Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy végrehajtást kezdeményezhessek az adósommal szemben?

Mielőtt olyan módszereket alkalmazhatnánk, amelyek kényszerítik az adósunkat vagy az elítélet felet, hogy végrehajtsa a szerződésben vagy ítéletben foglalt kötelezettségeit, néhány feltételnek kell teljesülnie.

A végrehajtás alkalmazása megkívánja, hogy egy jogcím vagy határozat birtokában legyünk, amely magában foglal egy nem vitatott, esedékes és határozott összegű követelést, és amely végrehajtási záradékkal van ellátva (1). Továbbá, ha bírósági ítéletről van szó, meg kell róla győződni, hogy jogorvoslatoknak már nincsen helye, hacsak nem egy ideiglenes végrehajtó ítéletről van szó, és arról, hogy az ítélet kézbesítve lett az adósnak (2). A végrehajtási eljárást egy bizonyos időn belül kell megkezdeni (3). Összegezve tehát a végrehajtás foganatosításához:

1. Szükséges egy végrehajtható jogcím, amely magában foglal egy nem vitatott, esedékes és határozott követelést, és amely el van látva végrehajtási záradékkal

Az 1991 július 9.-i 91-650 számú törvény 2. cikke szerint: „A hitelező, határozott összegű és esedékes követelést tartalmazó jogcím vagy határozat birtokában kezdeményezheti a végrehajtást adósának vagyontárgyai tekintetében, a végrehajtási eljárásokra vonatkozó különleges szabályok betartása mellett”.

Ezen jogcímnek vagy határozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a hitelező és az adós kilétét, és meg kell határoznia a végrehajtandó kötelezettséget.

Mit nevezünk végrehajtható jogcímnek vagy határozatnak?

Végrehajtható jogcímek vagy határozatok az alábbiak lehetnek:

• Bírósági ítéletek és döntések;
• Az elsőfokú bíróság (tribunal de grande instance) elnökének hatáskörébe tartozó perbeli egyezségek
• A bíró és a felek által aláírt egyeztetési eljárás jegyzőkönyvi kivonata;
• Végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat;
• A végrehajtó által nem kifizetett csekk alapján kiállított okirat
• A közjogi személyek által kiállított okiratok, amelyeket a törvény végrehajtható okiratnak minősít, vagy – a törvény felhatalmazása alapján – ítéleti jelleggel bíró döntések.

Az 1991 július 9.-i 91-650 számú törvény 3. cikke szerint: „Egyedül a következő iratok képeznek végrehajtható jogcímet vagy határozatot:

1° Polgári és közjogi bírósági ítéletek és döntések, valamint az elsőfokú bíróság (tribunal de grande instance) elnökének hatáskörébe tartozó perbeli egyezségek, amennyiben ezek végrehajtói erővel rendelkeznek;

2° Külföldi ítéletek és okiratok, valamint választottbírósági ítéletek, amelyeket egy, a végrehajtás felfüggesztésének erejével már nem bíró döntés végrehajthatónak nyilvánított;

3° A bíró és a felek által aláírt egyeztetési eljárás jegyzőkönyvi kivonata;

4° Végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okirat;

5° A végrehajtó által nem kifizetett csekk alapján kiállított okirat;

6° A közjogi személyek által kiállított okiratok, amelyeket a törvény végrehajtható okiratnak minősít, vagy – a törvény által meghatározott esetekben – ítélettel egyenrangú döntések”

Mit nevezünk egy határozott összegű és esedékes követelésnek ?

A követelés határozott összegű, amennyiben az értéket ki lehet fejezni pénzben vagy a jogcím illetve határozat minden olyan elemet tartalmaz, amely lehetővé teszi az érték megállapítását. A követelés esedékessé válik, amennyiben nem tartalmaz olyan határidőt vagy feltételeket, amelyek felfüggesztenék végrehajtását.

Mit nevezünk végrehajtási záradéknak ?

Franciaországban, a végrehajtási záradék a következőképpen hangzik: „Következésképpen, a Francia Köztársaság felhatalmaz minden bírósági végrehajtót és megparancsolja, hogy ezen kérelem alapján hajtsák végre a szóban forgó döntést, a főügyészeket és a Tribunaux de Grande Instance ügyészeit, hogy nyújtsanak segítséget, és a hatóságok valamennyi vezetőjét és tisztségviselőjét, hogy erejüket bevessék, amennyiben törvénynek megfelelően kérik fel őket erre. Fentiek hiteléül, ezt a döntést (ítéletet, okiratot...) aláírta...”. Ez a záradékot (kötelező érvénnyel) rá kell vezetni a végrehajtandó jogcímre vagy határozatra.

