Az ingóvégrehajtás általános szabályai

A végrehajtást kérő számára a foglalás egy olyan sajátos jogot jelent, amely lehetővé teszi a lefoglalt ingóságok későbbi értékesítésével követelésének kielégítését.

Az ingóvégrehajtás lehetőséget biztosít a végrehajtást kérőnek, hogy a vele szemben fennálló tartozásához a lefoglalt ingóságok későbbi értékesítésével, a befolyó vételárból hozzájuthasson.

Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvbe összeírja, és ilyen módon lefoglalja.

Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.

Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.

A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá, hogy vagyonát, illetőleg valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog, és szükség esetén ebből a célból megkeresi a közjegyzőt. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a végrehajtó hivatalból is köteles a zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződni arról, hogy terheli-e jelzálogjog a lefoglalt ingót.

A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról.

A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.

Lefoglalható ingóságok

Általános szabály szerint csak az adós tulajdonát képező ingóságot lehet lefoglalni.

Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.

A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

Több ingóság esetén a lefoglalásuk sorrendjét a végrehajtó állapítja meg.

A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget - nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés.

Foglalási jegyzőkönyv

A foglalási jegyzőkönyv egyedüli bizonyítéka a foglalás megtörténtének, illetve érvényességi kelléke a foglalásnak.

A foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozók számát, fel kell sorolni a végrehajtás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat, illetve azt, hogy a gépjármű lefoglalására a 103. § (5) bekezdése alapján került sor. Mellőzhető a mentesen hagyott vagyontárgyak felsorolása, ha a lefoglalt vagyontárgyak előreláthatólag fedezetet nyújtanak a végrehajtandó követelésre és az eljárás költségeire.

A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek. Ennek azért is külön jelentősége van, mert a halasztó hatályú igénypert a foglalástól számított 8 napon belül lehet megindítani.

Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt a jegyzőkönyvet az adós számára kézbesíteni kell.

Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell.

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.

A természetes személy elleni végrehajtásnál tekintettel kell lenni arra, hogy az adós és családja tovább folytathassa életét, az adós gyakorolhassa foglalkozását.

Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.

Becslés

A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét.

A foglaláskor a végrehajtó becsléssel állapítja meg a lefoglalt ingóság értékét.

A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó.

Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai

A Vht. néhány, jellegében a szokásostól eltérő ingóság (pl. gépjármű, vízi vagy légi jármű, üzletrész stb.) lefoglalására az általánostól eltérő szabályokat állapít meg.

Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást.

Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára.

A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a törvényszéket, mint cégbíróságot.

Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.

?Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni.

A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve.

A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor - a zár alá vétel alkalmazásának kivételével - csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig - a zár alá vétel esetét kivéve - a gépjárművet használhatja.

Vízi vagy légi jármű lefoglalása esetén a végrehajtó lefoglalja a forgalomban való részvételre jogosító okmányokat is, ezeket a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldi a vízi, légi járművek lajstromát, illetőleg nyilvántartását vezető hatóságnak, amely a jármű lefoglalását bejegyzi a nyilvántartásába.

A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével foglalja le, egyúttal értesíti a széfszolgáltatót és az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt időpontban az adós a végrehajtónak és a széfszolgáltatónak a jelenlétében felnyitja a széfet, a végrehajtó pedig elkészíti a részletes foglalási jegyzőkönyvet. Ha a megjelölt időpontban az adós nem jelent meg, a széfszolgáltató, ha a széfszolgáltató nem rendelkezik a széf felnyitására kulccsal, a végrehajtó nyittatja fel a széfet.

A vagyontárgyat a foglalást követően lehetőség szerint a széfbe kell visszahelyezni, és az értékesítésig abban kell tárolni.

Zár alá vétel

A zár alá vétel az ingóság lefoglalásának szigorúbb módja: ilyenkor megszűnik az adósnak a lefoglalt ingóságra vonatkozó rendelkezési joga és az ingóságot már nem is használhatja.

Az ingóvégrehajtás során - főszabály szerint - a lefoglalt ingóságok az adós őrizetében, kezelésében maradnak, azokat az adós használhatja addig, amíg a végrehajtó értékesítés céljából nem szállítja el tőle.

A zár alá vételnek két formája van: az ingóságok elzárásával zárgondnok kijelölése nélkül, vagy a zárgondnok kijelölésével.

