A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény második része tartalmazza a pénzkövetelések végrehajtását. A második rész IV. fejezete szabályozza a munkabérre és egyéb járandóságra vezetett végrehajtást, V. fejezete a pénzügyi intézményeknél kezelt összegekre irányuló végrehajtást, VI. fejezete az ingóvégrehajtás, míg VII. fejezete az ingatlan-végrehajtás szabályait foglalja magába.

(forrás: A bírósági végrehajtás c. könyv)

Az ingóvégrehajtás, a bírósági végrehajtásnak, mint vagyoni végrehajtásnak - a pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtásnak - egyik leggyakrabban alkalmazott módja, a pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtás, a munkabér letiltása és az ingatlan-végrehajtás mellett. Ez a felosztás a lefoglalható vagyontárgyak szerinti megkülönböztetésen alapul.

A végrehajtás során a fokozatosság elvét tiszteletben kell tartani, ennek megfelelően, ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant pedig csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.

Az ingóvégrehajtás általános szabályai

A végrehajtást kérő számára a foglalás egy olyan sajátos jogot jelent, amely lehetővé teszi a lefoglalt ingóságok későbbi értékesítésével követelésének kielégítését.

Az ingóvégrehajtás lehetőséget biztosít a végrehajtást kérőnek, hogy a vele szemben fennálló tartozásához a lefoglalt ingóságok későbbi értékesítésével, a befolyó vételárból hozzájuthasson.

Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvbe összeírja, és ilyen módon lefoglalja.

Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.

Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.

A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá, hogy vagyonát, illetőleg valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog, és szükség esetén ebből a célból megkeresi a közjegyzőt. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a végrehajtó hivatalból is köteles a zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződni arról, hogy terheli-e jelzálogjog a lefoglalt ingót.

A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról.

A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.

Az ingófoglalásra akkor kerülhet sor, ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül a végrehajtó a helyszínen, személyesen kézbesíti, illetve átadja a végrehajtható okiratot az adósnak és felhívja őt az azonnali (önkéntes) teljesítésre.

A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtható okirat kézbesítése történhet postán is [Vht. 36. § (2) bek.] Ekkor az önkéntes teljesítés a kézbesítéstől számított 45 napon belül lehetséges, elmaradásának pedig ugyanaz a jogkövetkezménye, mint a helyszínen történő felhívásnál; ilyenkor az ingóságok lefoglalására is 45 napon belül kerül sor.

Ha a végrehajtható okiratnak a helyszínen történő kézbesítése az adós távolléte miatt nem lehetséges, ez nem akadálya a végrehajtás foganatosításának. Ilyen esetben a végrehajtási cselekményről készített jegyzőkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni a végrehajtható okiratot. Az adós távolléte esetén a foglalást lehetőleg az adós nagykorú családtagja jelenlététben kell elvégezni, ahogy azt a Vht. 85. paragrafusa tartalmazza. A nagykorú családtag vonatkozásában a bírói gyakorlat szerint akármilyen távoli rokon is szóba jöhet, a lényeg az, hogy egy háztartásban éljen az adóssal.

A helyszíni eljárás során nagyon gyakran fordul elő, hogy az adós lakása, tartózkodási helye, egyéb helyisége ingatlana zárva van. A Vht. 43-45 §-ai részletezik a helyszíni kényszercselekményeket; e rendelkezések szerint a végrehajtó a végrehajtás foganatosítása során megtekintheti és megvizsgálhatja az adós lakását és egyéb helyiségeit, bármely vagyontárgyát, a gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. Az adós ruházatában vagy testén lévő ingóságokat - pl. ékszereket, pénzt, kézben tartott tárgyakat - azonban nem vizsgálhatja meg, nem foglalhatja le a végrehajtó, mert az már személyi motozásnak minősülne, annak pedig nincs helye.

A végrehajtó az adós lezárt lakását, tartózkodási helyét stb. továbbá bútort vagy más ingóságát felnyithatja. Ha sem az adós, sem nagykorú tanú nincs jelen, legalább egy hatósági tanút kell alkalmazni.

