitelező részt vehet a kifizetés lefoglalására indított eljárásban. Ez a lehetőség elérhetővé teszi számukra, hogy részesedjenek a beszedett összegekből anélkül, hogy előzetesen kiegyezési kísérletet kellett volna tenniük.

Felmerülő kérdések

Értesítés harmadik fél megőrzőnek

Az Adótörvény Eljárási könyve szerint a lefoglalási eljárást felfüggesztik, ha egy harmadik fél megőrző értesítést küldenek a munkaadó számára (eljárás, amely lehetővé teszi az államkincstár számára, hogy olyan készpénzösszegeket szedjen be, amelyeket adófizetők harmadik felekkel szemben követelnek és birtokolnak a kifizető kötelezettségének rendezéséig).

A lefoglalást kezdeményező hitelezőnek először is rendeznie kell tartozását az államkincstárral szemben, azonban megjegyzendő, hogy a közvetlen kifizetési eljárások létminimum jövedelmekkel szemben elsőbbséget élveznek.

A munkaadó tájékoztatja az állami könyvvizsgálót a folyamatban lévő lefoglalásról. Az utóbbi tájékoztatja a bírósági jegyzőt a harmadik fél és a kifizető számára kiadott értesítés dátumáról.

A lefoglalási eljárás csak azután folytatódik, hogy a kifizető tartozását rendezték. A jegyző az állami könyvvizsgálótól tájékozódva ennek megfelelően tájékoztatja a hitelezőket.

Közvetlen kifizetési követelés létminimum jövedelemre

Létminimum tartozásra tett közvetlen kifizetési követelés esetén a munkaadó erről értesülve köteles megfizetni a hitelező számára az adós le nem foglalható részén felüli összeget. Az esedékes összegeket a létminimum hitelezőnek kell kifizetni.

Ezenfelül a munkaadó folytatja a kifizetések teljesítését a jegyző számára az adós fizetésének lefoglalható részéből, miután eljuttatta a létminimum hitelezőnek fizetendő összegeket.

Munkaszerződés megszűnése

Amikor megszűnik az adós és a munkaadó között fennálló szerződéses kapcsolat, a munkaadó tájékoztatja a jegyzőt ennek bekövetkeztéről, és arról, hogy a visszatartások a továbbiakban nem hajthatók végre.

A megőrző birtokában lévő pénzösszeget ekkor kiosztják.

A fentiek szerint a munkaadóban bekövetkezett változás ellenére a lefoglalás folytatódik, és a következő munkaadó esetén is érvényesíthető. Ebben az esetben nincs szükség előzetes kiegyezési eljárás lefolytatására.

Ennek ellenére a hitelezőnek az előző munkaadótól kapott értesítéstől számított egy éven belül ezt kérvényeznie kell. Ellenkező esetben a lefoglalás véget ér, és a pénzösszegeket szétosztják.

Címváltozás

A jegyzőt értesíteni kell a hitelező címváltozásáról. Amennyiben azonban a hitelező egy ügynökön keresztül cselekedett (és az ügynököt a kézbesítés címeként határozták meg), nincs szükség a jegyző értesítésére.

Amennyiben az adós megváltoztatja lakhelyét, de új lakhelye az eljárás eddigi lefolytatásával megbízott körzeti bíróság illetékességi területén kívül esik, akkor is ugyanaz a bíróság marad felelős az eljárás levezénylésével.

Harmadik fél megőrző értesítése

1. Rövid

A harmadik fél értesítése nem polgárjogi végrehajtási eljárás. Valójában az eljárás az adótörvény hatálya alá tartozik. Lehetővé teszi az államkincstár számára az adófizetők felé harmadik felek részéről tartozásban jelentkező készpénzjárandóságok lefoglalását.

Meghatározás

A harmadik fél értesítés lehetővé teszi az államkincstár számára az adófizetők felé harmadik felek részéről tartozásban jelentkező készpénzjárandóságok lefoglalását.

Lefoglalás

Ez az eljárás bármely tartozásra vonatkoztatható.

A lefoglalás alá vont harmadik fél által kézhez vett, az állami könyvvizsgáló által átvételi elismervénnyel küldött ajánlott levélben adott értesítéssel indítható el.

Ezen eljárás keretein belül minden adós hitelezője ugyanabban a helyzetben találja magát: egyikük sem kiváltságos hitelező.

Jogvita esetén a joghatósággal rendelkező bíróság a végrehajtó bíróság az eljárás természetére irányuló jogviták rendezésében. Másfelől a közigazgatási bíróság rendelkezik joghatósággal az eljárásokból eredő járandóságokat érintő jogviták rendezésére.

A harmadik fél megőrző értesítés bármilyen adójellegű járandóságra vonatkozhat (közvetlen és közvetett adók, vámdíjak stb.).

