Az adós ellen irányuló végrehajtási eljárások foganatosításához szükséges feltételek

1. A végrehajtás alapja

Kivéve, ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, a végrehajtás alapját a végrehajtható okirat képezi. A végrehajtható okirat nem más, mint egy végrehajtási záradékkal ellátott irat (Polgári Eljárások Törvénykönyvének 776. cikkelye).

Végrehajtható okirat nélkül végrehajtási eljárás érvényesen nem hajtható végre. A végrehajtó hatóság nem kezdeményezhet végrehajtási lépéseket a hitelező által benyújtott ilyen jellegű végrehajtási jogcím nélkül. A végrehajtást elrendelő végzés hivatalos dokumentum, amely elismeri a hitelező végrehajtható követelésének létezését és hatáskörét, valamint egyúttal az adós jogi kötelezettségének létezését és hatáskörét is. A végrehajtási jogcímnek világosan le kell írnia a nyújtandó teljesítést, valamint meg kell adnia a hitelező és az adós személyazonosságát.

Végrehajtható okirat

A Polgári Eljárási Törvénykönyve 777. cikkelyének előírása értelmében végrehajtható okiratok közé tartoznak az alábbiak:

• végleges, illetve azonnal érvényesíthető bírósági végzések, valamint a bíróság előtt történő megegyezések;
• bírósági döntőbíró ítéletei, amelyek véglegesek, illetve azonnal érvényesíthetők;
• a választottbíróság döntései, illetve az ilyen bíróságok előtt történő megegyezések;
• közvetítő előtt történő megegyezések;
• egyéb olyan ítéletek, megegyezések és tettek, amelyek a hatályos törvények értelmében érvényesíthetők bírósági végrehajtási eljárásokon keresztül;
• közjegyzői okiratok, amelyekben az adós aláveti magát a végrehajtási eljárásoknak, és amelyek előírnak egy adott pénzösszeg kifizetésére vonatkozó kötelezettséget; illetve olyan tételek átadását, amelyek általánosan le vannak írva az abban rögzített mennyiségekkel; illetve az egyenként leírt tételek, a megfelelő nyilvántartásokban bejegyzett telephelyek, ingatlanok, illetve hajó átadási kötelezettségét, amennyiben a fizetés, az átadás, illetve leszállítás dátuma rögzítve van az adott okiratban;
• közjegyzői okiratok, amelyekben az adós aláveti magát a végrehajtási eljárásoknak, és amelyek előírják egy adott pénzösszeg kifizetésére vonatkozó kötelezettségét az abban közvetlenül rögzített határérték erejéig; illetve azon pénzösszeg kifizetésének a kötelezettségét, amely egy indexálási záradék felhasználásával van leírva, amennyiben az adott okirat felsorolja azon feltételeket, amelyek felhatalmazzák a hitelezőt arra, hogy lebonyolítsa a végrehajtó eljárásokat az adós ellen, az adott okirat alapján a követelés, illetve annak részére vonatkozóan, továbbá azt a dátumot, amikor a hitelező kérvényezheti a végrehajtási záradék adott okirathoz csatolását;
• közjegyzői okiratok, amelyekben egy elzálogosított ingatlan tulajdonosa, illetve a hitelező egy jelzálog követelés esetében aki nem a személyes adós – aláveti magát az adott elzálogosított ingatlan elleni végrehajtásnak, illetve követeli a jelzálog-hitelező követelésének rendezését, amennyiben a rendezendő követelés összege konkrétan, illetve az adott okiratban levő indexálási záradék felhasználásával rögzítve van, és amennyiben az okirat felsorolja azokat a feltételeket, amelyek feljogosítják a hitelezőt arra, hogy lebonyolítsa a végrehajtási eljárásokat a teljes követelésre, illetve annak részére vonatkozóan; valamint az a dátum, amikor a hitelező kérheti azt, hogy a végrehajtási záradék csatolva legyen az adott okirathoz;
• közjegyzői okirat, amelyben az ingóságok, illetve a nyilvántartott zálog vagy a zálog tárgyát képező jogok tulajdonosa – aki nem a személyes adós – aláveti magát a megterhelt eszközök elleni végrehajtásnak a záloghitelezők követelésének rendezése céljából.