Mivel a helyszíni eljárásnál nem ritka az adós ellenszegülése, a végrehajtó szükség esetén a rendőrség közreműködését kéri.

Az ingófoglalásnak az önkéntes teljesítés elmaradása esetén haladéktalanul meg kell történnie, ez rendszerint azt jelenti, hogy a helyszínen nyomban. Ha a foglalást a végrehajtó ok nélkül mellőzi, adott esetben fegyelmi, illetve anyagi (kártérítési) felelőssége megállapítható.

A foglalás ténylegesen úgy történik, hogy a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvbe összeírja, ezzel az összeírással valósul meg a foglalás. Foglalási jegyzőkönyv készítése nélkül nincs foglalás, ez az ingóság végrehajtás alá vonásának az egyetlen - mással nem helyettesíthető - bizonyítéka és egyben érvényességi kelléke. A foglalással beáll az a joghatás, amely szerint a lefoglalt vagyontárgyon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn a foglalás időpontjától.

A Vht. egyébként nem határozza meg az ingóság fogalmát. Általában minden vagyontárgy lefoglalható, tehát a fizikai valóságában létező, vagyoni értékkel rendelkező valamilyen vagyontárgy, továbbá a vagyoni értékkel rendelkező követelés, igény, vagy jog is.

A Polgári törvénykönyv is csak az ingatlan fogalmát határozza meg, tehát az ingóság fogalmát negatív irányból megközelítve azt mondhatjuk, hogy ami nem ingatlan, az ingóság. A végrehajtás szempontjából így ingóság a követelés, az értékpapír, az üzletrész, szerzői jog stb.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett ingó jelzálogjogi nyilvántartásba a végrehajtók nem minden ingó foglalás esetén tekintenek be. Erre a végrehajtást kérő kérelmére kerülhet sor, cél pedig annak megállapítása, hogy az adós szerepel-e a zálognyilvántartásba, illetőleg, hogy vagyonát terheli-e jelzálogjog. Ezen kívül a foglalásnál a végrehajtó köteles felhívni az adóst, hogy nyilatkozzon arról, mely vagyontárgyait terheli zálogjog.

Lefoglalható ingóságok

Általános szabály szerint csak az adós tulajdonát képező ingóságot lehet lefoglalni.

Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.

A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

Több ingóság esetén a lefoglalásuk sorrendjét a végrehajtó állapítja meg.

A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget - nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés.

A Vht. 86. §-ának (1) bekezdése értelmében lefoglalni az adós birtokában lévő, vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsítető, hogy az adós tulajdonában van. Az a tény, hogy az adott ingóságot az adós birtokolja, valószínűsíti, hogy az az ő tulajdona, ez tehát egy vélelem.

E vélelem azonban nem érvényesül, ha az ingóságon lévő jelből megállapítható, hogy az ingóság nem az adós tulajdona. A vélelemmel szemben az érintett harmadik személynek kell bizonyítania tulajdonjogát. Ez a bizonyítás igen korlátozott, mert a foglalásnál kell történnie és a végrehajtónak nem kell bizonyítási eljárást lefolytatnia, legfeljebb okiratokat tekinthet meg. Ha a foglalásnál a harmadik személy nincs jelen és az adós sem tudja bemutatni az okiratokat, a tulajdonjog igazolására csak a harmadik személy által indítandó igényperben kerülhet sor.

A Vht. szerint a házassági életközösség fennállása alatt a házastársaknak, vagy bármelyiküknek a vagyontárgya bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során lefoglalható. Nem foglalható le azonban az a vagyontárgy, amely a nem adós másik házastárs különvagyona, feltéve, hogy ezt a végrehajtó előtt kétséget kizárólag a helyszínen nyomban igazolja az érintett, ellenkező esetben a különvagyoni jelleget csak igényperben bizonyíthatja. A 2009 évi XXIX. törvény 4. §-a úgy rendelkezik, hogy a házasságra, házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársi kapcsolatra és a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell a törvényben.