« En conséquence, la République Française mande et ordonne à tous Huissiers de Justice sur ce requis de mettre la dite décision à exécution, aux Procureurs Généraux et aux Procureurs de la République près les Tribunaux de Grande Instance d›y tenir la main à tous Commandants et Officiers de la Force Publique de prêter main-forte lorsqu›ils en seront légalement requis. En foi de quoi, la présente décision (ou le présent arrêt ou le présent acte…) a été signée par …. ».

2. További kiegészítő követelmények, amennyiben az okirat egy bírói döntés

Amennyiben a végrehajtandó jogcím vagy határozat egy bírósági döntés, két további feltételnek kell teljesülnie, mielőtt vegrehajtását véghezvihetnénk:

• A bírói döntés ellen fellebbezésnek már nincsen helye vagy az ideiglenes végrehajtást már jóváhagyták;
• a bírósági döntés az adósnak kézbesítve lett.

A bírói döntés ellen fellebbezésnek már nincsen helye vagy pedig az ideiglenes végrehajtást jóváhagyták

Egy ítelet elleni fellebbezésnek – amelynek célja ezen ítélet módosítása vagy megsemmisítése egy másodfokú bíróság előtt – vagy felszólalási eljárásnak lehet helye, amely az ítélet visszavonását célozza meg ugyanazon bíróság előtt, amely ezt az ítéletet meghozta, ha egy mulasztási ítéletről van szó, vagyis abban az esetben, ha az egyik peres fél nem jelent meg a tárgyaláson. Az alperesnek egy bizonyos határidőn belül kell benyújtania a fellebbezési, illetve a felszólalási eljárás iránti kérelmet. Erről a határidőről vagy azon bíróság hivatalnoka ad tájékoztatást, amelyik bíróság meghozta a szóban forgó ítéletet, vagy pedig a bírósági végtrehajtó az ítélet kézbesítésekor (lásd alább). Ez a határidő lejártáig felfüggeszti az ítélet végrehajtását.

500. cikk CPC (Code de procédure civile – Polgári perrendtartás) szerint: „Azon ítéletnek van jogerőssége, amely ellen már nincsen jogorvoslati lehetőség, mely felfüggesztené végrehajtását.

Azon ítélet, amely ellen egy ilyen jogorvoslat lehetősége fennál ugyan, de ezzel a lehetőséggel a meghatározott határidőn belül nem élenk, jogerős itéletnek tekinthető.”

Ennek ellenére, néhány szituációban, a törvény vagy a bíró engedélyezhetik a pernyertes félnek, hogy megkezdje a végrehajtást, még mielőtt a jogorvoslat lehetőségének határideje lejárt volna, vagy az igénybe vett jogorvoslat eredményt hozott volna. Ebben az esetben előzetes végrehajtásról beszélünk. Lehetséges tehát a jogcím vagy határozat végrehajtása még mielőtt a jogrovoslat lehetőségének határideje lejárna.

CPC 501. cikke: „Az ítélet az alábbi feltételek mellett hajtható végre, attól a pillanattól kezdve, hogy jogerőssé válik, hacsak az adós nem részesül kegyelmi határidőben (délai de grâce) vagy a hitelezőnek nem lett engedélyezve az előzetes végrehajtás.”

Elvileg, a különleges jogorvoslatoknak (mint például a felülvizsgálati kérelem (pourvoi en cassation)) nincsen halasztó hatályuk, tehát nem halasztják el az ítélet végrehajtását, ezzel szemben csak néhány eset képez kivételt, mint az állampolgársági (CPC 1045. cikk), válási (CPC 1086. és 1087. cikkek), örökbefogadási (CPC 1178-1. cikk), illetve leszármazási (CPC 1150. cikk) kérdések.

Az ítéletet kézbesíteni kell

Ahhoz, hogy végre lehessen hajtani az ítéletet, előzetesen kézbesíteni kell az adósnak, vagyis a tudomására kell hozni, annak érdekében, hogy pontosan tudja kötelezettségeinek terjedelmét.

CPC 503. cikk 1. bekezdése: „Az ítéleteket csak akkor lehet végrehajtatni azokkal szemben akik ellen meghozták, ha előzetesen kézbesítették nekik, hacsak nem önkéntesen kezdik meg a végrehajtást.”