VÉGREHAJTÁSI ZÁRADÉK

A végrehajtási záradék olyan bírósági okirat, amely tartalmazza azt a bírósági nyilatkozatot, amely a végzés végrehajtására feljogosít, és – amennyiben szükséges – meghatározza a végrehajtás hatáskörét. Kivéve, ha a konkrét rendeletek másképpen írják elő, a végrehajtást elrendelő végzések, amelyek külföldi valutában teljesítendő teljesítéseket írnak elő a bíróság által, el vannak látva végrehajtási záradékkal. Ez kötelezi a bírósági tisztviselőket arra, hogy a megítélt összegeket átszámítsák a lengyel valutára a lengyel zloty és a vonatkozó külföldi valuták Lengyel Nemzeti Bank által közzétett árfolyamán, az azt megelőző napon, amikor az esedékes összegek a hitelezőnek kifizetésre kerülnek (a Polgári Eljárások Törvénykönyve, 783. cikkely, 1. szakasz).

2. Végrehajtó hatóságok:

A végrehajtandó lépések jellegétől függően a végrehajtó hatóságok a kerületi bíróságok bírósági tisztviselői és a kerületi bíróságok. Azon lépések kivételével, amelyek konkrétan a bíróságok hatáskörébe vannak utalva, a végrehajtási lépéseket általában a bírósági tisztviselők hajtják végre (Polgári Eljárások Törvénykönyve, 759. cikkely) (lásd a 2. megjegyzést).

A végrehajtási eljárások kezdeményezésének három lehetséges módja van:

• kérés alapján (Polgári Eljárások Törvénykönyve 796. cikkelyének 1. szakasza).
• ex officio (Polgári Eljárások Törvénykönyve 796. cikkelyének 2. szakasza).
• az illetékes hatóság kérésére (Polgári Eljárások Törvénykönyve, 796. cikkely, 3. szakasz).

A végrehajtási eljárások kezdeményezésének legáltalánosabb módja a hitelező kérésére történő kezdeményezés. Általában a végrehajtási eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet a hitelező nyújtja be a végrehajtási jogcímre hivatkozva. Azonban benyújthatja azt az ő nevében az ügyész is, illetve bármely más olyan hatóság, amely az ügyésszel azonos feltételek mellett működik, továbbá egy önkéntes szervezet is. A végrehajtási eljárások kezdeményezésére vonatkozó kérlemet a hitelezőnek kell eljuttatnia (az illetékességektől függően) a bírósághoz, illetve a bírósági tisztviselőhöz (Polgári Eljárások Törvénykönyv, 796. cikkely 1. szakasz).

A végrehajtási eljárások kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtható:

• írásban (ez a legáltalánosabb módszer)
• szóban, amelyet jegyzőkönyvezni kell.

Az írásban benyújtott kérelemnek meg kell felelnie az igénybejelentésekre érvényes feltételeknek. Az ilyen kérelem formális követelményei közé tartozik az, hogy meg kell adni a hitelezőt és az adóst, és a kérelemnek tartalmaznia kell:

• a követelést
• a végrehajtás módját.

A kérelem mellett fel kell tüntetni az eredeti végrehajtási jogcímet (Polgári Eljárások Törvénykönyvének 797. cikkelye). A kérelmet a hitelezőnek alá kell írnia.

Az ily módon benyújtott végrehajtási kérelmet a végrehajtó hatóság ellenőrzi, hogy az megfelel-e a formális követelményeknek.

Amennyiben a kérelem fenti elemeinek rendelkezésre bocsátását elmulasztják, akkor azt rögtön az elején orvosolni kell, a bírósági tisztviselő utasítása alapján. Ez utasításokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy minden hiányzó adatot egy héten belül rendelkezésre kell bocsátani, különben az kérelmet visszaküldik (a Polgári Eljárások Törvénykönyve, 130. cikkely a 13. cikkely 2. szakaszával összhangban).

A teljesítést világosan meg kell határozni a tőkerész és a másodlagos adósságok összegét illetően. Amennyiben a hitelező másodlagos adósságok végrehajtását kérvényezni, akkor jelezni kell, hogy azok milyen összeg erejéig hajtandók végre. A kamatokat illetően mindig meg kell adni a kamatok felszámításának kezdeti dátumát. A végrehajtási eljárások kezdeményezésére vonatkozó indítványban említett teljesítésnek mindig csatolt végrehajtási jogcímre kell épülnie. A hitelező a végrehajtható okiratban említett teljesítés bármelyik részének kielégítését kérheti.

A pénzügyi teljesítések végrehajtására vonatkozó végrehajtási módszerek jelzése egyenértékű az adós azon eszközeinek jelzésével, amelyek ellen az adott végrehajtási eljárást végre kellene hajtani. A végrehajtás módszereit a Polgári Eljárások Törvénykönyvének rendelkezései szabályozzák.