A végrehajtó addig folytatja a foglalást, amíg a követelés járulékaival együtt, továbbá az eljárás befejezéséig előre láthatóan felmerülő végrehajtási költség nincs teljesen fedezve. A végrehajtót a sikeres végrehajtásért megillető behajtási jutalékot is számba kell venni.

A foglalásnál azt is tekintetbe kell venni, hogy az ingóságok értékesítése során milyen árat lehet elérni, illetve azt is, hogy az ingóság árverési értékesítésénél a becsérték az egynegyedére szállítható le.

Sem a végrehajtást kérőnek, sem az adósnak nincs a foglalás során kijelölési joga arra vonatkozólag, hogy a melyik tárgyat foglalja le a végrehajtó.

Foglalási jegyzőkönyv

A foglalási jegyzőkönyv egyedüli bizonyítéka a foglalás megtörténtének, illetve érvényességi kelléke a foglalásnak.

A foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozók számát, fel kell sorolni a végrehajtás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat, illetve azt, hogy a gépjármű lefoglalására a 103. § (5) bekezdése alapján került sor. Mellőzhető a mentesen hagyott vagyontárgyak felsorolása, ha a lefoglalt vagyontárgyak előreláthatólag fedezetet nyújtanak a végrehajtandó követelésre és az eljárás költségeire.

A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek. Ennek azért is külön jelentősége van, mert a halasztó hatályú igénypert a foglalástól számított 8 napon belül lehet megindítani.

Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt a jegyzőkönyvet az adós számára kézbesíteni kell.

Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell.

A foglalási jegyzőkönyv - amelyhez a végrehajtó nyomtatványt használ - tartalmazza a végrehajtónak, a feleknek, a jelenlévő más érdekelteknek a nevét, az eljárás helyét és idejét, a végrehajtandó követelés jogcímét, összegét (járulékok, költségek), a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) megnevezését, a végrehajtható okirat számát és kiállításának időpontját, és magának a végrehajtási cselekmény elvégzésének leírását (az ingóságok lefoglalását, illetve a lefoglalt ingókat egyenként, becsértéküket is feltüntetve).

A foglalási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az adós részére szóló azon figyelmeztetést is, hogy a lefoglalt vagyontárgyak elhasználása vagy a végrehajtás alól elvonása, a zárlatnál vagy zár alá vonásnál alkalmazott pecsét eltávolítása, megsértése stb. számára hátrányos jogkövetkezményekkel jár (a Büntető törvénykönyv 249. §.a szerinti zártörés bűncselekménye).

Annak is ki kell tűnnie a jegyzőkönyvből, hogy a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó az adósnak a helyszínen átadta, illetve otthagyta, valamint, hogy a jegyzőkönyvet annak ismertetése után a végrehajtó, a tanú, a végrehajtást kérő, az adós aláírta. A foglalás kezdő és befejezési időpontjának egyértelműen megállapíthatónak kell lennie a jegyzőkönyvből.

A foglalási jegyzőkönyvet főszabályként a foglalásnál azonnal, a helyszínen kell elkészíteni, ez alól kivételt jelent, ha pl. az adós ellenszegül vagy a végrehajtó testi épségét veszélyezteti.

Adott esetben célszerű lehet a foglalási jegyzőkönyvön kívül, kép- és hangfelvételt is készíteni a foglalásról. A felvételeket az iratoktól elkülönítve az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig kell tárolni, ezt követően a végrehajtó megsemmisítheti.

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

Nem lehet lefoglalni - még az adós beleegyezésével sem - azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.

A természetes személy elleni végrehajtásnál tekintettel kell lenni arra, hogy az adós és családja tovább folytathassa életét, az adós gyakorolhassa foglalkozását.

Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.

A Vht. rendelkezik a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakról. A mentesség azt jelenti, hogy a mentes vagyontárgyak még akkor sem foglalhatóak le, ha abba az adós belegyezne. Ha a mentes vagyontárgyak körét a törvény vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen lévő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki. A foglalásnál jelen nem lévő adós a kijelölési jogot utólag nem gyakorolhatja.

