A lengyel végrehajtó hatóságok a következo joghatóságok felügyelete alatt dolgoznak:

• 1. körzeti bíróságok
• 2. és az ezen bíróságoknál dolgozó tisztviselok (a Polgári perrendtartás 758-as cikkelye szerint).

Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási muveleteket a bírósági tisztviselok hajtják végre, kivéve azon funkciók esetén, amelyek a bíróság számára vannak fenntartva (Polgári perrendtartás 1. paragrafus 759. cikkelye).

Ezen rendelkezés alapján feltételezheto, hogy a bírósági tisztviselok a végrehajtási funkciók felett is illetékességgel rendelkeznek. A bíróság bírósági végrehajtásra vonatkozó jogköre kizárólag a törvény által meghatározott esetekben érvényes.

Bírósági tisztviselo

A bírósági tisztviselo státuszát, a felelosségeit és a kötelességeit az 1997. augusztusi 29. törvény határozza meg (egységesített verzió a 2006-os, 167-es számú Journal of Laws-ban, módosított 1191-es cikk).

A törvény a következoket szabályozza:

• 1. A bírósági tisztviselo státusza, felelosségei és hatásköre - A törvény 1. fejezete
• 2. A bírósági tisztviselok kinevezése és elbocsátása - A törvény 2. fejezete
• 3. A bírósági tisztviselok kötelezettségei és jogai - A törvény 3. fejezete
• 4. Bírósági tisztviselo gyakornokok és asszisztensek - A törvény 4. fejezet
• 5. A bírósági tisztviselok által végzett végrehajtási tevékenységek költségei és a bírósági tisztviselok irodájának működését eloíró szabályok- A törvény 5. fejezete
• 6. Végrehajtási díjak - A törvény 6. fejezete
• 7. Végrehajtási költségek - A törvény 7. fejezete
• 8. A bírósági tisztviselok jövedelme - A törvény 8. fejezete
• 9. A bírósági tisztviselo működésének felügyelete - A törvény 9. fejezete
• 10. Fegyelmi felelosség - A törvény 10. fejezete
• 11. A bírósági tisztviselok önkormányzása - A törvény 11. fejezete

1. A bírósági tisztviselO státusza

A bírósági tisztviselo köztisztviselo, aki a városi bíróság területén rendelkezik hatáskörrel (A törvény 1. cikkelye). "Az igazságszolgáltatás kiegészíto szervei", a bírósági tisztviselok a hatósági szerepet látnak el, de független szakértoként működnek, akik különféle szervezetek felügyelete alatt dolgoznak.

2. A bírósági tisztviselO feladatai

A polgári ügyekben történo végrehajtásokat kizárólag bírósági tisztviselok hajthatják végre, kivéve olyan eljárásokat, amelyekre egyéb törvények vonatkoznak. A bírósági tisztviselok egyéb funkciókat is ellátnak, amelyekre különálló rendelkezések vonatkoznak (A törvény 2. cikkelyének 2. bekezdése).

A bírósági tisztviselonek személyesen kell elvégeznie a végrehajtásra vonatkozó feladatait, kivéve azokat az eseteket, ahol a törvény máshogy rendelkezik (A törvény 2. cikkelyének 2.bekezdése).

A bírósági tisztviseloknek a következo feladatokat kell ellátniuk: (A törvény 2. cikkelyének 3. bekezdése):

• 1. pénzügyi és nem pénzügyi igényekre vonatkozó bírósági határozatok végrehajtása és az biztosítékok megorzése;
• 2. a különféle rendelkezések és különálló rendeletek értelmében megalkotott végrehajtási határozatok végrehajtása a bírósági végrehajtás segítségével érvényesítheto, anélkül, hogy a végrehajtási záradék csatolva lenne.
• 3. a bírósági eljárás megkezdése elott vagy a bírósági ítélet meghozatala elott az esettel kapcsolatos tények felvázolása.

A törvény 2. cikkelyének 5. bekezdésében megfogalmazott feladatokon felül a bírósági tisztviselonek jogában áll:

• 1. bírósági iratokat, közleményeket, kifogásokat, panaszokat és egyéb iratokat kézbesíteni az átadás dátumát tartalmazó átvételi elismervény ellenében.
• 2. hivatalos felügyeletet nyújtani az önkéntes, nyilvános aukciókon és az aukció szervezojének kérésére hitelesíteni a legalacsonyabb és a legmagasabb liciteket;
• 3. ellenorizni az elektronikus eljárás keretében kiadott végrehajtható okiratok tartalmát és meglétét.

A bírósági tisztviselo felelos a pénzügyi és nem pénzügyi igények végrehajtásáért a következokben felsorolt eljárások esetén.