Ha az adós Franciaországban él

A francia bíróság által meghozott döntés kézbesítése végrehajtó által történik. A végrehajtó által történő kézbesítést „signification”-nak nevezzük.

CPC 675. cikk 1. Bekezdése szerint: „Az ítéleteket „signification” útján kézbesítik, hacsak a törvény másképpen nem rendelkezik”

Ennek megfelelően tehát végrehajtóhoz kell fordulni, hogy az az adósnak kézbesítse az ítéletet.

Ha az adós egy másik tagállamban él

A határon átnyúló kézbesítés eljárást az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló rendelkezés szabályozza.

Franciaországban a végrehajtó az az illetékes továbbító szervek, amely a hitelező egy tagállamból származó kézbesítési kérelmét kezeli.

A külföldön élő adósnak kézbesítendő ítéletet a francia végrehajtónak kell átadni, aki az előírt nyomtatványokkal együtt továbbítja azt az adós székhely szerinti illetékes állami szervnek.

A kézbesítés nélküli döntések (décisions rendues „sur minute”) konkrét esete 

Néhány ítéletet kézbesítés nélkül is végre lehet hajtatni, vagyis a sürgősségre tekintettel végrehajtásukhoz elegendő az eredeti bírói ítélet (la minute) felmutatása anélkül, hogy sükség lenne előzetesen egy, a végrehajtási záradékkal ellátott másolatot (expédition) kézbesíteni az adósnak. Ílyen például az ideiglenes intézkedés (ordonnance sur requête), vagyis az egyik fél kérelmére a másik fél meghallgatásának mellőzésével hozott bírói döntés.

CPC 503. cikk 2. Bekezdése szerint: „Amennyiben a végrehajtás az eredeti ítélettel történik, ezen felmutatása egyenértékű annak kézbesítésével.”

3. A végrehajtási intézkedést egy bizonyos időintervallumban kell végrehajtani

Ha a végrehajtandó jogcím vagy határozat bírósági eredetű (mint például egy ítélet), a végrehajtási intézkedést a jogcím vagy határozat kibocsájtását követő 10 éven belül kell végrehajtani. Ez a határiő néhány speciális esetben meghosszabítható.

A 91-650 sz. törvény 3-1. cikke szerint: „A 3. cikk 1. és 3. pontjaiban említett jogcímek és határozatok végrehajtását csak tíz évig lehet kérelmezni, hacsak a bennük megállapított követelés béhajtására vonatkozó intézkedés elévülési ideje nem hosszabb terjedelmű.”

Ha a végrehajtandó dokumentum közjegyzői okirat, az elévülés határideje, amely után már nem lehet végrehajtási intézkedést kérelmezni, ugyanolyan hosszú, mint a követelés elévülésének határideje amelyet magában foglal. A követelés elévülése az a határidő, amely után a követelés végrehajtása már nem igényelhető a bíróság előtt.

Amennyiben a fent elhangzott különböző feltételek beteljesülnek, a hitelező egy illetékes végrehajtóhoz fordulhat (lásd 2. fájl), hogy az a kellő végrehajtási intézkedést végrehajtsa (3. és 4. fájlok).

Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb esetben, a végrehajtási eljárás egy fizetési meghagyás elküldésével kezdődik. A fizetési meghagyás a végrehajtási eljárás első lépése. Ezen okiratban, amelyet a végrehajtó állít ki, ez utóbbi felkéri az adóst, hogy spontán tegyen eleget kötelezettségének. Ugyanakkor, ez a fiezetési meghagyás nem kötelező bankszámla megelőző lefoglalása esetén (lásd 4. fájl).

Mit tehetek, miközben a végrehajtható jogcímre vagy határozatra várok? Léteznek-e biztonsági intézkedések?

Egy biztonsági intézkedés egy olyan intézkedés, amellyel a hitelező az adósának vagyontárgyait elidegeníthetetlenné tudja tenni, annak ellenére, hogy még nincsen birtokában jogerős bírósági döntésnek vagy másmilyen jogcímnek vagy határozatnak. Ez az intézkedés lehetővé teszi az adós vagyonának védelem alá helyezését, és ezáltal biztosítja a végrehajtási intézkedések hatásosságát, amelyet a hitelező később igénybe vehet, miután rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek lehetővé teszik alkalmazását.

Ahhoz, hogy egy ilyen eljárást végre tudjon hajtani, a hitelező köteles egy végrehajtót felkérni. Csak ezen utóbbiak foganatosíthatnak előzetes lefoglalást.