A Vht. 90-91-92-93-94-95-96. §-a sorolja fel a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat:

90. § (1) Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:

a) az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,

b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,

c) a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,

d) a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,

e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,

f) a szükséges fűtő- és világító eszköz,

g) az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,

h) az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,

i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,

j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt - jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló - tárgy,

k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,

l) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,

m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.

(2) Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, az (1) bekezdés e)-g) és k) pontjában meghatározott mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.

(3) Nem mentes a végrehajtás alól az az (1) bekezdésben említett olyan vagyontárgy - az a), valamint a h) és i) pontban foglaltak kivételével -, amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű.

91. §. Ha az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik - a 90. §-ban felsoroltakon kívül -, mentes a végrehajtás alól:

a) az adós földjének megműveléséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány,

b) 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány.

92. § Mentes a végrehajtás alól:

a) a kitüntetéssel, kitüntető címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó összeg,

b) a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével,

c) a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg.

93. § (1) A szerzőt és a jogutódját megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól.

(2) A szerzői díj 50%-a mentes a végrehajtás alól.

(3) Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg példányait lehet.

94. § Mentes a végrehajtás alól:

a) a szövetkezeti tag részjegye,

b) a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a tulajdonában van.

95. § Mentes a végrehajtás alól a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át.

96. § (1) Mentes a végrehajtás alól a közraktárban elhelyezett dolog.

(2) A közraktárban elhelyezett dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat (áru- és zálogjegy) végrehajtás alá vonható.

96/A. § Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott pénzt, takarékbetétkönyvet vagy értékpapírt mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte.

96/B. § A 90. és 91. §-ban felsorolt vagyontárgyak - a 90. § h), l) és m) pontjában felsorolt vagyontárgyak kivételével - csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők mentesnek.

Becslés

A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét.

A foglaláskor a végrehajtó becsléssel állapítja meg a lefoglalt ingóság értékét.

A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó.

Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

A foglalás során a lefoglalt ingóság értékét a végrehajtó becsléssel állapítja meg. A becsértéket a forgalmi árból kiindulva kell meghatározni. A gyakorlatban a végrehajtó a becsértéket úgy állapítja meg, hogy azt - a kínálat, kereslet, továbbá a dolog használtságára figyelemmel - a forgalmi árból kiindulva határozza meg és, azt tünteti fel a jegyzőkönyvben.

A felek megtehetik, hogy a becsértékben megállapodnak. Ilyen esetben ez lesz az irányadó. A becsérték gyakran vita tárgya. Ha valamelyik fél kívánja a végrehajtó már a foglalásnál szakértő becsüst alkalmaz. A foglalást követően, a jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül bármelyik fél kérheti a becsérték módosítását a végrehajtótól, aki ilyen esetben szakértő becsüst köteles igénybe venni. A szakértő becsüs költségét a 34 §. (2) bekezdése szerint az köteles előlegezni, aki ezt az intézkedést kérte.

Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai

A Vht. néhány, jellegében a szokásostól eltérő ingóság (pl. gépjármű, vízi vagy légi jármű, üzletrész stb.) lefoglalására az általánostól eltérő szabályokat állapít meg.

Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást.

Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára.

A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a törvényszéket, mint cégbíróságot.

Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.

?Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni.

A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve.

A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor - a zár alá vétel alkalmazásának kivételével - csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig - a zár alá vétel esetét kivéve - a gépjárművet használhatja.

Vízi vagy légi jármű lefoglalása esetén a végrehajtó lefoglalja a forgalomban való részvételre jogosító okmányokat is, ezeket a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldi a vízi, légi járművek lajstromát, illetőleg nyilvántartását vezető hatóságnak, amely a jármű lefoglalását bejegyzi a nyilvántartásába.

A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével foglalja le, egyúttal értesíti a széfszolgáltatót és az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt időpontban az adós a végrehajtónak és a széfszolgáltatónak a jelenlétében felnyitja a széfet, a végrehajtó pedig elkészíti a részletes foglalási jegyzőkönyvet. Ha a megjelölt időpontban az adós nem jelent meg, a széfszolgáltató, ha a széfszolgáltató nem rendelkezik a széf felnyitására kulccsal, a végrehajtó nyittatja fel a széfet.

