A végrehajtási intézkedéseket a bírósági végrehajtók foganatosítják.

A polgári ügyekben hozott bírósági határozatokban foglalt követeléseket általában önálló bírósági végrehajtók hajtják végre. Az önálló bírósági végrehajtókat az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki meghatározott helyi bíróság mellé és meghatározott illetékességi területre. A végrehajtók illetékességi területe megegyezik a bíróság illetékességi területével. Az önálló bírósági végrehajtó garantálja a hitelező követeléseinek megtérülését és az adós jogainak tiszteletben tartását.

Önálló bírósági végrehajtók

Az önálló bírósági végrehajtókat nem az állam alkalmazza, bevételeiket az ügyfelektől kapják munkájuk ellenértékeként.

Az önálló bírósági végrehajtók tevékenységi köre a következő:

• végrehajtás a bíróság által kiállított végrehajtási lap alapján;
• végrehajtás a bíróság által végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján;
• végrehajtás a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata alapján.

A végrehajtók illetékességi területe megegyezik a bíróság illetékességi területével, illetve az ingóvégrehajtás helyével.

Bírósági végrehajtóvá az nevezhető ki, aki:

• magyar állampolgár,
• büntetlen előéletű,
• a 24. életévét betöltötte,
• választójoggal rendelkezik,
• végrehajtói szakvizsgát letette,
• kétéves bírósági végrehajtó helyettesi-gyakorlatot szerzett.
• Felsőfokú szakirányú diplomával rendelkezik

A bírósági végrehajtók szigorú szakmai és etikai szabályokat tiszteletben tartva végzik tevékenységüket. Szakmai felelősség biztosítás terheli őket.

Ahhoz, hogy valaki végrehajtó lehessen a minimum, elvárt jogi tanulmányok szintje: minimum 3 év jogi vagy azzal egyenértékű tanulmányok.

A bírósági végrehajtók tevékenységét a bírósági végrehajtásról szóló 1194. évi LIII. törvény szabályozza. A végrehajtói díjszabást a 14/1994 (IX.8) IM rendelet rögzíti.

1. A végrehajtók tevékenységei

Az 1994. évi LIII. törvény alapján a pénzkövetelés végrehajtásának keretében a bírósági végrehajtó a következő tevékenységeket gyakorolhatja

• végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra
• végrehajtás pénzügyi intézménynél kezelt összegre
• ingóvégrehajtás
• ingatlan-végrehajtás

A különleges végrehajtási eljárások keretében a végrehajtó a következőket végezheti:

• meghatározott cselekmény végrehajtás
• biztosítási intézkedés (pl. zárlat) végrehajtása
• zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése
• külföldi határozat végrehajtása
• vagyonelkobzás végrehajtása

Iratkézbesítés

A Vht. 31/C § (1) bekezdése alapján a végrehajtási kérelem előterjesztésére jogosult a végrehajtási költségek megelőlegezésével kérheti, hogy a határozatot tartalmazó iratot önálló bírósági végrehajtó kézbesítse, a kézbesítési vélelem beálltát követően.

A végrehajtói kézbesítést önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelölt is végezheti.

A kézbesítés iránti kérelmet a végrehajtónál kell előterjeszteni. Különleges kézbesítés esetén a kérelem kivételesen más végrehajtónál is előterjeszthető, ha a kérelmező tudomással bír olyan, az illetékességi területén lévő helyszínről, amelyen a kézbesítés sikerrel járhat.

Ha a végrehajtó nem jogosult a kérelem teljesítésére, kérésre tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a címzett bírósági határozatban feltüntetett címe, vagy a kérelmező által megjelölt egyéb kézbesítési hely alapján melyik önálló bírósági végrehajtónál kell a kérelmet előterjeszteni.

A kérelmet az erre szolgáló, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: Kamara) által jóváhagyott formanyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni.

A kérelem a végrehajtó irodájában személyesen is benyújtható, vagy a végrehajtó részére postai úton is megküldhető.

A kérelmet postai úton küldi meg a kérelmező, a végrehajtó azt 3 munkanapon belül megvizsgálja. A hiányos kérelemre a hiányokat, illetve a kérelem teljesítése megtagadásának okát feljegyzi

Ha a postai úton megküldött kérelem nem tartalmazza a kézbesítési díj befizetéséről szóló igazolást, a végrehajtó a kérelem megtagadásának okát feljegyzi a kérelemre; az további ügyintézést nem igényel.