Ezek a következok:

• ingóságok elleni végrehajtás
• munkabér végrehajtása
• bankszámlaszámok elleni végrehajtás
• egyéb igények végrehajtása
• egyéb tulajdonjogok elleni végrehajtás
• ingatlanok elleni végrehajtás
• ingatlanok hányadrésze elleni végrehajtás
• örökös haszonélvezeti jogok elleni végrehajtás
• a hajózási regiszterben megtalálható tengerjáró hajók elleni végrehajtás
• ingatlanok elleni egyszerűsített végrehajtás
• egy ingatlan közös tulajdonlásának megszüntetésére vonatkozó végrehajtás
• ingóságok átadásának végrehajtása
• ingatlanok, hajók vagy nyaralók átadásának végrehajtása.

Egy ingatlan elleni végrehajtás folyamata közben a bírósági tisztviselonek joga van végrehajtást folytatni az árverés lezárásáig.

3. Felügyelet

A végrehajtási intézkedés foganatosításkor a végrehajtó azon bíróság elnökének felügyelete alatt jár el, amely bíróság mellé ki lett nevezve (a Törvény 3. cikkelyének 1. bekezdése).

Azon kerületi bíróság elnökének felügyelete, amely mellé a végrehajtó ki van nevezve

Azon kerületi bíróság elnöke, aki kinevezte a bírósági tisztviselot, felügyeletet gyakorolhat a tisztviselo tevékenységei felett, különös tekintettel a következokre:

• értékelheti az eljárások gyorsaságát, hatékonyságát és megbízhatóságát annak ellenorzésével, hogy bizonyos eseteknél nem fordul-e elo indokolatlan késés a végrehajtási lépésekben;
• felülvizsgálhatja a bírósági tisztviselo irodája által végzett műveleteket és számfejtést;
• megvizsgálhatja a munka etikusságát, ideértve az ügyfelekkel történo bánásmódot, továbbá a határidok betartását, illetve azt, hogy az iroda fenntartása olyan szintű-e, amely a megfelelo működést és a tevékenység folytatásához szükséges forrásokat biztosítani tudja.
• értesítheti a bíróságot, hogy utasításokat adjon a bírósági tisztviselonek a Polgári perrendtartás 759. cikkelyének 2. paragrafusának megfeleloen.

Az Igazságügyi Minisztérium által végzett felügyelet

A bírósági tisztviselo és a bírósági tisztviseloi önkormányzat által végzett tevékenységet az Igazságügyi Minisztérium is felügyelheti. Ez a felügyelet nem terjedhet ki azokra a területekre, amelyek a bíróság felügyelete alá tartoznak. Az Igazságügyi Minisztérium a bírósági tisztviselok tevékenységeit a az ellenorzo bírókon keresztül, míg a pénzügyi ellenorzést az arra felhatalmazott személyekkel végzi.

A Bírósági TisztségviselOk Nemzeti Tanácsa által végzett felügyelet

A Bírósági Tisztviselok Nemzeti Tanácsa is független felügyeletet gyakorolhat a bírósági tisztviselok felett az Igazságügyi Minisztérium és a bírósági elnökök segítségével.

4. A bírósági tisztségviselO ellen benyújtott panaszok

A bírósági tisztviselo tevékenységei ellen a kerületi bíróságon lehet fellebbezni, kivéve, ha a törvény másképp rendelkezik. Ugyanígy panasz tárgya lehet az, ha a végrehajtó elmulasztja az intézkedés megtételét. A bírósági tisztviselo cselekedetei ellen benyújtott panaszokat annak a bíróságnak van joga megvizsgálni, amely mellé a végrehajtó kinevezése szól. (A Polgári perrendtartás 767. cikkelyének 1. paragrafusa).

A bírósági tisztviselo ellen benyújtott olyan panaszokat, amelyek nincsenek összefüggésben a végrehajtással, illetve nem tartoznak a Bíróság Elnökének felügyelete alá, a bírósági tisztviselok önkormányzatának kell megoldania (a Törvény 6. cikkelye).

5. Bírósági tisztségviselOk irodája

A bírósági tisztségviseloknek irodát kell létrehozniuk (A törvény 5. cikkelye)

6. Hivatalos pecsét

A bírósági tisztviselonek tevékenysége szemléltetéséhez a Lengyel Köztársaság címerével, a kerületi bíróság nevével, a végrehajtó vezeték- és keresztnevével ellátott, kör alakú, hivatalos pecsétet kell használnia (a Törvény 4. cikkelyének 1. bekezdése).

7. Bírósági tisztségviselOk körzete

A bírósági tisztviselo körzetét az a terület jelenti, amely felett a kerületi bíróságnak rendelkezési joga van (a Törvény 7. cikkelyének 1. bekezdése) (Lengyelországban kerületi bíróságok, regionális bíróságok, fellebbviteli bíróságok (11) és a Legfelsobb Bíróság létezik).