A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.

A tároló, helyiség felnyitása, a pecsét eltávolítása bűncselekmény.

Foglalás harmadik személynél

Az adósnak a harmadik személynél lévő ingóságait a végrehajtó lefoglalhatja.

Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában lévő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel.

A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles közölni, hogy a) nála van-e az ingóság, és ha igen milyen jogcímen,; b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát; c) tart-e valaki igényt az ingóságra, és ha igen milyen jogcímen.

Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála lévő ingóság az adósé, a végrehajtó azt a helyszínen - az általános szabályok szerint - köteles lefoglalni.

Amennyiben a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztja, vagy az adós tulajdonjogát nem ismeri el, a végrehajtást kérő a foglalás tűrése iránt pert indíthat ellene.

Követelés lefoglalása

Az adós harmadik személlyel szemben fennálló követelését a végrehajtó lefoglalhatja.

Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja és nyilatkozatra hívja fel a harmadik személyt.

A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést; b) a követelés mikor esedékes; c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.

A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni.

Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.

Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a letétbe helyezést elmulasztotta a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.

A zálogjogosult értesítése

A lefoglalt vagyontárgyon fennálló zálogjog jogosultját a végrehajtó tájékoztatja igénye érvényesíthetőségéről.

A végrehajtó a foglalás után haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.

A végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül be kell jelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó ezt a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

A végrehajtást foganatosító bíróság soron kívül meghozott végzésében megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát és engedélyezi, hogy bekapcsolódjon a végrehajtási eljárásba, amennyiben a követelés jogalapja és összegszerűsége nem vitatott.

A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti, hogy nyilatkozzon arról, hogy elismeri-e a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét. Ugyanakkor, ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a fentieket vitatja, úgy a bíróság végzéssel elutasítja a kérelmet és a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.

A lefoglalt ingóságok értékesítése

Ha az adós a foglalás után sem teljesítette pénzfizetési kötelezettségét, a lefoglalt ingóságot értékesítik.

Amennyiben az adós a foglalást követően sem rendezi tartozását, a vagyoni kényszer következő fázisa az, amikor értékesítik a lefoglalt ingóságot.

A végrehajtó az értékesítés iránt a foglalástól, illetőleg a vízi és légi járművek lajstromának, vagy az ingózálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik. A végrehajtó az értékesítés időpontját maga állapítja meg, úgy ahogy az a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

1. Aukció személyes ingatlan árverés

Az ingóság értékesítése az ingóvégrehajtásnak fontos mozzanata. Az értékesítés fő formája az árverés, amely kényszereladás.

Az ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.

A Vht. több lehetséges árverési helyszínt is megjelöl, ezek közül azt célszerű kiválasztani, ahol a legtöbb vevőre lehet számítani és nem drágítja a végrehajtást. Az árverés helyszínét a végrehajtó hivatalból határozza meg, de a felek kívánságát is figyelembe veheti.

Az árverést a végrehajtó folytatja le. Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki. Az árverési hirdetménykötelező tartalmi elemei: a felek neve, az árverés ideje, helye, az árverésre kerülő ingóságok és becsértékük, továbbá annak feltüntetése, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni. Ezek hiánya az árverés megsemmisítését vonja maga után.

A hagyományos ingóárverések hirdetményét is közzé kell tenni az elektronikus árverések között.

Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni.

A végrehajtást kérő kérelmére a 100 000 forintot elérő becsértékű ingóságot a végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti. Az elektronikus árverést biztosító rendszert a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara üzemelteti. Ha valaki árverezni kíván regisztráltatnia kell magát egy bírósági végrehajtó irodájában. Miután megkapta jelszavát és felhasználói nevét és megfizette az egyszeri 6000 forint regisztrációs díjat, be tud lépni az elektronikus árverési rendszerbe és megkezdheti a licitálást. Természetesen az a felhasználó az árverés nyertese, aki a legtöbbet ajánlotta az ingó vagy ingatlan tételért.

2. Ingóság árverésen kívüli eladása

Lehetőség van arra, hogy az adós lefoglalt ingóságait a végrehajtó árverésen kívül értékesítse.

A végrehajtó az ingóságot a felek kívánságára, az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

Árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség.