Átruházható értékpapírok és részvényesi jogok lefoglalása

Átruházható értékpapírok és részvényesi jogok alatt a közjogi (rövidtávú értékpapírok) vagy magánjogi jogi személyek által kibocsátott értékpapírok, illetve törzsrészvény értendő.

1. Rövid

Az átruházható értékpapírok és részvényesi jogok lefoglalási eljárása lehetővé teszi a hitelező számára, hogy adósának átruházható értékpapírjait, valamint részvényesi jogait elkobozza és eladja, így fedezve az adósságból eredő hiányát.

Meghatározás

Az átruházható értékpapírok és részvényesi jogok lefoglalása olyan eljárás, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy lefoglalja és értékesítse adósa immateriális jogait, hogy visszanyerhesse a felé tartozásként jelentkező összeget.

Lefoglalás

Az értékek lefoglalásának eljárása a harmadik fél - a kiállító jogi szerv (pl. egy cég) - őrizetében történik.

A lefoglalás egy, a harmadik félre (a kiállító jogi szerv) vonatkozó lefoglalási dokumentum biztosítása által történik, melyről az adóst később értesítik.

A lefoglalási dokumentum biztosítása által az átruházható értékpapírok és társasági jogok át nem ruházhatóvá válnak, továbbá ettől a ponttól fogva nem lehet felettük rendelkezni vagy harmadik fél lefoglalása alá helyezni.

A lefoglalás velejárói: Amennyiben az immateriális jogok értékesítését nem tudják a felek békés úton megoldani, az eladás kötelező jelleget ölt.

Harmadik felek birtokában lévő pénztőke lefoglalása

A harmadik felek birtokában lévő pénztőkék lefoglalása polgárjogi végrehajtási eljárás, amely csak a tartozás összegére alkalmazható. Lehetővé teszi az esedékes és fizetendő adósságokat igazoló végrehajtási határozattal rendelkező hitelező (a lefoglaló hitelező) számára, hogy lefoglalja a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik félnél található kintlévőségeit, így a harmadik fél lesz az adósának az adósa (a lefoglalás tárgyát birtokló adós).

Azaz lehetővé teszi a hitelező számára, hogy visszaszerezze azon kintlévőséget (egy adott pénzösszeg), amelyet az ő adósa (a lefoglalás tárgyát birtokló adós) követel a saját adósától (a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél).

1. Rövid

A harmadik fél birtokában lévő kintlévőségek lefoglalása olyan eljárás, amely lehetővé teszi a hitelező számára (a lefoglaló hitelező), hogy visszaszerezze azon kintlévőségeit, amelyet az ő adósa (a lefoglalás tárgyát birtokló adós) követel a saját adósától (a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél).

Feltételek

Harmadik felek birtokában lévő pénztőke csak az alábbi feltételek teljesülése esetén foglalható le:

• A hitelező rendelkezik az esedékes és fizetendő tartozást igazoló végrehajtási határozattal. Ez a tartozás fogja a lefoglalandó kintlévőség tárgyát képezni (a kintlévőség végett történik a lefoglalás).
• A hitelező adósának (a lefoglalás tárgyát birtokló adós) kötelező kintlévőséggel kell rendelkeznie a harmadik fél felé (a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél).
• Az adós adósának (a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél) tartoznia kell egy meghatározott, független hatóságnak.

A lefoglalás menete

A lefoglalás során fel kell mutatni a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik félre vonatkozó lefoglalási végzést, aki ezután köteles a közvetítőjével közölni a lefoglalás tárgyát birtokló adós felé fennálló kötelezettségeit.

A lefoglalásról ezután a végzéssel értesítik a lefoglalás tárgyát birtokló adóst, így az védelemmel élhet. Ezen feltételek teljesítése után a lefoglalás tárgyát birtokló harmadik fél köteles megkezdeni a fizetést. A fizetés az ellenvetések meglétének függvényében változik.