Az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan frissített listát vezet a Minisztérium weboldalán, amely a bírósági tisztviseloket, a különálló fellebbviteli bíróságok joghatóságának területén található bírósági tisztviseloi kerületeket, a bírósági tisztviselok kinevezését végzo személyek teljes nevét és az irodáik címét tartalmazza.

A bíróság elnökének egy rendszeresen frissített listát kell fenntartania a bíróság weboldalán azon bírósági tisztviselokrol, akik kapcsolatban vannak a bírósággal. A lista a teljes neveket, illetve az irodáik helyét és címét is tartalmazza. A listát a nyilvánosság számára is elérhetové kell tenni a bíróság épületében található faliújságon.

A bírósági tisztviselok listáját a Bírósági Tisztviselok Nemzeti Tanácsának weboldalán:

http://komornik.pl/, továbbá a különálló Bírósági tisztviselok Kamaráinak Tanácsainak weboldalain is közzé kell tenni.

8. A bírósági tisztviselOk kiválasztásának joga (A törvény 8. cikkelye)

A bírósági tisztviselok a saját kerületükön belül intézkedhetnek. Egy kerületen belül több bírósági tisztviselo is dolgozhat. A Polgári perrendtartás értelmében a bírósági tisztviselo nem utasíthat vissza olyan végrehajtásra vagy megorzésre vonatkozó kérelmet, amely a saját hatáskörébe tartozik.

A hitelezonek Lengyelország területén belül joga van kiválasztani a bírósági tisztviselot, kivéve:

• 1. ingatlan elleni végrehajtás esetén
• 2. és olyan esetekben, ahol az ingatlan elleni végrehajtás intézkedései bizonyulnak helyesnek.

Amikor a kiválasztott bírósági tisztviselo a saját kerületén kívül is tevékenykedhet.

Bírósági tisztségviselo kiválasztásakor a hitelezonek egy írott nyilatkozatot kell benyújtania, amelyben kijelenti, hogy élni szeretne a bírósági tisztviselo kiválasztási jogával a végrehajtási eljárások megkezdésekor.

Két pont :

• A hitelezo által kiválasztott bírósági tisztviselo nem utasíthatja vissza a végrehajtásra vagy megorzésre vonatkozó felkérést, illetve a munkaköri feladataiban feltüntetett tevékenységet, feltéve, ha ezek olyan fellebbviteli bíróság területén vannak, amely az adott kerületet is lefedi (a fellebbviteli bíróság területe sokkal nagyobb, mint a kerületi bíróság területe).
• Amennyiben ezeket a kerületi bíróság területén kívül kell elvégezni, a hitelezo által kiválasztott bírósági tisztviselonek vissza kell utasítania a végrehajtásra vagy megorzésre vonatkozó felkérést, illetve minden egyéb tevékenységet, amennyiben az általa végzett végrehajtási eljárások több, mint féléves késésben vannak. A késést úgy lehet kiszámítani, hogy az elozo hat hónapban elkezdodött, lezáratlan ügyek számát elosztjuk a havi új esetek átlagos számával, kivéve azokat az eseteket, amikor a végrehajtásra vonatkozó igény rendszeresen megújul.

9. A bírósági tisztviselOk kizárása (A Törvény 9. cikkelye)

A bírósági tisztviselo kizárására vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani az eljárást vezeto bírósági tisztségviselo számára, amelyben a kizárás okát is meg kell magyarázni. A kizárásra vonatkozó kérelemrol minden esetben az a bíróság dönt, amely mellé a bírósági tisztviselot kinevezték. A bírósági tisztviselo kizárására ugyanazok a Polgári perrendtartás eloírásai vonatkoznak, mint a bírók kizárására.

10. A bírósági tisztviselOk képzettségei (A Törvény 10. cikkelye)

Bírósági tisztviseloként olyan személy nevezheto ki, aki:

• 1) lengyel állampolgár;
• 2) teljes jogképességgel rendelkezik;
• 3) makulátlan hírnévvel rendelkezik ;
• 4) soha nem volt büntetve bűncselekményért vagy adócsalásért;
• 5) nem gyanúsított bűncselekmény vagy pénzügyi csalás vádjában;
• 6) megszerezte a Lengyel Köztársaság jogi diplomáját és a jogi kar master fokozatát is elvégezte vagy egy Lengyelország által is elismert külföldi egyetemen szerzett jogi diplomát;
• 7) megfelelo egészségi állapotban van a bírósági tisztviselo feladatainak teljesítéséhez;
• 8) teljesítette a bírósági tisztviseloi gyakornokságot;
• 9) teljesítette a bírósági tisztviseloi vizsgát;
• 10) legalább 2 évig dolgozott bírósági asszisztensként;
• 11) legalább 26 éves.