A pénzügyi teljesítések végrehajtására vonatkozóan a végrehajtási eljárások végrehajthatók az alábbiakra vonatkozóan:

• ingóságok (Polgári Eljárások Törvénykönyve 844-879. cikkelyei),
• munkáért járó fizetség (Polgári Eljárások Törvénykönyve 880-888. cikkelyei),
• bankszámlák (Polgári Eljárások Törvénykönyve 889-893. cikkelyei),
• egyéb követelések (Polgári Eljárások Törvénykönyve 895-908. cikkelyei),
• egyéb tulajdonjogok (Polgári Eljárások Törvénykönyve 909-912. cikkelyei),
• ingatlan (Polgári Eljárások Törvénykönyve 921-1013. cikkelyei),
• egyszerűsített eljárás ingatlan ellen (Polgári Eljárások Törvénykönyve 1013¹-1013.⁶ cikkelyei),
• tengeri járművek (Polgári Eljárások Törvénykönyve 1014-1022.⁴ cikkelyei),
• gondnoksági utasítás /administration order/ (Polgári Eljárások Törvénykönyve 1064¹-1064.¹³ cikkelyei),
• üzlet vagy farm értékesítése révén (Polgári Eljárások Törvénykönyve 1064¹⁴-1064.²³ cikkelyei).

A nem pénzügyi teljesítések végrehajtása alá tartoznak az alábbiak:

• ingóságok átadása (Polgári Eljárások Törvénykönyve 1041-1045. cikkelyei),
• ingatlan vagy hajó átadása, illetve telephelyek kiürítése (Polgári Eljárások Törvénykönyvének 1046. cikkelye),
• olyan lépések megtétele az adós helyett, amelyet az nem tud megtenni Polgári Eljárások Törvénykönyvének 1050. cikkelye),
• tartózkodás bizonyos intézkedésektől, illetve a hitelező intézkedéseibe történő be nem avatkozás (Polgári Eljárások Törvénykönyvének 1051. cikkelye).

A hitelező szabadon megadhat egyetlen indítványban több módszert az adós elleni végrehajtás céljából. A végrehajtás több módszere közül a hitelezőnek azt az egyet kell kiválasztania, amely a legkevésbé terhelő az adós számára.

A végrehajtási eljárások kezdeményezése akkor következik be, amikor a végrehajtási eljárás kezdeményezésére vonatkozó indítványt benyújtják.

A végrehajtó hatóságot kötelezi a végrehajtási eljárásokat kezdeményező kérelem tartalma, azaz a végrehajtó hatóság nem hajthat végre szélesebb körű végrehajtást, mint amely a kérelemben szerepel, illetve nem hajthat végre végrehajtást a hitelező által fel nem sorolt eszközök ellen.

A tartásdíjak végrehajtásának, a bírságok és bírósági díjak végrehajtásának kivételével a bírósági tisztviselő nem keresi az adós eszközeit. Az eszközöket a hitelezőnek fel kell sorolnia a kérelemben

A Polgári Eljárások Törvénykönyve 7971 cikkelyének rendelkezései kivételt jelentenek a fent említett szabály alól, és alapul szolgálnak arra, hogy a bírósági tisztviselők megvizsgálhassák az adós vagyonát. Az adós vagyonának felkutatását a bírósági tisztviselő végzi az adós elleni végrehajtható okirattal rendelkező fél kérésére.

4. A BÍRÓSÁGI TISZTVISELőK SZABADON TÖRTÉNő KIVÁLASZTÁSA

A bírósági tisztviselők a joghatóságuk alá tartozó területen járnak el. A bírósági tisztviselőkre és a végrehajtásra vonatkozó 1997. augusztus 29-i törvény 8. cikkely 5. szakaszának előírásai értelmében (egységes szerkezetű szöveg, 2006. évi Törvények Közlönye, 167. szám, 1191. tétel, annak módosított formájában) a hitelező szabadon kiválaszthat egy bírósági tisztviselőt Lengyelország területén, kivéve az ingatlan elleni végrehajtási eseteket és azokat az eseteket, amelyekre az ingatlan elleni végrehajtásra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen vonatkoznak. Az ilyen módon történő kinevezés esetén a bírósági tisztviselő joghatósági határain kívül jár el.