A vagyontárgyat a foglalást követően lehetőség szerint a széfbe kell visszahelyezni, és az értékesítésig abban kell tárolni.

1. Bevitele arany, platina, ezüst, valuta

Az arany, platina, ezüst továbbá külföldi pénz vagy fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó ezeket magához veszi és a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti, ahol azt elkülönítetten az adott pénznemben kezelik. Az is előfordul, hogy az adós külföldi pénznemben fizeti meg a tartozását, az így megfizetett külföldi pénzt is a letéti számlára kell befizetni. Csak a lefoglalt pénzt köteles tehát a végrehajtó a letéti számlára befizetni, az aranyat, platinát, ezüstöt megőrzésre kell magához vennie, nem kötelező azokat bírósági letétbe helyeznie sem.

Az arany, platina stb. felhasználásával készült tárgy, drágakő és nyomdai úton előállított értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat 24 órán belül bírósági letétbe helyezi.

Ha a végrehajtó készpénzt foglal le, azt magához veszi és 24 órán belül befizeti a végrehajtói letéti számlára.

2. Nevezési részvények

A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetve üzletrész lefoglalásakor a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatával értesíti a gazdálkodó szervezetet és a megyei bíróságot, mint cégbíróságot. A foglalást a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.

Az adós üzletrészének lefoglalására az ingóvégrehajtásra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. Gépjármű lefoglalása

Főszabályként a gépjármű foglalása úgy történik, hogy a forgalmi engedély mellett a gépjármű törzskönyvét is le kell foglalni; a végrehajtó a foglalást rendszerint az adós lakásán, illetve a gépjármű fellelési helyén foganatosítja.

A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, a forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a tulajdonos lakcíme vagy székhelye, külföldi lakóhelyű tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme, székhelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.

Ha a forgalmi engedély vagy törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból, azt a hatóság köteles teljesíteni.

A gépjármű lefoglalása nem csak a helyszínen, hanem a gépjárművek nyilvántartásában szereplő adatok alapján is történhet. A forgalmi engedély lefoglalásának célja a gépkocsi használatának megvonása.

A joggyakorlat szerint foglalkozás gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjárműről akkor lehet szó, ha az az érintett adós foglalkozásának gyakorlásához elengedhetetlen, annak hiányában a foglalkozás meghiúsulna, vagy rendkívüli nagy megterhelést jelentene. (pl. háziorvos, fűtés- és vízvezeték szerelők stb.)

Ebben az esetben csak a törzskönyvet kell lefoglalni. Az adós a gépjárművet az értékesítésig használhatja.

4. Vízi vagy légi jármű lefoglalása

A vízi és légi járművek esetén is le kell foglalni a forgalomba való részvételre jogosító okmányokat, melyeket a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt meg kell küldeni a nyilvántartó hatóságnak, amely a lefoglalás tényét a nyilvántartásba bejegyzi.

5. Széfben elhelyezett vagyontárgyak lefoglalása

A széfszolgáltatás keretében őrzött vagyontárgyak esetében a végrehajtó a széfet lepecsételi, erről jegyzőkönyvet készít, amelynek 1-1 példányát a széfszolgáltatónak és az adósnak kézbesíti, ebben értesíti a széfszolgáltatót, valamint az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A széf felnyitása elsősorban az adós feladata, de ha a felnyitás időpontjában a helyszínen nem jelenik meg, vagy nem hajlandó a felnyitásra, a széfszolgáltató nyitja azt fel. A végrehajtó a széfben talált ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben összeírva lefoglalja. A lefoglalt ingóságokat lehetőség szerint vissza kell helyezni a széfbe és az értékesítésig ott kell tárolni. Ha erre nincs mód, a végrehajtó köteles intézkedni az ingóság másutt történő elhelyezése iránt.

A végrehajtást kérőt is értesíteni kell a széf felnyitásának időpontjáról, ha azt a végrehajtható okiratban jelezte.