A 8., a 9. és a 10. pont követelményei alól való kivételeket a bírósági tisztviselokre és a végrehajtásra vonatkozó Törvény szabályozza.

11. Kinevezés

A bírósági tisztviseloket az Igazságügyi Miniszter nevezi ki az érintett személy jelentkezését követoen. (A törvény 11. cikkelyének 1. záradéka).

12. A bírósági tisztviselOk önkormányzata

A bírósági tisztviseloknek egy önkormányzatot kell létrehozniuk a bírósági tisztviselok számára. Az önkormányzatnak a következoket kell tartalmaznia:

• 1) A Bírósági Tisztviselok Nemzeti Kongresszusa
• 2) A Bírósági Tisztviselok Nemzeti Tanácsa
• 3) A Bírósági Tisztviselok Kamarájának Közgyűlései
• 4) Bírósági Tisztviselok Kamarái

A Bírósági TisztviselOk Nemzeti Kongresszusa

A bírósági tisztségviselok önkormányzatának legfelsobb irányító szerve a Bírósági Tisztviselok Nemzeti Kongresszusa. A Bírósági Tisztviselok Nemzeti Tanácsának elnökét, az Auditorok Nemzeti Bizottságát és a központi iroda helyét a Bírósági Tisztviselok Nemzeti Kongresszusa választja meg. A Bírósági Tisztviselok Nemzeti Kongresszusát a bírósági tisztviselokkel és az o munkakörülményeikkel kapcsolatos fontos ügyek megoldása érdekében hívják össze.

A Bírósági TisztviselOk Nemzeti Tanácsa

A bírósági tisztviseloket a Bírósági Tisztviselok Nemzeti Tanácsa képviseli. A Bírósági Tisztségviselok Nemzeti Tanácsát a Bírósági Tisztségviselok Nemzeti Kongresszusának határozatai szabályozzák és az általa végzett tevékenységek nem haladhatják meg a határozatok és a Törvény által meghatározott mandátumot.

A Bírósági Tisztviselok Nemzeti Tanácsának ülésein a tanács kiosztja a feladatokat a tagok között, és szabályokat alkot az eljárásokhoz. Ezeket a dokumentumokat az Igazságügyi Minisztérium, továbbá a bírósági tisztviseloi kamarák összes tanácsának is el kell juttatni.

A Bírósági Tisztviselok Nemzeti Tanácsa által elfogadott határozatokat az Elnöknek vagy a kinevezett tagoknak kell bevezetniük.

A Bírósági Tisztviselok Nemzeti Tanács tagjainak képviseloket kell választaniuk, minden kamarából kettot, akik részt vesznek a bírósági tisztviselok közgyűlésén.

A Bírósági Tisztviselok Nemzeti Tanácsát az Elnök képviseli, aki annak tevékenységét irányítja és a gyűléseket vezeti. Az Elnök jelenlétének hiányában a feladatait az Alelnök látja el.

Bírósági TisztviselOk Kamarája

A Bírósági Tisztviselok Kamráját a bírósági tisztviselok és azok irodái alkotják, amelyek a fellebbviteli bíróság területe alá tartoznak. A bírósági tisztviselok kamarájának központi irodájának abban a városban kell lennie, ahol a fellebbviteli bíróság ülésezik.

A bírósági tisztviselok kamarájához tartozó tagsági viszony a törvény szerint akkor lép érvénybe, amikor a bírósági tisztviselo megszerzi a jogot arra, hogy elkezdje gyakorolni a Törvény 2. cikkelyében felsorolt tevékenységeket. A tagság a bírósági tisztviselo elbocsátásakor szűnik meg. Az elbocsátás napján a bírósági tisztviselo minden olyan funkciójával felhagy, amelyet a bírósági tisztviselok önkormányzatában betöltött.

A bírósági tisztviselok kamarájának igazgató testületei a következok:

• 1) a kamarához tartozó bírósági tisztviselok közgyűlései;
• 2) a bírósági tisztviselok kamarájának tanácsa;
• 2) az ellenorzo bizottság;

A kamarát a bírósági tisztviselOk kamrájának tanácsa képviseli

A Bírósági Tisztviselok Kamarájának Tanácsa a bírósági tisztviselok tanácsa nevében cselekszik és a következokbol áll:

• legfeljebb 100 tagú kamarák esetén 7 személy;
• legalább 100 tagú kamarák esetén 9 személy;

A Bírósági Tisztviselok Kamarájának Tanácsa feladatokat oszt ki a tagok között, és határozatokat ad ki ahhoz, hogy a szervezetek megfeleljenek a jogi követelményeknek. A Tanácsnak ezeket a dokumentumokat a kamarához tartozó összes bírósági tisztviselonek és a Bírósági Tisztviselok Nemzeti Tanácsának is el kell juttatnia.