A bírósági tisztviselőkre és a végrehajtásra vonatkozó törvény 8. cikkelye 6. szakaszának rendelkezései értelmében a hitelező, mihelyt megjelöli a bírósági végrehajtót, a végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelmével együtt nyilatkozatban közli melyik bírósági végrehajtót választja.

5. A végrehajtást elrendelő jogerős végzés által elismert követelések korlátozására vonatkozó jogszabály

Az 1964. április 23-i Polgári Törvénykönyv 125. cikkelyének előírásai értelmében (Törvények Közlönye, 16. szám 93. tétel) a bíróság, illetve az adott típusú eset kivizsgálására kinevezett bármely más hatóság jogerős ítéletével elismert követelések, a választottbíróság döntései, valamint a bíróság, illetve a választott bíróság előtt megegyezés keretében elismert követelések, illetve a közvetítő előtt történt és a bíróság által nyilvántartásba vett megegyezések tíz év után elévülnek, még akkor is, ha az ilyen típusú követelések határideje ennél rövidebb. Amennyiben az ily módon elismert követelés rendszeres teljesítéseket tartalmaz, a jövőben esedékes rendszeres teljesítésekre vonatkozó követelés három éves időkorláttal rendelkezik.

A végrehajtható okiratba foglalt követelés elévülési határideje megszakad, mihelyt az elévülési határidőn belül végrehajtási kérelmet nyújtanak be (Polgári Törvénykönyv, 123. cikkely, 1. szakasz, 1. tétel).

Ideiglenes és biztosítási intézkedések

Biztosíték

A követelések biztosítását szolgáló eljárásoknak az a célja, hogy garantálja a felek és az eljárások résztvevőinek jogi védelmét.

Minden polgári ügy esetében nyújtható biztosíték. Jelenleg a Polgári Eljárások Törvénykönyve 730. cikkelyének 1. szakasza rendelkezéseinek értelmében „biztosítékok minden polgári ügy esetében igényelhetők”. Elfogadhatók olyan estekben is, amelyek olyan ítélettel lettek lezárva, amelyek nem érvényesíthetők végrehajtás útján. Biztosíték garantálható olyan esetekben is, amelyeket per keretében, illetve amelyeket nem peres alapon vizsgálnak.

Ugyanakkor azon rendeletek, amelyek kizárják, illetve korlátozzák a végrehajtás foganatosítását olyan személyek ellen, amelyek a belföldi igazságszolgáltatáson kívül esnek (Polgári Eljárások Törvénykönyvének 1115. cikkelye) kizárják, vagy korlátozzák azt, hogy biztosítékot hozzanak létre ezen személyek ellen.

A biztosíték szerepe

A bírósági vizsgálati eljárások kiegészítő eleme. A biztosítékot a Polgári Eljárások Törvénykönyve 7301. cikkelyének 2. szakaszában szereplő rendelkezések előírásai szerint annak biztosítása érdekében kell garantálni, hogy az adott ügy esetében az eljárások célja elérhető legyen.

A követelések biztosítását szolgáló eljárásoknak az a célja, hogy a kedvezményezett védelme biztosítva legyen azt megelőzően, hogy az ügyben érdemi döntés születik. Ez abból ered, hogy szükség van a kedvezményezett azon jogai védelmének biztosítására, amelyek csorbulnak, illetve amelyek csorbulásának kockázata fennáll az adott ügy eljárásainak lezárása előtt.

A biztosítási intézkedésben eljáró felek

Az érvényes törvények értelmében az eljárások bármelyik fele, illetve résztvevője indítványozhatja a követelések biztosítását.

A követelések biztosítására vonatkozó eljárások független eljárások, ezért ezen eljárások esetében más kifejezések használandók. Az eddig alkalmazott kifejezéseket, mint például a hitelező és az adós, ebben az esetben értelemszerűen felváltja a kedvezményezett, illetve a kötelezett.

Megterhelt eszközök

Bármely polgári ügy esetében, nem csak követelésekre vonatkozó esetekben, biztosítékként jogok is megterhelhetők.

IDEIGLENES ÉRDEKELTSÉGET BIZTOSÍTÓ ELőFELTÉTELEK

A biztosíték megadásának két előfeltétele van:

• A követelés valószínűsége – a kedvezményezettnek bizonyítania kell azt, hogy a követelés, amelyet be fog nyújtani, illetve benyújtott, ténylegesen őt illeti. A követelés tényszerű alapjainak bizonyítása nem szükséges.
• A kedvezményezett jogszerű érdekeltsége – a kezdeményezettnek bizonyítania kell, hogy az ilyen jellegű biztosíték hiánya meg fogja akadályozni, illetve akadályozni fogja az adott ügyben hozott ítélet érvényesítését, illetve másféleképpen fogja megakadályozni vagy hátráltatni az eljárások céljának elérését. Jogszerű érdekeltségi előfeltételek nem alkalmazhatók, például fenntartási kötelezettségek, nyugdíj, munkáért járó fizetési esetek.