A közös széfben elhelyezett ingóságok bármelyik tulajdonossal szemben fennálló követelés fejében végrehajtás alá vonhatók.

Zár alá vétel

A zár alá vétel az ingóság lefoglalásának szigorúbb módja: ilyenkor megszűnik az adósnak a lefoglalt ingóságra vonatkozó rendelkezési joga és az ingóságot már nem is használhatja.

Az ingóvégrehajtás során - főszabály szerint - a lefoglalt ingóságok az adós őrizetében, kezelésében maradnak, azokat az adós használhatja addig, amíg a végrehajtó értékesítés céljából nem szállítja el tőle.

A zár alá vételnek két formája van: az ingóságok elzárásával zárgondnok kijelölése nélkül, vagy a zárgondnok kijelölésével.

A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.

A tároló, helyiség felnyitása, a pecsét eltávolítása bűncselekmény.

A Vht. 105. § (1) bekezdése alapján, ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi. A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

A zár alá vétel célja, hogy az adós személyében rejlő ok, vagy az ingóság megőrzésére veszélyt jelentő valamely körülmény fennállása esetén is biztosítható legyen az ingóság megőrzése.

Vht. 106. §. (1).:

A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha

a) az adós a megőrzésre nem vállalkozott,

b) az adós hosszabb ideig távol van,

c) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt,

d) ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez a végrehajtást kérő hozzájárult.

Zárgondnokként az arra alkalmas természetes személy, vagy szerv jelölhető ki, feladata a lefoglalt dolog őrzése, kezelése.

A zárgondnokot feladatának ellátásáért díj illeti meg és költségeit is meg kell téríteni. A díj és költség előlegezésére a végrehajtást kérő köteles.

A zár alá vétel nem azonos a biztosítási intézkedésként szabályozott zárlattal. Ez utóbbi egyébként egyedileg meghatározott vagyontárgyra, ingóra és ingatlanra is elrendelhető. A zár alá vétel mindig végrehajtói intézkedés, a zárlatot pedig a bíróság rendeli el és a végrehajtó foganatosítja.

Foglalás harmadik személynél

Az adósnak a harmadik személynél lévő ingóságait a végrehajtó lefoglalhatja.

Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában lévő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel.

A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles közölni, hogy a) nála van-e az ingóság, és ha igen milyen jogcímen,; b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát; c) tart-e valaki igényt az ingóságra, és ha igen milyen jogcímen.

Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála lévő ingóság az adósé, a végrehajtó azt a helyszínen - az általános szabályok szerint - köteles lefoglalni.

Amennyiben a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztja, vagy az adós tulajdonjogát nem ismeri el, a végrehajtást kérő a foglalás tűrése iránt pert indíthat ellene.

Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 109. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2) A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,

b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,

c) tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.

108. § Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.

109. § (1) Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát nem ismerte el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.

(2) A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy

a) a 107. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételét elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el,

b) az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg,

c) a foglalást meghiúsította.

Követelés lefoglalása

Az adós harmadik személlyel szemben fennálló követelését a végrehajtó lefoglalhatja.

Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja és nyilatkozatra hívja fel a harmadik személyt.

A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést; b) a követelés mikor esedékes; c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.

A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni.

Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.

Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a letétbe helyezést elmulasztotta a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.

Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 112. és 113. § szerinti jogkövetkezményekre.

A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,

b) a követelés mikor esedékes,

c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.

A Vht. 112. és 113. §-ban rögzített jogkövetkezmények alapján:

112. § (1) A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni.

(2) Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.

113. § Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a 111. § szerinti nyilatkozatot, illetőleg a 112. § szerinti befizetést (letétbe helyezést) elmulasztotta, a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.

A zálogjogosult értesítése

A lefoglalt vagyontárgyon fennálló zálogjog jogosultját a végrehajtó tájékoztatja igénye érvényesíthetőségéről.

A végrehajtó a foglalás után haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.

A végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül be kell jelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó ezt a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

A végrehajtást foganatosító bíróság soron kívül meghozott végzésében megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát és engedélyezi, hogy bekapcsolódjon a végrehajtási eljárásba, amennyiben a követelés jogalapja és összegszerűsége nem vitatott.

A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti, hogy nyilatkozzon arról, hogy elismeri-e a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét. Ugyanakkor, ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a fentieket vitatja, úgy a bíróság végzéssel elutasítja a kérelmet és a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.

A végrehajtó a zálogtárgy lefoglalásáról haladéktalanul köteles a zálogjogosultat értesíteni. A végrehajtó a zálogjogosultat arról is tájékoztatja, hogy a zálogjogból fakadó igényét a végrehajtási eljárás során érvényesítheti, az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A kérelmet a végrehajtó a kézhezvételt követő munkanapon köteles a végrehajtást foganatosító bírósághoz megküldeni.

A bíróság soron kívüli nemperes eljárásban bírálja el a kérelmet. A kérelem teljesítésének feltétele, hogy a zálogtárgyat az adott ügyben lefoglalják, a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége nem vitatott.

Ha a kérelem nem szorul hiánypótlásra, az első lépés az, hogy a zálogtárgy vonatkozásában 3 munkanapon belül fel kell függeszteni a végrehajtást annak érdekében, hogy a kérelem tárgyában történő döntéshozatal előtt a zálogtárgy értékesítésére ne kerülhessen sor. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló határozatot a bíróság megküldi a végrehajtónak és a feleknek.

Az adósnak és a végrehajtást kérőnek a bíróság felhívásának kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját vagy összegszerűségét. Sem a jogalapot, sem az összegszerűséget nem lehet ebben az eljárásban vitatni, ha az közokiratba van foglalva.

Ha az említett személyek bármelyik a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja és erre vonatkozó állítását valószínűsíti, a bíróság a beavatkozás iránti kérelmet végzéssel elutasítja, annak jogerőre emelkedése után a zálogjogosult perrel érvényesítheti igényét.

A Vht. 114/A §. (6) bekezdése alapján, ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti a bekapcsolódást engedélyező végzés meghozatalát.

A lefoglalt ingóságok értékesítése

Ha az adós a foglalás után sem teljesítette pénzfizetési kötelezettségét, a lefoglalt ingóságot értékesítik.

Amennyiben az adós a foglalást követően sem rendezi tartozását, a vagyoni kényszer következő fázisa az, amikor értékesítik a lefoglalt ingóságot.

A végrehajtó az értékesítés iránt a foglalástól, illetőleg a vízi és légi járművek lajstromának, vagy az ingózálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik. A végrehajtó az értékesítés időpontját maga állapítja meg, úgy ahogy az a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

A Vht. 115. § (1) bekezdése alapján a végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint az ingózálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik.

Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.

A végrehajtó az értékesítést olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

A Vht. 116. § (1) bekezdésének megfelelően a romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

A végrehajtó a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával adja el, ha a felek ezt kifejezetten kérték, és megjelölték a vevő személyét, valamint a vételár összegét.

Ha a romlandó dolog árverésen kívüli eladására nincs lehetőség, a végrehajtó a romlandó dolgot a forgalmazásával foglalkozó kereskedőnek adja el, vagy az önkormányzat által kijelölt legközelebbi piacon, vásáron, vásárcsarnokban - a piaci, vásári értékesítés szabályai szerint, az ingóárverés szabályainak megfelelő alkalmazásával - értékesíti. Ilyenkor a végrehajtó az árverésről nem készít hirdetményt, hanem az értékesítést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé.

1. Aukció személyes ingatlan árverés

Az ingóság értékesítése az ingóvégrehajtásnak fontos mozzanata. Az értékesítés fő formája az árverés, amely kényszereladás.

Az ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.

A Vht. több lehetséges árverési helyszínt is megjelöl, ezek közül azt célszerű kiválasztani, ahol a legtöbb vevőre lehet számítani és nem drágítja a végrehajtást. Az árverés helyszínét a végrehajtó hivatalból határozza meg, de a felek kívánságát is figyelembe veheti.