A Kamara Tanácsának elnöke képviseli a tanácsot, o irányítja annak tevékenységeit és elnököl a tanács gyűlésein.

Lengyelországban a bírósági tisztviselok 11 kamarát alkotnak:

• 1. Bialystok bírósági tisztviseloinek kamarája
• 2. Gdansk bírósági tisztviseloinek kamarája
• 3. Katowice bírósági tisztviseloinek kamarája
• 4. Krakkó bírósági tisztviseloinek kamarája
• 5. Lublin bírósági tisztviseloinek kamarája
• 6. Lódz bírósági tisztviseloinek kamarája
• 7. Poznan bírósági tisztviseloinek kamarája
• 8. Rzeszów bírósági tisztviseloinek kamarája
• 9. Szczecin bírósági tisztviseloinek kamarája
• 10. Varsó bírósági tisztviseloinek kamarája
• 11. Wroclaw bírósági tisztviseloinek kamarája

13. Végrehajtási díjak

A bírósági tisztviselo végrehajtási díjakat számolhat fel a végrehajtási eljárások elvégzéséért, továbbá a Törvényben leírt egyéb funkciók ellátásáért ezek a következok:

• arányos díjak
• fix díjak

Arányos díjak

Pénzügyi követelések behajtása esetén a bírósági tisztviselo a követelés értékének 15%-ával egyenlo, arányos költséget szabhat ki az adósnak, de ez nem lehet kisebb a nemzeti átlagjövedelem 1/10 része és nem lehet több, mint annak 30-szorosa. Abban az esetben azonban, ha a követelések bankszámlákat, fizetéseket, társadalombiztosítási segélyeket, továbbá az alkalmazott eloléptetésén és a munkaeropiacon alapuló kifizetéseket, munkanélküli segélyeket, teljesítménybéreket és ösztöndíjakat érintenek, a bírósági tisztviselonek kis mértékben, 8%-ra kell csökkentenie a behajtandó összeg arányos költségét, de ez nem lehet kevesebb, mint a nemzeti átlagjövedelem 1/10 része és nem lehet több, mint annak 10-szerese (a Törvény 49. cikkelyének 1. záradéka). Az említett esetekben a bírósági tisztviselonek kismértékű összeget kell felszámolnia az adósnak, mely összegnek a behajtandó követelés összegével kell arányosnak lennie (a Törvény 49. cikkelyének 1a. záradéka).

Egy pénzügyi követelés garantálását szolgáló biztosítási intézkedésrol szóló határozat végrehajtása esetén a bírósági tisztviselo a behajtandó összeg 2%-át számolhatja fel, amelyet meg kell orizni. Ez az összeg nem lehet kevesebb, mint a nemzeti átlagkereset 3%-a és nem lehet több, mint annak ötszöröse. Ezt az összeget a hitelezonek kell megfizetnie a végrehajtás benyújtásakor. Amennyiben a kérelem benyújtásakor az összeget nem fizeti meg, a bírósági tisztviselo felszólíthatja, hogy 7 napon belül fizesse azt meg. A bírósági tisztviselo addig nem kezdheti meg a követelés biztosításáról szóló határozat végrehajtását, míg az összeget nem fizetik be (a Törvény 1. cikkelye).

Fix díjak

A nem pénzügyi követelések behajtásáért és a nem pénzügyi követelések biztosításáról szóló határozatok végrehajtásáért, a hitelezonek egy fix összeget kell megfizetnie (a Törvény 49a. cikkelyének 1. záradéka):