Joghatás

A lefoglalás azonnali hatállyal kijelöli a lefoglaló hitelezőt, elkerülve ezáltal a hitelezők esetleges arányos részvételét. Ezenkívül a lefoglalás a lefoglalt pénzösszegeket át nem ruházhatóvá teszi, amelyek a későbbiekben nem használhatók fel fizetségként.

2. Bankszámlán harmadik fél megőrzésében lévő tőkeösszeg lefoglalása

Rövid

Alapelv

A bankszámlán harmadik fél megőrzésébe lévő tőkeösszegek lefoglalása olyan lefoglalás, amelyet a bank, nem pedig az adós felé nyújtanak be (a lefoglalás alá vont harmadik fél).

Az ilyen jellegű lefoglalás célja, hogy lefoglalja az adós folyószámláján lévő pénzösszegeket. Az eljárás egyaránt vonatkozik letétszámlákon és minden egyéb olyan folyószámlán tartott pénzösszegre, amelyet olyan intézménynél nyitottak, amely törvényesen fenntarthat ilyen letétszámlákat. A végrehajtás minden készpénzszámlára, aktuális folyószámlákra és letétszámlákra érvényesíthető, legyenek kamatra lekötöttek vagy sem.

Lefoglalás

A lefoglalást az adós bankjának megküldött lefoglalási végzés útján hajtják végre, amelynek ismertetnie kell a végrehajtóval az adós folyószámlájának egyenlegét. A végrehajtó megkezdheti az adós folyószámlájának lefoglalását a rajta lévő tartozási egyenlegtől vagy hitelegyenlegtől függően. Amennyiben a folyószámla hitelegyenleget mutat, akkor a lefoglalás a számláról lehívható egyenleg (SBI) alapján történik.

A lehívható egyenleg megegyezik védett tényleges bevétellel (RSA).

Gyakorlatban

Ezt a polgárjogi végrehajtási eljárást a Rendelet 55-68. cikkelyei és az 1991. július 9-i törvény 47. cikkelye szabályozza, illetve irányadók még az 1992. július 31-i rendelet 44-49. és 73-79. cikkelyeiben meghatározott speciális rendeletek.

A fentiek a letétszámlákra vonatkozóan rendelkeznek, azonban érintik a fizetendő pénzösszegeket mutató folyószámlákat is, amelyeket a törvények által engedélyezett intézményeknél nyitottak (bankok, postahivatalok és takarékszövetkezetek).

A harmadik felek által megőrzésben lévő tőkeösszegekre kezdeményezett végrehajtás minden készpénzszámlára, aktuális folyószámlára és letétszámlára érvényesíthető, legyenek kamatra lekötöttek vagy sem.

Ugyanakkor nem indítható az adós folyószámláján kimutatott teljes pénzösszeg lefoglalására.

A folyószámlán kimutatott pénzösszegek le nem foglalhatósága

A gyakorlatban a hitelező a végrehajtóján keresztül kötelezi a bankot arra, hogy hajtsa végre az adós folyószámlájának lefoglalását.

A bank ekkor tájékoztatja a hitelezőt arról, hogy a folyószámla tartozási egyenleget vagy hitelegyenleget mutat-e. Ettől a ponttól figyelembe veendő szempont

• tartozási egyenleg esetén : a végrehajtó tájékoztatja a hitelezőt arról, hogy nem érvényesítheti a lefoglalást, mivel az adós folyószámlája tartozási egyenleget mutat. A lefoglalási végzésről szóló értesítést 15 napos időkorlátozás követi. Ennek az időnek kell letelnie ahhoz, hogy az adós folyószámlája olyan állapotot érjen el, amelyben a lefoglalás foganatosítható.
  A végrehajtó tájékoztatja a hitelezőt arról, ha a folyószámla 15 napon belül többletösszeget mutat. Ebben az esetben megfontolható a lefoglalás végrehajtása. A végrehajtónak azonban tájékoztatnia kell a hitelezőt arról, hogy az adós számára a védett tényleges bevétel összegével egyenértékű pénzletétet kell hagyni, amely 466,99 eurónak felel meg, hogy a lefoglalás alá vont személy egyedül és gyermek eltartása nélkül megélhessen 2011-b
• hitelegyenleg esetén : az 1992. évi rendelet 47. cikkelye által meghatározott egyenleg, nevezetesen a védett tényleges bevétel (RSA) nem foglalható le.
  Tizenöt napnak kell eltelnie (vö. supra), hogy a lefoglalás előtt végrehajtandó ügyletek is figyelembe vehetők legyenek. A lefoglalást követően történt ügyletek nem vehetők figyelembe.