Az árverést a végrehajtó folytatja le. Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki. Az árverési hirdetménykötelező tartalmi elemei: a felek neve, az árverés ideje, helye, az árverésre kerülő ingóságok és becsértékük, továbbá annak feltüntetése, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni. Ezek hiánya az árverés megsemmisítését vonja maga után.

A hagyományos ingóárverések hirdetményét is közzé kell tenni az elektronikus árverések között.

Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni.

A végrehajtást kérő kérelmére a 100 000 forintot elérő becsértékű ingóságot a végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti. Az elektronikus árverést biztosító rendszert a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara üzemelteti. Ha valaki árverezni kíván regisztráltatnia kell magát egy bírósági végrehajtó irodájában. Miután megkapta jelszavát és felhasználói nevét és megfizette az egyszeri 6000 forint regisztrációs díjat, be tud lépni az elektronikus árverési rendszerbe és megkezdheti a licitálást. Természetesen az a felhasználó az árverés nyertese, aki a legtöbbet ajánlotta az ingó vagy ingatlan tételért.

A Vht. 118. §-a alapján az ingóságot - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - rendszerint árverésen kell értékesíteni.

Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:

• a) a bírósági árverési csarnokban,
• b) a bíróság épületében,
• c) a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője által kijelölt helyiségben,
• d) az adós lakásán,
• e) a foglalás helyén,
• f) az ingóság őrzésének helyén,
• g) a végrehajtó által kijelölt más helyen.

 

Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

• a) a felek nevét,
• b) az árverés helyét és idejét,
• c) az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket,
• d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni.

Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:

• a) a feleknek,
• b) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.

Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

• a) a bíróság hirdetőtábláján,
• b) a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján,
• c) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

A végrehajtó az árverési hirdetmény kivonatát a kamara hivatalos lapjában közzéteszi. A kivonat tartalmazza a végrehajtó nevét, telefonszámát, az ügy azonosítására alkalmas számot, az ingóság megnevezését, becsértékét, továbbá az árverés helyét és időpontját. A kivonatot legkésőbb az árverést megelőző 5. napon kell közzétenni.

A végrehajtó az árverési hirdetményt közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.

Gyakran előfordul, hogy az ingóságot az első árverésen nem sikerül értékesíteni, ilyenkor az első árveréstől számított 3 hónapon belüli időpontra tűzi ki a végrehajtó a második árverést.

Az elektronikus árverés intézményét a 2008 évi XXXIX. Törvény vezette be. A törvény leszűkíti azoknak az ingóságoknak a körét, amelyek esetében az elektronikus árverést alkalmazni lehet; a lefoglalt ingóság becsértéke el kell hogy érje a 100 ezer forintot.

Az ingó- és ingatlan árverésre a kamara által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszer szolgál. Az árverésen az vehet részt, aki regisztrálva van a rendszerben. A regisztráció bármelyik bírósági végrehajtónál elvégezhető. Az árverezők nyilvántartásba vételének díja 6000 forint, a törlés díjtalan. Az árverési vevő értelemszerűen a legutolsó közzétett ajánlatot tevő árverező.

2. Ingóság árverésen kívüli eladása

Lehetőség van arra, hogy az adós lefoglalt ingóságait a végrehajtó árverésen kívül értékesítse.

A végrehajtó az ingóságot a felek kívánságára, az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

Árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség.

A Vht. lehetőséget ad arra, hogy a lefoglalt vagyontárgyat árverésen kívül - de árverés hatályával - adja el a végrehajtó. Ez a felek kérelmére történhet, az általuk megjelölt vevő részére és az általuk megállapított becsértéken. A végrehajtó tehát nem hivatalból dönt az értékesítés ezen formája mellett, hanem a felek gyakorolják rendelkezési jogukat az értékesítés tekintetében. A végrehajtó a felek által előterjesztett kérelemtől nem térhet el.

 

Hagyományos árverés esetén az árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség. Elektronikus árverés tartása esetén az ingóság a licitnapló automatikus lezárásáig adható el árverésen kívül.