• ingóságok visszakövetelése - az országos átlagjövedelem 50%-a (a Törvény 50. cikkelye);
• tulajdonjog megszerzése egy ingatlan felett és az ingóságok eltávolítása belole. Kereskedelmi vagy ipari vállalatok esetén a vállalkozás egyes helyiségeiért kapott összeg az országos átlagjövedelem 40%-a (a Törvény 51. cikkelyének, 1. záradékának 1. pontja);
• az ingatlan vagy vállalat vagyonkezelojének kinevezése és az ingatlant felügyelo személy kinevezése- az országos átlagjövedelem 40%-a (a Törvény 51. cikkelyének, 1. záradékának 2. pontja);
• árucikkek vagy személyek épületekbol történo eltávolítása esetén a díjat helyiségenként kell megfizetni az országos átlagjövedelem 40%-a (a Törvény 51. cikkelyének, 1. záradékának 3. pontja);
• leltár vagy egyéb dolgok listájának elkészítéséért az az országos átlagjövedelem 10%-ával egyenlo fix költséget kell felszámolni minden egyes megkezdett óráért (a Törvény 53. cikkelye);
• amennyiben az utasítások szükségessé teszik, hogy a Polgári Perrendtartás 797(1) cikkelyének megfeleloen a bírósági tisztviselonek nyomoznia kelljen az adós vagyona után, a bírósági tisztviselo az az országos átlagjövedelem 2%-át számolhatja fel. Amennyiben az adós anyagi javait nem lehet megtalálni, a bírósági tisztviselo ezen anyagi javak becsült értékének 5%-át számíthatja fel fix költségként, de ez az összeg nem haladhatja meg az országos átlagjövedelem 100%-át. Ebbol az összegbol ki kell vonni az elore befizetett összeget, amely a nemzeti átlagjövedelem 2%-a (a Törvény 54a. pontja);
• a törvény 51. cikkelyében felsoroltakon kívül, egyéb esetekben, annak engedélyezéséhez, hogy a hitelezo visszaigényelje a javait, az országos átlagjövedelem 25%-át kell befizetni, amennyiben a tulajdonjog megsértése miatt végrehajtást kell kezdeményezni, a költséget esetenként 100%-ra kell emelni (a Törvény 54. cikkelye);
• egy pecsét elkészítéséhez vagy eltávolításához, miközben nincs folyamatos leltárkészítés, az országos átlagjövedelem 4%-át kell havonta megfizetni minden egyes lezárt helyiségért vagy egyéb létesítményért (a Törvény 55. cikkelye);
• a vagyontárgyak visszaszerzésétol, a tulajdonjog visszaszerzésétol, az adminisztrációtól, kilakoltatástól, leltárazástól, zár alá vételtol és a pénzügyi követelések behajtásától eltéro végrehajtások esetén a nemzeti átlagjövedelem 10%-a számolható fel minden megkezdett óráért (a Törvény 56. cikkelye);
• a rendorséget, a katonai rendészetet, a katonai végrehajtó szerveket, határoröket és a Honvédelmi Ügynökséget érinto beavatkozások esetén havonta a nemzeti átlagjövedelem 25%-át kell megfizetni fix költségként (a Törvény 57. cikkelye);
• az adós által tanúsított ellenállással szembeni erofeszítésekben való közreműködés és az orizetbe vételrol szóló határozat végrehajtása esetén, a nemzeti átlagjövedelem 25%-át kell felszámolni. A bebörtönzésre vonatkozó bírói döntés végrehajtása a hitelezo által befizetett összegtol függ (a Törvény 58. cikkelye).

14. A behajtott követelés értéke

A behajtott követelés vagy adósság garancia értéke képezi a kamatokat is tartalmazó költségek, díjak és egyéb összegek kiszámításának alapját, amelyek az elsodleges követelés értékén felül számíthatók fel a kérés benyújtásának napján vagy azon a napon, amikor a végrehajtás hatásköre kibovítésre került. Az összeg nem tartalmazza a végrehajtási eljárás vagy a megorzésre vonatkozó bírói határozat végrehajtása során felmerülo költségeket, sem a végrehajtásban résztvevo ügyvéd vagy jogtanácsos költségeit. A behajtott igény értékének kiszámítása esetén az összeget a 10 PLN-re kell kerekíteni (a Törvény 46. cikkelye).

15. Kiadások a végrehajtás során

A törvényben meghatározott mértékig (a Törvény 39. cikkelyének 1. záradéka) bírósági tisztviselonek jogában áll megtéríttetni a végrehajtás során felmerülo költségeit.

A Törvény 39 cikkelyének 1. bekezdésében meghatározott készpénzes kiadások a következok:

• 1) A szakértoi vélemények kompenzációi;
• 2) Az idoszaki kiadványokban megjeleno közzétételek költségei;
• 3) A lefoglalt ingóságok szállításával, tárolásával, biztonságba helyezésével kapcsolatos költségek;
• 4) a különálló rendelkezések alapján, a végrehajtási tevékenységekben való részvételre kinevezett személyek díjazása;
• 5) a bírósági tisztviselo által a Törvény 8. cikkelyének 11. záradékában leírt tevékenységek elvégzésének költségei a saját körzetén kívül;
• 6) az az összegek levélben vagy banki átutalással történo továbbításának költségei
• 7) a végrehajtási elvégzéséhez szükséges információk begyűjtésének költsége vagy egy követelés megorzésére vonatkozó rendelkezés végrehajtásának költsége;
• 8) levelezési költségek, leszámítva a feleknek, a végrehajtási eljárásról vagy követelés biztosítására vonatkozó eljárásokról kézbesített értesítés költségét.

16. Kiadások elOlege

A Törvény 39. fejezetében leírt kiadások fedezéséhez a bírósági tisztviselo eloleget kérhet a végrehajtást kezdeményezo féltol vagy egyéb résztvevotol. A tevékenységek elvégzése ezen összeg elore történo kifizetésén múlik (a Törvény 40. cikkelyének 1. záradéka).

A kerületi bíróság, amely mellé kinevezték a végrehajtási tisztviselot, köteles fedezni a költségmentességet élvezo személy eljárási költségeit (a Törvény 40. cikkelyének 3. záradéka).