2. Gyakorlatban

Eljárások

Az eljárás keretein belül a végrehajtó szolgálataira nincs szükség.

A lefoglalás alá vont harmadik fél részéről az állami könyvvizsgálótól kapott átvételi elismervénnyel ellátott ajánlott levél átvétele indítja el az eljárást.

Az intézkedés végrehajtásáról értesítik az adóst, ellenkező esetben érvénytelen az eljárás. Az adós számára kéthónapos időszak áll rendelkezésre tiltakozása benyújtására.

Az államkincstár és a magánhitelezők ugyanabban a helyzetben vannak, egyikük sem kiváltságos. Ennek megfelelően a járandóságot szokványos eljárással kezelik. A harmadik fél megőrző értesítésének egy napon kell történnie a lefoglalás alá vont harmadik félnek való elküldéssel, mivel ez az egyetlen olyan eset, amikor a magánhitelezők együttesen cselekedhetnek az államkincstárral.

A tiltakozásra az adós számára azok benyújtására biztosított kéthónapos időszak végén a harmadik félnek fizetnie kell az államkincstárnak.

Illetékes bíróság

A végrehajtó bíróságot a végrehajtási eljárás jellegével kapcsolatos kérdésekkel kell megkeresni. Másfelől, ha a tiltakozás egy olyan járandóságra vonatkozik, amelyre eljárás van folyamatban, akkor a közigazgatási bíróság rendelkezik joghatósággal.

Joghatás

A harmadik fél megőrzőnek küldött értesítés azonnali hatállyal átruházza a lefoglalt járandóságokat az államkincstár javára addig az összegig, amennyi a nemfizető adós által fizetendő.

SZÓSZEDET

• Odaítélés: olyan művelet, amelynek célja a lefoglalt tulajdon nyilvános árverésen a legmagasabb licitálónak való értékesítése.
• Harmadik fél megőrző értesítése: eljárás, amely lehetővé teszi az államkincstár számára az adófizetők felé harmadik felek részéről tartozásban jelentkező készpénzjárandóságok lefoglalását.
• Elévülés: kezdetben érvényes intézkedés, amelynek teljes hatályba lépése egy soron következő intézkedéstől függött, amelyet azonban nem hajtottak végre.
• Részvényesi jogok: a polgári törvények alapján kereskedelmi vállalatok - a részvénytársaságokon kívül - által kibocsátott részvények
• Átruházási irat: irat, amely különösképp egy személyre bizonyos jogok átruházását teszi lehetővé
• Átruházhatósági irat: irat, amellyel egy részvényt egy birtoktól egy másik birtokra ruháznak át
• Letiltott hozzáférés: olyan állapot, amelyben egy személy nem rendelkezhet vagyontárgyaival vagy valamely tulajdonával
• Megszűntetés: egy jog gyakorlása előtt fennálló akadály eltávolítása annak érdekében, hogy valamely intézkedés végrehajtható vagy valamely jog gyakorolható legyen
• Zálog: tulajdon alapú biztosíték, amely a szellemi jogokat hivatott garantálni
• Értesítés: olyan intézkedés, amelynek célja egy személy egy eljárásbeli intézkedésről való tájékoztatása akár egy végrehajtón keresztül, akár postai úton
• Semmissé nyilvánulás: formai hibát (pl. formai követelmény elmaradása) vagy alapvető hibát (pl. egy törvény szerint való eljárásra való jogképesség hiánya) tartalmazó jogi dokumentumra kirótt szankció.
• Vállalati részvény: Tőkerészesedés egy vállalkozásból, amelynek megvásárlásával részvénytulajdonosi státuszt biztosít, és ennek megfelelően jogot biztosít arra, hogy részt vegyen a vállalat életében és osztozzon a nyereségen
• Elévülés: olyan jogszerzési vagy joggyakorlási mód, amelyre egy adott időszak leteltével van lehetőség
• Szokványos eljárás: ebben az esetben azt a rendeletet jelenti, amellyel a lefoglalást kezdeményező hitelezők élnek („elsőként érkezik, elsőként szolgálják ki”)
• Adminisztrátor: adminisztrációt és irányítást végző személy
• Zárolás: letét, amely harmadik fél általi kérvényre történik a vitatott vagyontárgy őrizete felett, amíg az ügyet nem rendezik
• Értesítés: végrehajtó által adott értesítés, amely az eljárásbeli irat címzettjéhez való eljuttatását jelenti
• Helyettesítés : hitelező számára fennálló lehetőség egy másik, hanyag hitelező helyettesítésére a végrehajtási eljárásban
• Előzetesen: előzetesen fizetendő
• Hátralékosan: a következő hónap elején fizetendő
• Átruházható értékpapírok : vállalati, nyilvános vagy magánszervezet által kibocsátott értékpapír, amely eredetét tekintve értéktőzsdén értékesíthető