A biztosítékok típusai

Biztosítéki célkitűzés alapján

Védelmi biztosíték

annak érdekében garantálandó, hogy biztosítva legyen a status quo, amely kiterjed az ügy jogi állapotának, illetve tényeinek fenntartására az adott ügy eljárásainak végéig. Lehetővé teszi a kötelezett megterhelt eszközeinek védelmét annak érdekében, hogy azok ne sérüljenek, illetve hogy azokat ne távolítsák el. Például – ingóságok lefoglalása, bankszámla lefoglalása, munkaért járó fizetség, illetve egyéb követelések és tulajdonjogok lefoglalása, kötelező jelzálog létrehozása a kötelezett ingatlanjára vonatkozóan.

Megújítási biztosíték

garantálására azért kerül sor, hogy ideiglenesen rendezve legyenek a kapcsolatok a felek, illetve a résztvevők között, az ügy végleges megoldása előtt. Például – a végrehajtás felfüggesztése, illetve egy figyelmeztetés bevezetése a föld- és jelzálog-nyilvántartásba, illetve egyéb nyilvántartásokba (Országos Bírósági Nyilvántartás, Zálognyilvántartás)

Megterhelt eszközök alapján

Pénzügyi követelések biztosítása - Polgári Eljárások Törvénykönyve, 747. cikkely

A pénzügyi követelések az alábbiakkal biztosíthatók:

• ingóságok, munkáért járó fizetségek, bankszámlák, illetve egyéb követelések, illetve tulajdonjogok lefoglalása;
• kötelező jelzálog létrehozása a kötelezett ingatlanjára vonatkozóan;
• tiltás bevezetése az olyan ingatlanok eladására, illetve megterhelésére vonatkozóan, amelyek vonatkozásában nincs föld- és jelzálog-nyilvántartás, illetve amelyekre vonatkozóan a föld- és jelzálog-nyilvántartás elveszett, illetve megsérült;
• tengeri jelzálog létrehozása egy vízi járműre, illetve építés alatt levő vízi járműre vonatkozóan;
• tiltás bevezetése telephelyekre vonatkozó együttes tulajdonjogok értékesítésére vonatkozóan;
• gondnoksági utasítás kibocsátása a kötelezett vállalkozása, farmja, illetve egy olyan létesítménnyel szemben, amely a kötelezett vállalkozását, illetve annak részét képezi, illetve a kötelezett farmjának egy része.

Nem pénzügyi követelések biztosítása - Polgári Eljárások Törvénykönyve, 755. cikkely, 1. szakasz

Amennyiben nem pénzügyi követeléseket kell biztosítani, a bíróság garantál egy olyan hitelbiztosítékot, amelyet megfelelőnek tart a körülmények figyelembevételével, nem kizárva semmilyen olyan módszert, amely a pénzügyi követelések biztosítására vonatkozik. A bíróság különösen megteheti az alábbiakat:

• az eljárások felei, illetve résztvevői jogainak és kötelezettségeinek rendezése az eljárások végrehajtásának teljes időtartamára vonatkozóan;
• az eljárásokban érintett tárgyak, illetve jogok értékesítésére vonatkozó tiltás elrendelése;
• felfüggesztheti a végrehajtást, illetve az érvényesítési eljárásokat;
• rendezheti annak módját, ahogyan a kiskorú gyermekek feletti felügyeletet gyakorolják;
• elrendelheti, hogy megfelelő figyelmeztetést rögzítsenek a föld- és a jelzálog-nyilvántartásba, illetve bármilyen egyéb nyilvántartásba.

IDEIGLENES ÉS BIZTOSÍTÁSI ELJÁRÁSOK KEZDEMÉNYEZÉSE

A kedvezményezett, illetve a kedvezményezett jogait gyakorló bármely más személy (ügyész, önkéntes szervezet) kérésére biztosíték garantálható. Azokban az esetekben, amikor az eljárások ex officio kezdeményezhetők, ez ex officio is megtehető.