Amennyiben a végrehajtást teljes mértékben vagy részben eredménytelennek találják, a bírósági tisztviselo munkája közben felmerülo olyan kiadásokat, amelyeket nem fedez a behajtott tartozás arányos része, a hitelezonek kell kifizetnie (a Törvény 42. cikkelyének 2. záradéka).

17. Az adós végrehajtási költségekre vonatkozó kötelezettsége

A végrehajtás során felmerülo költségeket az adósnak kell megtérítenie a hitelezo számára. A költségeket a behajtott követeléssel együtt kell megfizetni. A végrehajtás költségét a bírósági tisztviselo döntése alapján kell meghatározni, amennyiben a végrehajtás közben neki is felmerültek költségei. A bírósági tisztviselo által meghozott döntés ellen azon a bíróságon lehet fellebbezni, ahol a bírósági tisztviselo dolgozik. A bíróság döntése ellen mindkét fél, továbbá a bírósági tisztviselo is fellebbezhet.

18. A bírósági tisztviselO köteles valós költségeket megállapítani

A bírósági tisztviselo által megállapított költségeket akkor válnak érvényesítheto követeléssé, ha hatályba lépnek; ehhez nincs szükség a végrehajtási záradék csatolására (a Polgári perrendtartás 770(1). cikkelye).

19. A végrehajtási költségek alól való mentesség

Olyan személyek esetén, akik egy polgárjogi per vizsgálata során mentességet kaptak a bírósági költségek alól, illetve törvények miatt kapnak mentességet a költségek alól, azoknál a mentesség a végrehajtási eljárások költségére is érvényes (a Polgári perrendtartás 771. cikkelye).

20. A bírósági tisztviselO által végzett végrehajtási tevékenységek költségei, továbbá az iroda vezetésére vonatkozó szabályok

A bírósági tisztviselo végrehajtási tevékenységeinek költségei (a Törvény 34. cikkelye) a következok:

• 1) a végrehajtással kapcsolatban felmerülo személyi és anyagi költségek;
• 2) a lefoglalt eszközök védelmének és a szükséges személyi védelem költségei, továbbá az iroda biztosításának és a személyi felelosségbiztosítás költségei;
• 3) utazási költségek azon városon belül, ahol a bírósági tisztviselo irodája található (ez nem vonatkozik a Törvény 39. cikkelyének 2. bekezdésében feltüntetett egyéb dolgokra költségeire, amelyek a végrehajtás során felmerülo költségekhez tartoznak és visszaigényelhetok), pénzkifizetések (nem vonatkozik a Törvény 39. cikkelyének 2. bekezdésének 6. pontjában feltüntetett postaköltségekre és átutalási költségekre, amelyek a végrehajtás során felmerülo költségekhez tartoznak és visszaigényelhetok), illetve olyan kisebb ingóságok szállítása, amelyek nem igényelnek speciális szállítást;
• 4) elofizetések a bírósági tisztviselok önkormányzatához, amelyek a Törvény rendelkezéseinek megfeleloen jelennek meg;
• 5) a végrehajtás vagy a Törvényben leírt egyéb tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéb költségek, amennyiben ezeket nem tartalmazza a Törvény 39. cikkelye (kiadások visszatérítése).

A fent említett költségeknek a végrehajtási eljárás során kell felmerülniük (a Törvény 3. cikkelye).

A bírósági tisztviselonek személyzetet kell alkalmaznia az iroda működéséhez, illetve olyan személyzetet, mely segítséget és biztonságot nyújt a tevékenység gyakorlásához.

A bírósági tisztviseloknek gyakornokokat és asszisztenseket kell alkalmazniuk.

A bíróság mint végrehajtó hatóság

1. A bíróság mint végrehajtó hatóság jogai

A végrehajtó hatóságként működo bíróság a következoket vállalja:

• Olyan döntéseket hoz, amelyek a bírósági és az adminisztrációs végrehajtás átfedéseit érinti (a Polgári perrendtartás 773. cikkelye);
• Megvizsgálja a vagyonnal kapcsolatos információszolgáltatásra vonatkozó kéréseket (a Polgári perrendtartás 915. cikkelyének 1. paragrafusa), a vagyonnal kapcsolatos információszolgáltatás tárgyában határozatot hoz (a Polgári perrendtartás 915. cikkelyének 3. paragrafusa);
• Határozatokat ad ki az ingatlan vagyonkezelojének kinevezésére vonatkozóan (a Polgári perrendtartás 931. cikkelyének 1. paragrafusa)
• Felügyeli az ingatlan vagyonkezelését (a Polgári perrendtartás 935. cikkelyétol a Polgári perrendtartás 941. cikkelyéig);
• Bírói döntések kiadása azokra az esetekre, amikor a vásárló nem teljesíti idoben a fizetési feltételeket az árverés keretében (a Polgári perrendtartás 969. cikkelyének 1. paragrafusa szerint);
• Felügyeletet gyakorol az ingatlan árverések felett (A Polgári perrendtartás 972. cikkelye);
• Egy árverés lezárása után egy határozatot kell kiadnia a legmagasabb licitet adó személy nyertes licitjének jóváhagyását illetoen, továbbá egy másik határozatot kell kiadnia az ingatlan megszerzésének jóváhagyását illetoen (a Polgári perrendtartás 989. cikkelye);
• Ítéletet hoz az ingatlan tulajdonlását illetoen (A Polgári perrendtartás 998. cikkelye);
• Egy felosztási tervet hoz létre az ingatlan értékestésébol származó összeg hitelezok közti szétosztásához (a Polgári perrendtartás 1023. cikkelyének 1. paragrafusa);

Ki kell emelni, hogy miután a bírósági tisztviselo lezárt egy aukciót, az ingatlant érinto végrehajtási eljárást a bíróság végzi el.

• A végrehajtást egy harmadik féllel végezteti el, az adós költségére(a Polgári perrendtartás 1049. cikkelye);
• Amennyiben a harmadik féllel történo végrehajtás nem lehetséges, azt a törvények szerint a bíróság végrehajtással köteles teljesíteni (a Polgári perrendtartás 1050. cikkelye);
• A végrehajtást azon kötelessége szerint köteles elvégezni, hogy tartózkodnia kell bizonyos tevékenységektol vagy be nem avatkozásától a hitelezo tevékenységét illetoen (a Polgári perrendtartás 1051. cikkelye);
• A végrehajtást az igazságügyi hatóságokon keresztül kell elvégeznie (a Polgári perrendtartás 1064(1) cikkelyétol a 1064(13) cikkelyéig);
• A végrehajtást egy vállalat vagy farm értékesítésével teljesíti (a Polgári perrendtartás 1064 (14) cikkelyétol a 1064 (23) cikkelyéig).

Ezen felül a Bíróság:

• köteles törvényes képviseloként ideiglenes ügygondnokot kijelölni a jogképességgel nem rendelkezo személy polgári ügyeinek intézése céljából. (a Polgári perrendtartás 818. cikkelyének 1. paragrafusa);
• a hitelezo kérésére köteles kinevezni egy megbízott személyt , amennyiben az adós örökösei nem szereztek tulajdonjogot az ingatlanra, vagy az örökösök ismeretlenek, továbbá ha az örökségnek nincs kezeloje (a Polgári perrendtartás 819. cikkelyének 2. paragrafusa);
• köteles kinevezni egy felügyelot vagy megbízott személyt, vagy köteles elrendelni a jogok értékesítését, amennyiben a tartozás lefoglalása után az adós vagy a hitelezo jogainak gyakorlására van szükség (a Polgári perrendtartás 908. cikkelyének 1. paragrafusa);
• köteles kinevezni egy ügygondnokot egy eltűnt személy helyettesítésére (a Polgári perrendtartás 928. cikkelye);
• köteles kiállítani egy határozatot a megorzéssel kapcsolatban (a Polgári perrendtartás 807. cikkelye)

A fenti tevékenységek a kerületi bíróság jogkörébe tartoznak.

A végrehajtási eljárást csak a törvény által meghatározott, kivételes esetekben végzi a regionális bíróság.

A Polgári perrendtartás eloírásaiban meghatározott végrehajtási tevékenységeken felül a bíróság a következo módokon köteles felügyelni a bírósági tisztviselo tevékenységét:

• 1. hivatalból utasítást ad ki a bírósági tisztviselok számára, amelyek célja a végrehajtási eljárások megfelelo végrehajtásának biztosítása (a Polgári perrendtartás 759. cikkelyének 2. paragrafusa);
• 2. a szemmel látható szabálytalanságok megszüntetése (a Polgári perrendtartás 759. cikkelyének 2. paragrafusa)
• 3. a bírósági tisztviselok ellen benyújtott panaszokkal kapcsolatos határozatok kiadása (a Polgári perrendtartás 767. cikkelye).

2. A bíróság által elvégzett eljárások költségei

A bíróság által elvégzett eljárások költségeit a következo törvény szabályozza:

• 1. A polgári perekre vonatkozó, 2005. július 28-i Törvény (Journal of Laws 167. szám, cikkszám: 1398) egyesített szöveg 2010. április 27-én (Journal of Laws 90. szám, cikkszám: 594).
• 2. Az Igazságügyi Minisztérium által 2006. január 31-én kiadott Rendelet, mely a polgári ügyekben történo bírósági költségek megfizetésére vonatkozik (Journal of Laws 27. szám, cikkszám 199).