A megfelelő biztonsági intézkedés végrehajtásához (2) azonban néhány feltételnek teljesülnie kell (1).

1. A feltételek, amelyekne teljesülniük kell, hogy egy biztonsági intézkedést végre tudjunk hajtani

A biztonsági intézkedés végrehajtatásának lehetősége elvileg egy előzetes bírósági engedélynek van alárendelve, amelyet a bíró engedélyez egyéni kérelem alapján (1). Kivételesen, a hitelezőnek, amely birtokában van néhány jogcímnek vagy határozatnak, nem szükséges rendelkeznie bírói engedéllyel a biztonsági intézkedés végrehajtását illetően (2).

A bírói döntésből született, engedélyezett intézkedést egy bizonyos határidőn belül végre kell hajtani (3). Tavábbá, a hitelezőnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a vegrehajtható jogcím vagy határozat biztokába jusson (4).

Az alapelv: a kötelező bírósági engedély

Az 1991 július 9.-i törvény 67. cikkének értelmében, „Valamely egyén, ha követelményének létezése megalapozottnak látszik, kérheti a bírótól, hogy egy biztonsági intézkedést hajthasson végre adósa vagyona tekintetében, éspedig előzetes fizetési meghagyás nélkül, ha a körülmények indokolják, hogy a behajtás veszélyeztetve van”.

A biztonsági intézkedés végrehajtásához szükséges bírósági engedély kérelmét egyéni kérelem formájában lehet benyújtani, tehát az egyik fél kérelmére a másik fél meghallgatása nélküli eljárás keretein belül: a hitelező így a „meglepetés hatásából” tud hasznot húzni, amely nélkülözhetetlen a biztonsági intézkedés hatékonyságához. Ezt a kérelmet az adós lakóhelye szerinti illetékes végrehajtó bírónak (juge de l’exécution) kell benyújtani (lásd a 2. fájlt ami a végrehajtó bíró hatáskörét illeti).

A bírói engedély két feltételnek van alávetve: a hitelezőnek egy elvben megalapozott követelést kell felmutatnia (nem szükséges a követelés nem vitatott és esedékes jellegét bebizonyítani) és igazolnia kell, hogy a külső körülmények veszélyeztetik annak behajtását (bizonyítania kell az adós fizetési hajlandóságának kétségességét).

A bírói döntésben meg kell állapítani azt az összeget, amelynek biztosítékaként a bíró engedélyezi a biztonsági intézkedést és pontosítania azon tárgyakat, amelyekre az intézkedés vonatkozik.

A kivétel:  : a bírói engedély alól való felmentés

Az 1991 július 9.-i törvény 68. cikkének értelmében nincsen szükség előzetes bírói engedélyre, amennyiben a hitelező már az alábbi dokumentumok egyikének birotkában van:

• Egy végrehajtható jogcím vagy határozat (a hitelező elvileg foganatosíthat kényszervégrehajtási intézkedéseket, de az esetek többségében szükség van egy előzetes fizetési meghagyás kézbesítésére. A „meglepetés hatásának” biztosítása érdekében, a hitelező biztonsági intézkedést foganatosíthat anélkül, hogy az adóst erről értesítenie kellene);
• Egy bírósági döntés, amelynek még nincsen végrehajthatóvá nyílvánítva;
• Egy elfogadott váltó;
• Egy saját váltó;
• Egy csekk;
• Egy írott lakásbérleti szerződés

A biztonsági intézkedés véghezvitele egy bizonyos határidőn belül

A hitelezőnek továbbítania kell a végrehajtónak a biztonsági intézkedés véghezviteléhez szükséges dokumentumot: vagy a bírósági döntést, amely engedélyezi a biztonsági intézkedést, vagy az 1991 július 9.-i törvény 68. cikkjében felsorolt jogcímek vagy határozatok egyikét.

Ezen utóbbi esetben, a biztonsági végrehajtás nincsen határidőhöz kötve. Ezzel szemben, ha a biztonsági intézkedés bírósági engedély alapján történik, az intézkedést a döntés meghozásától számított három hónapon belül kell végrehajtani.

Végrehajtható jogcím vagy határozat megszerzése egy bizonyos határidőn belül

Az 1991 július 9.-i törvény 70. cikke és az 1992 július 31.-i rendelet megkövetelik a hitelezőtől, aki nem volt egy végrehajtható jogcím vagy határozat birtokában a biztonsági intézkedés végrehajtásának pillanatában, hogy megindítsa vagy folytassa az eljárást vagy a szükséges formalitások elvégzését, a biztonsági intézkedést követő egy hónapban.