Ezen a ponton különbséget kell tenni a rendszeresen megjelenő, le nem foglalható tartozások (pl. fizetés, nyugdíj, munkanélküli járadék, családi pótlék stb.) és a nem rendszeresen megjelenő, le nem foglalható tartozások (pl. orvosi költségek visszatérítése stb.) között.

• Rendszeresen megjelenő le nem foglalható tartozások: az adós kérheti, hogy ezeket az összegeket azonnal a rendelkezésére bocsássák. Ezek közé tartozik általában a tartásdíj, amely indokolja, hogy ezek miért bocsátandók azonnal, és nem csak a tizenöt napos időszak leteltével rendelkezésre.
  Ennek ellenére az adós folyószámlájáról lehívott díjak a legutóbbi le nem foglalható összeg kifizetésének időpontjától számítva nem kerülnek e rendszeresen megjelenő le nem foglalható tartozások közé. Ezen pénzösszegeket semmilyen körülmények között sem adják hozzá a le nem foglalható bankszámla egyenleghez (SBI), amely gyakorlatilag megegyezik a védett tényleges bevétel összegével (2011-ben 466,99 euró).
• Nem rendszeresen megjelenő, le nem foglalható tartozások: az adós kérheti, hogy bocsássák rendelkezésére ezeket az összegeket. Ez esetben azonban nem válnak azonnal elérhetővé, hanem halasztásra kerülnek. A halasztás ideje 15 nap, amely során végbemenő, a lefoglalást megelőző ügyletek figyelembe vehetők. Itt sincs lehetőség a nem elérhető bankszámla egyenleg (SBI) felhalmozására.

Ezen szabályok alól azonban vannak kivételek. Más szóval, bizonyos esetekben a le nem foglalható tartozás lefoglalható lehet (pl. egy önálló hitelező lefoglalhatja az adós le nem foglalható kinnlevőségeit).

Ezen kivételek ellenére az adós egy hozzá nem férhető bankszámlát kap (az RSA összegével egyenértékű), amely semmilyen esetben sem foglalható le.

Feltételek

Az adós számláját fenntartó intézmény (központi iroda vagy fióküzlet) köteles felfedni az adós számláján (számláin) lévő egyenleget a lefoglalás időpontjában.

Az intézménynek nem csak a lefoglalás napján az adós számláján lévő egyenleget, hanem az addig a napig beékezett összegeket is ismertetnie kell. Ezek az összegek a lefoglalás értelmében kinnlevőségek.

A banknak ugyanakkor nem kell felfednie az adós számláján a lefoglalást követően történő pénzmozgásokat.

Amennyiben egynél több folyószámláról van szó, akkor a banknak minden számlára vonatkozóan közölnie kell az egyenleget. A harmadik félnek nem kell feltétlenül a készpénzösszegeket mutató letétszámlákra korlátoznia magát, hanem minden olyan számláról számlakivonatot kell eljuttatnia, amely az adós tulajdonában van a lefoglalás időpontjában.

A lefoglalás időpontjában mutatott egyenleg a folyamatban lévő ügyletek hatására később kiigazításra kerülhet.

A lefoglalás eljárása az adós által fenntartott összes folyószámlát elérhetetlenné teszi a lefoglalás alá vont harmadik féllel szemben (a rendelet 74. cikkelye). A lefoglalást kezdeményező hitelező ugyanakkor korlátozhatja egyes számlák el nem érhetőségét, különösen garancia elérése érdekében.