Egy biztosíték megadására vonatkozó indítvány benyújtható:

• A vizsgálati eljárások megkezdése előtt – ilyen esetben, ha a bíróság elfogadja az indítványt és megadja a biztosítékot, akkor jelezni fogja azt a dátumot, ameddig a kedvezményezettnek kezdeményeznie kell a vizsgálati eljárásokat, máskülönben a hitelbiztosíték le fog járni. Az ilyen jellegű időszak nem lehet hosszabb, mint két hét (Polgári Eljárások Törvénykönyve, 733. cikkely).
• Vizsgálati eljárások során – azaz per alatt, nem bírósági eljárásokat kezdeményező indítvány esetében. A kritikus pillanat az, amikor a végrehajtható okiratot kibocsátják (Polgári Eljárások Törvénykönyve, 730. cikkely).
• A végrehajtható okirat kibocsátása után – amennyiben az a célja, hogy egy teljesítési követelést biztosítson, amelynek esedékességi dátuma még nem járt le. (Polgári Eljárások Törvénykönyve, 730. cikkely).

AZ IDEIGLENES ÉS BIZTOSÍTÁSI ELJÁRÁSOK LEZÁRÁSA

A biztosíték lejártával

A kedvezményezett, illetve a kötelezett lépésein keresztül

A kedvezményezett lépései:

• Amennyiben a kérelem benyújtását követően az eljárás megindítása előtt biztosítási intézkedést tettek lehetővé és ha a kedvezményezett nem tesz semmilyen intézkedést vagy ha intézkedik, melynek során nem tudja a követelést teljeskörűen érvényesíteni, vagy ha nem a biztosítási intézkedés alá vont eszközökből nyeri vissza a követelést (Polgári Eljárások Törvénykönyve, 744. cikkely, 2. szakasz).
• Amennyiben a kedvezményezett elmulasztja beadni a végrehajtási eljárások kezdeményezésére vonatkozó indítványt azt követően, hogy a biztosított követelés elfogadására vonatkozó ítélet véglegessé válik. A Polgári Eljárások Törvénykönyve 7541. 1 cikkelyének rendelkezéseinek értelmében, amennyiben konkrét rendelkezések mást nem írnak elő, illetve a bíróság másképpen nem dönt, a jelen jogcím rendelkezései értelmében megadott hitelbiztosíték lejár egy hónappal azt követően, hogy a biztosított követelést elfogadó ítélet jogerőssé válik.
• Amennyiben a kedvezményezett követelése biztosítva van ingóságok, munka fizetségek, bankszámlák, követelések, illetve egyéb jogok lefoglalása, illetve a kötelezett vállalkozása, illetve farmjával szembeni, illetve az ilyen vállalkozás részét képező létesítménnyel szembeni gondnoksági utasításon keresztül és a kedvezményezett az követelést elfogadó ítélet véglegessé válása után két héten belül elmulasztja további végrehajtási lépés igénylését.

Kötelezett által tett lépések:

Amennyiben a kötelezett átutalja a bíróság biztosítéki letéti számlájára egy biztosíték megadására irányuló indítvány keretében a kedvezményezett által igényelt biztosíték összegét (Polgári Eljárások Törvénykönyve 742. cikkely, 1. szakasz, 2. mondat)

A bíróági lépések következtében

Amennyiben a követelést, illetve indítványt végül visszaküldik, illetve a követelést, illetve indítványt elutasítják, a lépést ejtik, illetve az eljárásokat befejezik (Polgári Eljárások Törvénykönyve 744. cikkely, 1. szakasz).

A biztosítékot garantáló ítélet visszavonása révén

BIZTOSÍTÉKOK KORLÁTOZÁSA

Ne lehet biztosítékot nyújtani olyan dolgokra, követelésekre, jogokra melyek mentesülnek a végrehajtás alól. (Polgári Eljárások Törvénykönyve, 750. cikkely).

IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK ELFOGADHATATLANSÁGA

Az Állami Kincstár ellen nem lehet pénzügyi követeléseket biztosítani.

Tartásdíjak biztosítása

Tartásdíjak esetében a biztosítékot biztosítani lehet oly módon, hogy kivetik a kötelezettre azt a kötelezettséget, hogy fizessen a kedvezményezettnek egy alkalommal egyetlen összeget, illetve rendszeres fizetések sorozatként egy bizonyos pénzösszeget. Az ilyen esetekben a garantált hitelbiztosíték kizárólag a követelés létezésének alátámasztásán alapszik (nincs követelmény arra vonatkozóan, hogy bizonyítani kell az adott biztosíték megadására irányuló jogszerű érdekeltséget).