2. A különböző biztonsági intézkedések

A védendő vagyontól függően két féle biztonsági intézkedés létezik: a megelőző jellegű zárlat (saisie conservatoire) (1) és a bírói korlátozó intézkedések (sûretés judiciaires) (2). Ezen két fajta intézkedés hatása jelentősen eltér egymástól.

A megelőző jellegű zárlat

A megellőző jellegű zárlat hatása

A megelőző zárlat keretein belül lefoglalt tárgyak elidegeníthetetlenek, ez az jelenti, hogy az adós ezeket nem adhatja el vagy ruházhatja át.

Azok a vagyonok, amelyek egy biztonsági intézkedés tárgyai lehetnek

Tárgyi ingóságok

A biztonsági intézkedéseket lehet végrehajtani a tárgyi ingóságokra, hogy ezek az adós vagy egy harmadik személy birtokában legyenek. A hitelező, aki megszerez vagy már birtokában van egy végrehajtható jogcímnek vagy határozatnak, amely magába foglalja követelését, a későbbiekben átalakíthatja (átváltoztathatja) a megelőző jellegű zárlatot eladási zárlattá (lásd 3. fájl) és kifizetteti magát az eladásból befolyt összegből.

Követelések

A hitelező biztonsági okokból zálog alá helyezheti adósának harmadik személlyel szembeni követeléseit. A végrehajtó kézbesíti az intézkedést a harmadik félnek és nyolc napon belül informálja az adósát. Itt is érvényes az a szabály, miszerint az a hitelező, aki egy végrehajtható követelést tartalmazó jogcím vagy határozat megszerzésére törekszik vagy már ennek birtokában van átalakíthatja a megelőző jellegű zárlatot bankszámla megelőző lefoglalására (lásd 3. fájl).

Bírói korlátozó intézkedések

A bírói korlátozó intézkedések hatása:

Azon vagyontárgyak, melyek bírói korlátozó intézkedés hatása alá esnek átruházhatóak és elidegeníthetőek. Tehát el lehet őket adni.

A bírói korlátozó intézkedések spécifikus célja, hogy a hitelező néhány jogát védje. A hitelezőnek előnyös rangsort kölcsönöz, az úgynevezett „dupla bejegyzés”: először is az „előzetes bejegyzés”, amely időpontjától számítva kap rangsort, visszamenőleges hatállyal, és a „végleges bejegyzés”, amelyet akkor kell véghezvinni, amikor a hitelező jogai megalapozottak lettek.

A hitelezőnek kéféle jogosultsága van:

Elsőbbségi jog :

A hitelező kezdeményezheti a vagyontárgy kötelező értékesítését. Ha nem ő kezdeményezi a kötelező értékesítést, a bírói korlátozó intézkedésre jogosult hitelezőnek joga van, rangsorjának megfelelően, részesülni az eladásból befolyó bevétel összegéből.

Követ

A hitelező gyakorolhatja a vagyontárgyra vonatkozó jogait, legyen ez bárki birtokában is (ha például az adós eladta a tárgyat egy harmadik személynek).

A vagyontárgyak, amelyek egy bírói korlátozó intézkedés tárgyai lehetnek:

Az adós ingatlanjai ideiglenes jelzálog regisztráció tárgyai lehetnek, amely a jelzálog nyilvántartó hivatalban történő adatközlő lap bejegyzésével történik.

Kereskedelmi ingatlanok ideiglenes fedezetként (nantissement) szolgálhatnak, amely a cégbíróság hivatalnokánál leadott adatlappal kerül bejegyzésre.

Társasági részesedések ideiglenes fedezetként szolgálhatnak, az erről szóló határozatot a részesedést kiadó cégnek kézbesíteni kell.

Értékpapírok is szolgálhatnak ideiglenes fedezetként, az erről szóló határozatot az értékpapírt kiadó cégnek vagy a portfóliókezelőnek kézbesíteni kell.

Minden esetben, a bírói korlátozó intézkedés végrehajtását követő nyolc napon belül kézbesíteni kell az adósnak, tehát az adóst értesíteni kell végrehajtó által kézbesített végzés útján.

Továbbá az ideiglenes közzétételt meg kell erősíteni egy végleges közzététellel. A végrehajtó ezen a téren a törvény szerint jár el. Ez a közzététel rangsort kölcsönöz a biztonsági intézkedésnek a kezdeti formalitások végrehajtásának dátumától kezdve, tehát visszamenő hatállyal.