Különösen a közös számlákra vagy csak az egyik házastárs nevére nyitott számlákra vonatkozó intézkedések hajthatók vég

• közös számla esetén: A lefoglalásban nem érintett közös számla tulajdonosa köteles bizonyítani a számlára beérkező minden összeg feletti tulajdonjogá
• csak az egyik házastárs nevére nyitott folyószámla esetén: a helyzet eltérő lehet a vonatkozó házastársi felállás szerint:
• Tulajdon közös megőrzésének rendszere: a Polgári Törvénykönyv 1402. cikkelye érvényesítendő (a Polgári Törvénykönyv 1402. cikkelye: „Minden tulajdon - ingó vagy ingatlan - közös bevételnek minősül, hacsak nem bizonyítják be, hogy csak az egyik házastárs tulajdonát képezi a törvények rendelkezése szerint.
• Ha a tulajdon jellegénél fogva nem mutatja eredetét, akkor a házastárs személyes tulajdonát - ha vitatott - írásban kell egyértelműsíteni. Leltár vagy előzetesen készített bizonyíték hiányában a bíróság minden dokumentumot figyelembe vehet, nevezetesen családi feljegyzéseket, jegyzékeket és háztartási papírokat, illetve a banki dokumentumokat és számlákat. Lehetővé teszi a tanúság vagy valószínűsítés általi bizonyítást is, amennyiben úgy találtatik, hogy a házastárs számára nem volt véghezvihető az írásos dokumentum beszerzése.”)
• A pénzösszegek feletti tulajdont egyértelműsítő bizonyíték mutatandó be Külön tulajdon rendszere: Ez esetben a Polgári Törvénykönyv 1538 (3) cikkelye vonatkozik erre. Ez a paragrafus az alábbiakat rendeli el: „Azon tulajdonok esetén, amelyek felett egyértelműen egyik házastárs sem tudja bizonyítani kizárólagos tulajdonjogát, úgy kell tekinteni, hogy azok fele-fele arányban állnak birtokukban”.

Ennek megfelelően, ha a tőkeösszegek feletti tulajdonról döntés születik, akkor a lefoglalás nehézség nélkül lefolytatható. Ellenkező esetben a pénzösszegek közös fenntartójának feladata annak bizonyítása, hogy azok hozzá tartoznak.

Létminimum jövedelem visszanyerése

1. Létminimum jövedelem közvetlen kifizetése

Ez az eljárás lehetővé teszi bármely olyan személy hitelezője számára a közvetlen kifizetés elérését, aki létminimum jövedelemre jogosult harmadik felektől meghatározott, fizethető összegekben az adósa számára.

Meghatározás

Ez az eljárás lehetővé teszi létminimum jövedelmet adó hitelező számára a feléje tartozásként jelentkező összegek közvetlen kifizetésének elérését.

A lefoglalás menete

Ez az eljárás csak harmadik fél közreműködésével érvényesíthető: a harmadik fél adós a kifizetésre vagy más bevételre (általában a munkaadó).

A harmadik fél adós ezen eljáráson keresztül közvetlenül átruházhatja a részéről tartozásként jelentkező összeget a lefoglalás alá vont adós (a hitelező adósa, akire eredetileg az eljárás indult) vagy hitelező számára.

Ezt egy végrehajtó végzi el. A végrehajtót onnan kell választani, ahol a létminimum jövedelmet hitelező székhelye található.

A harmadik fél adós ekkor közvetlenül fizeti meg az összegeket a hitelező számára.

Akárcsak minden egyéb eljárás esetén, felmerülhetnek bizonyos kérdések. Ezek a létminimum jövedelemhez tartozó adós székhelyén joghatósággal rendelkező körzeti bíróság hatáskörébe tartoznak.

További eljárás

A lefoglalási eljárás lezárható a lefoglalástól való eltekintéssel, illetve abban az esetben, ha a jövedelem a továbbiakban nem fizetendő.