A bírósági iratot a végrehajtó a kézbesítés céljára nem helyezi borítékba; e rendeletben foglalt kivételektől eltekintve magát a bírósági iratot adja át a kézbesítés során. végrehajtó a kérelem beérkezését követő 15 napon belül a kézbesítés helyén helyszíni eljárást tart. A kézbesítés helyére szolgáló ingatlanba, helyiségbe beléphet, ennek érdekében azonban azt - akadályoztatása esetén - nem nyithatja fel.

A végrehajtó a bírósági iratot a címzett személyazonosságának igazolását követően adja át részére. A bírósági irat átvételének tekintendő az is, ha a végrehajtó a bírósági iratot fizikailag nem tudja a címzett kezébe adni, de a címzett jelenlétében és az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás megadása mellett a lakásban, a tartózkodásául szolgáló egyéb ingatlanban hagyja azt. Átvettnek tekintendő a bírósági irat akkor is, ha annak átvételét a címzett megtagadja. A címzett természetes személy, úgy a bírósági irat átadása - a 14. § rendelkezéseinek alkalmazásával - helyettes átvevő részére is történhet (pl: szervezet azon alkalmazottja, aki aláírásával és a szervezet bélyegzőjével igazolja az átvételt).

16. § (1) Ha a címzett természetes személy, úgy a bírósági irat átadása - a 14. § rendelkezéseinek alkalmazásával - helyettes átvevő részére is történhet.

• közeli hozzátartozója,
• címzettnek a vele együtt lakó egyéb hozzátartozója,
• címzett természetes személy bérbeadója vagy szállásadója,

26. § (1) Ha a címzett a bírósági határozatban a címeként feltüntetett címen megtalálható, de a végrehajtó a helyszíni eljárása alkalmával nem találja ott sem őt, sem a helyettes átvevőt, a címzett levélszekrényében értesítést hagy a címzettnek arról, hogy kézbesítés céljából a címen megjelent, és a bírósági iratot a címzett hol, milyen időszakban és milyen okiratok bemutatása ellenében veheti át (a továbbiakban: értesítés).

Ha a címzettnek nincs zárható vagy beazonosítható levélszekrénye, a végrehajtó az ingatlan bejáratára (ha az erre nem alkalmas, falára) tűzve hagy értesítést a címzettnek.

Az értesítés hagyása mellett a helyszíni eljárást követően a végrehajtó intézkedhet a bírósági iratnak a címzett részére postai úton.

A bírósági iratot az átvétel biztosítása céljából az értesítésben megjelölt időszakban és helyen kell tartani.

Az értesítésben foglalt határidő eredménytelen lejártát követő 10 munkanapon belül a végrehajtó a bírósági irat kézbesítése érdekében ismételten helyszíni eljárást folytat le.

35. § (1) Az eredményes kézbesítésről - az átvételi igazolásban vagy a bírósági irat átvételének megtagadása esetében az erről szóló jegyzőkönyvben foglalt adatokkal - a kérelmezőt és a bírósági határozatot hozó bíróságot (közjegyzőt) is értesíteni kell. Ha a kérelmező ezt kérte, az értesítés részére elektronikus úton küldhető meg.

(2) Az eredménytelen kézbesítésről - az okát is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bírósági határozat kiadmányával együtt meg kell küldeni a kérelmezőnek. Ha az egyszerű kézbesítés nem járt eredménnyel, de a kérelem különleges kézbesítésre is irányult, a jegyzőkönyvet a különleges kézbesítés eredményéről történő tájékoztatással együtt kell megküldeni a kérelmezőnek.

Ha a kérelmező nem jelölt meg a kérelmében kézbesítési helyet vagy megjelölt, de egyben kérte a címzett felkutatását is, a végrehajtó megkeresi.

Végrehajtás

A végrehajtás az a polgári nemperes eljárás, amellyel a bírósági határozatokban és törvényben meghatározott egyéb okiratokban foglalt kötelezettségek teljesítését az állam kényszerintézkedések alkalmazásával érvényre juttatja.

A végrehajtást engedélyezéséhez főszabály szerint nincs szükség alakszerű bírósági végzés meghozatalára, a bíróság ún. végrehajtható okirat kiállításával rendeli el a végrehajtást. Bizonyos esetekben a végrehajtást végzéssel rendelik el, pl. a biztosítási intézkedés elrendelése esetén.

Főszabály szerint a végrehajtást a végrehajtás alapjául szolgáló ügyben első fokon eljárt bíróság rendeli el. Ha nem bírósági határozat a végrehajtás alapja, hanem egyéb okirat (pl. közjegyzői okirat) a végrehajtás elrendelésére az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti helyi bíróság jogosult. Külföldi bírósági határozat alapján a végrehajtás elrendelésére az adós lakóhelye, székhelye, ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság jogosult.

A végrehajtási intézkedéseket a bírósági végrehajtó foganatosítja; a végrehajtók intézkedései mindenkire kötelezőek, a végrehajtók hivatalos személyek, hatósági feladatot látnak el.

Végrehajtás alá vonhatók a következők

• bankszámlán kezelt pénzösszeg; de a törvény magánszemélyek esetében bizonyos összeghatárig mentességet biztosít a végrehajtás alól.
• ingó vagyontárgyak; de nem lehet lefoglalni azokat a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít, pl.
• a szükséges ruházati cikket,
• az adós háztartásához tartozók számának megfelelő bútort,
• az adós betegsége miatt szükséges gyógyszert stb.
• ingatlanok ()
• jellegükre, művelési águkra és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül); de mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.
• A fent felsoroltakon kívül végrehajtás alá vonható pl. az adós munkabére, nyugdíja vagy egyéb járandósága (e körben is érvényesül bizonyos mértékű mentesség), üzletrésze, harmadik személlyel szemben fennálló követelése stb.

Abban az esetben, ha a bíróság ún. végrehajtható okirat kiállításával rendeli el a végrehajtást, úgy jogorvoslatként a végrehajtható okirat, vagyis a végrehajtási lap visszavonására vagy a végrehajtási záradék törlésére van lehetőség, ha a bíróság megállapította, hogy a végrehajtható okirat kiállításának nem volt helye.

A végrehajtási lap visszavonását vagy a végrehajtási záradék törlését az adós, a végrehajtást kérő kérelmezheti, illetve a bíróság hivatalból is elrendelheti. A kérelmet a végrehajtást elrendelő bírósághoz kell benyújtani

Közvetlen bírósági letiltás

A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

26. § Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

• a) ezt kívánta a végrehajtást kérő,
• b) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

27. § Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

• a) a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) a társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy
• b) a bíróság a 7. §-ban foglaltakra tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.

Meghatározott cselekmény végrehajtása (pl: gyermek átadása, meghatározott ingóság kiadása, önkényesen elfoglalt lakás kiürítése)

Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra irányul, a bíróság a végrehajtható okiratban az adóst, illetőleg a kötelezettet megfelelő határidő kitűzésével felhívja az önkéntes teljesítésre.

A végrehajtó a végrehajtható okiratot azzal a felhívással küldi meg a végrehajtást kérőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után a teljesítést vagy elmaradását közölje a végrehajtóval. Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a végrehajtó ezt - szükség esetén - a helyszínen ellenőrzi.

teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

Árverés

Az ingó- és ingatlan árverést az önálló bírósági végrehajtó végzi. végrehajtó az ingatlant csak akkor árverezheti el, ha a követelés sem a munkabérből, sem a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegből nem térül meg, illetve az ingóvégrehajtás sem vezet eredményre és a követelés a lefoglalt vagyontárgyból nem térül meg. A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ebben az esetben az ingatlant a végrehajtó a felek által megjelölt személynek adja el. Az ingatlan az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül. Az árverésen elektronikus úton és személyesen is lehet licitálni. Az Internetes árverési rendszer használatának előfeltétele az, hogy az árverezni kívánó személy regisztrálja magát bármelyik önálló bírósági végrehajtó irodájában. A regisztráció díja: 6000 HUF.

Biztosítási intézkedés

A magyar jogban a végrehajtás elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság végrehajtható okiratot állított ki. A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő letelt. Amennyiben ez a három feltétel együttesen nem áll fenn, a végrehajtható okirat kiadása nem lehetséges, és így a végrehajtás sem indulhat meg. Azonban a jogosult érdekeinek védelme érdekében lehetőség van a biztosítási intézkedés elrendelésére.

Így ha a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:

• a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg
• a meghatározott dolog zárlatát

A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után haladéktalanul felhívja a végrehajtást kérőt a végrehajtáshoz szükséges előleg rövid határidő alatt történő megfizetésére, a díj előleg beérkezése után a biztosítási intézkedés végrehajtását haladéktalanul megkezdi.

A biztosítási intézkedés keretében a bíróság elrendelheti meghatározott dolog zárlatát, vagy pedig pénzösszeg biztosítását. Ha a bíróság pénzkövetelés biztosítását rendeli el, az erről szóló végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós bármilyen vagyontárgyát lefoglalhatja. Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg

2. Díjszabás

A díjszabást a következő rögzíti: 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról

Az önálló bírósági végrehajtót a hatáskörébe tartozó végrehajtás foganatosításáért munkadíj és költségtérítés, az adós teljesítése esetén ezen felül behajtási jutalék illeti meg.

A munkadíjat és a költségtérítést a végrehajtást kérő előlegezi; ezeket az összegeket és a behajtási jutalékot az adós viseli.

Munkadíj az ügyérték alapján:

A végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíj összege

• 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4000 Ft
• 100 000 Ft feletti, de 1 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4000 Ft és a
• 100 000 Ft feletti rész 3%-a
• 1 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 31 000 Ft és az
• 1 000 000 Ft feletti rész 2%-a
• 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 111 000 Ft és az
• 5 000 000 Ft feletti rész 1%-a
• 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 161 000 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a.

Munkadíj az eljárásra fordított idő alapján

Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a végrehajtót megillet_ munkadíjat az eljárásra fordított időalapján kell megállapítani.

Ha a meghatározott cselekménnyel összefüggésben vagy a meghatározott cselekmény helyett pénzösszeget kell behajtani, a pénzösszeg

Az eljárásra fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 4000 Ft.

11/A. § A kézbesítés munkadíja: 6000 Ft.

végrehajtó utazási költségként a székhelyén teljesített végrehajtás foganatosítása esetén 1500 Ft, a székhelyén kívül foganatosított eljárási

cselekmény végzése esetén 2000 Ft utazási költségátalányt számíthat fel.

13. § A végrehajtó készkiadásként számíthatja fel

• a) a lefoglalt ingóság átszállítása esetén a szállítási (fuvarozási) költséget,
• b) a lezárt helyiség felnyitásának és újbóli lezárásának költségét,
• c) a végrehajtási eljárásnál jelen lev_ tanú díját,
• d) a végrehajtás foganatosításával felmerült más költséget (tolmácsdíj, postai költség stb.).

Behajtási jutalék

18. § Ha a végrehajtási eljárás teljesen vagy részben eredményes, a végrehajtót behajtási jutalék illeti meg.

19. § (1) Pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a végrehajtható okiratban feltüntetett teljes összegből (7. §) behajtott összeg alapulvételével a következő:

• 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén 10%
• 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén 500 000 Ft és az
• 5 000 000 Ft feletti rész 8%-a
• 10 000 000 Ft feletti összeg esetén 900 000 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 5%-a.

3. A bírósági végrehajtó felelőssége

A végrehajtási eljárás folyamán – az irányadó szabályok nem, vagy nem helyes alkalmazása miatt – sérelem érheti a végrehajtási eljárásban részt vevő mindkét felet. Emellett előfordulhat, hogy a végrehajtási cselekmény a feleken kívül más személy jogait, érdekeit is sérti. A Vht. 217. §-a kimondja, hogy a végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetve mulasztása ellen jogorvoslattal lehet élni. A végrehajtási kifogást a foganatosító bíróságnál lehet előterjeszteni.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarán belül működik az Országos Felügyeleti Tanács, amely a bírósági végrehajtókkal szemben emelt panaszokat vizsgálja meg, illetve egy héten egy alkalommal fogadónapot is tart. A panaszt megvizsgálva, az Országos Felügyeleti Tanács dönthet úgy, hogy a panaszt a kamara elnökének továbbítja, aki az igazságügyért felelős miniszter és a megyei bíróság elnöke mellett jogosult fegyelmi eljárás kezdeményezésére. A fegyelmi felelősségre vonást az ún. bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságok végzik, az illetékes fegyelmi bíróság elnökéhez kell a fegyelmi feljelentést megtenni az eljárás kezdeményezéseként. A fegyelmi büntetések a következők lehetnek: figyelmeztetés, írásbeli megrovás, jövőbeni tisztségviseléstől meghatározott ideig történő eltiltás, kamarai tisztségtől való megfosztás, pénzbírság, hivatalvesztés.

Az önálló bírósági végrehajtókat az esetleges károk megtérítésének fedezésére felelősségbiztosítást kell kössön.

Végrehajtási ügyekben eljáró bíró

A végrehajtás elrendelése körébe tartozó bírósági eljárás a végrehajtható okirat kiállítása és az azzal kapcsolatos jogorvoslatok elbírálása. A bírósági hatáskörök közül a legjelentősebb: végrehajtás megszüntetése, korlátozása, felfüggesztése, végrehajtási kifogás elbírálása, rendbírság kiszabása, jogutódlás megállapítása, meghatározott cselekmény végrehajtása módjának meghatározása stb. továbbá a Pp.-ben meghatározott végrehajtási perek intézése. A bírósági végrehajtással kapcsolatos hatásköröket a bíróságokon bírák, az első fokon eljáró bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a bírák mellett bírósági tikárok, továbbá a Vht. által (260-261 §) meghatározott körben végrehajtási ügyintézők és bírósági ügyintézők gyakorolják.