2. Létminimum jövedelem visszanyerése magánúton

Ez az eljárás lehetővé teszi az államkincstári könyvelőknek a létminimum jövedelem visszaszerzését azokban az esetekben, ahol a végső határozat a hitelező javára történő visszatérítés mellett szólt.

Az eljárás keretén belül az államkincstárat a létminimum hitelező helyettesíti. A hitelező pedig saját visszaszerzésre irányuló eljárásokat kezdeményez.

Meghatározás

Ez az eljárás lehetővé teszi az államkincstár számára azon létminimum jövedelmek visszanyerését, amelyek esetén a bíróság határozata a hitelező javára döntött.

A lefoglalás menete

Az államügyész fontos szerepet játszik ezen eljárás keretein belül. Ez esetben a hitelező visszaszerzésre irányuló kérvényét a vonatkozó körzeti bíróságra, az államügyésznek címezve küldik el.

A létminimum jövedelmek közvisszaszerzése annak jellegét tekintve kiegészítő. Lényegében a hitelezőnek bizonyítania kell, hogy a végrehajtási eljárásoknak magánjogi értelemben nem volt eredményük.

Az államügyész tájékoztatja a hitelezőt arról, hogy egyetért-e a kérvénnyel. Ha egyetért vele, akkor erről értesíti az adóst, aki ezt követően csak az államkincstár könyvelőin keresztül rendezheti tartozását.

Kifizetés lefoglalása

A kifizetés lefoglalása olyan eljárás, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a részére az adós által fizetendő összegeket „azok forrásában” foglalja le.

Meghatározás

Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a hitelező közvetlenül lefoglalja a számára esedékes összegeket az adóstól, annak munkaadóján keresztül.

A lefoglalás menete

Ez az eljárás csak a fizetendő összegekre vonatkozik. Ez csak a fizetés vagy munkabér lefoglalható részére érvényes (vö. Munka Törvénykönyve R. 3252-2. cikkely).

Ez az eljárás a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, nem pedig a végrehajtó bíróságéba.

A kifizetés lefoglalását várakozási időszak előzi meg: a kiegyezés. A bíróság megkísérli elérni, hogy a felek kiegyezzenek. Amennyiben ez a törekvés nem jár sikerrel, akkor a bíróság szemügyre veszi a tartozás összegét, beleértve a tőkeösszeget, a kamatot és a költségeket, hogy arra lefoglalási eljárás legyen kiírható.

A főjegyző a munkaadó számára elküldendő dokumentummal elindítja a lefoglalást. Az adós kellő időben kap erről egy másolatot. A munkaadó ekkor köteles megfizetni minden hónapban azokat a visszatartott összegeket, amelyekre a lefoglalást kezdeményezték. Ezek az összegek a jegyzőnek fizetendők, aki aztán továbbítja azt a hitelező számára.

Harmadik fél megőrző értesítése

1. Rövid

A harmadik fél értesítése nem polgárjogi végrehajtási eljárás. Valójában az eljárás az adótörvény hatálya alá tartozik. Lehetővé teszi az államkincstár számára az adófizetők felé harmadik felek részéről tartozásban jelentkező készpénzjárandóságok lefoglalását.

Meghatározás

A harmadik fél értesítés lehetővé teszi az államkincstár számára az adófizetők felé harmadik felek részéről tartozásban jelentkező készpénzjárandóságok lefoglalását.

Lefoglalás

Ez az eljárás bármely tartozásra vonatkoztatható.

A lefoglalás alá vont harmadik fél által kézhez vett, az állami könyvvizsgáló által átvételi elismervénnyel küldött ajánlott levélben adott értesítéssel indítható el.

Ezen eljárás keretein belül minden adós hitelezője ugyanabban a helyzetben találja magát: egyikük sem kiváltságos hitelező.

Jogvita esetén a joghatósággal rendelkező bíróság a végrehajtó bíróság az eljárás természetére irányuló jogviták rendezésében. Másfelől a közigazgatási bíróság rendelkezik joghatósággal az eljárásokból eredő járandóságokat érintő jogviták rendezésére.